Semoniel
Csendben várakozik, míg elvezetik a hátasokat, majd követi a varázslót. Kis meglepettséget lehet leolvasni az arcáról.
/Ritkán járok ilyen helyeken és nem is szeretem túlzottan őket, de el kel ismerni, hogy lenyűgöző./
A lépcsőt követően végighúzza kezét a szobrokon, de látható, hogy nem igazán szereti ezeket a fagyos alkotásokat. A teremben rögtön a pentagrammához siet és mint egy kíváncsi kisgyerek kezdi el vizsgálni, de az óva intő szavak után hátrébb húzódik.
/Jobb ha nem kontárkodok bele^^"/