/Arvaroll/
A hirtelen fény megzavar, de legalább jobban látok de engem is látnak. Honnan ez az átkozott fény?? A támadómat megpillantva megtorpanok - átkozott rosszullét, majdnem elestem - és látszólag esengve fordulok a gyilkos felé
- Kérlek, kegyelmezz!
Jobbomból kiesik a fegyver, (heggyel lefelé, hogy a puha homokba fúródva a nyél felkínálja magát)
gyors kézváltás és már dobom is az előkészített tőrt, majd gyors mozdulattal ismét a nyél után kapok.
//védekező harc, hátrálok az erdő felé//