(H’yssadin Sychín)
*Bólint az erv felé, majd tisztelettel bólint a famor felé, h indulhatnak tovább. Amikor az utcakölyök feliramodik a kardjára kúszik a keze. Ha nem állt volna meg a kölyök, egy fejjel alacsonyabb lenne. Így azonban elveszi a cetlit és a gyerek bátorságának tisztelegve egy rezet dob neki.*
-Engedje el...nem fog ártani.
*A famor mellé sétál és ott nyitja ki a papírt. Ha esetleg robbanna, akkor a szálak elvarrva maradjanak. *