Kobra
Remek...végre ittvan Magiszter. Ő talán meg tudja magát értetni ezzel a féreggel. Otthon mindig azt tanították, hogy a krániak milyen erősek, szinte elpusztíthatatlanok...erre ez itt egy sebhely miatt abbahagyta a harcot. De nem neheztelek az otthoniakra, nekik is ezt mondták és kránit legfeljebb meséből ismertek. Gondolatmenetemből Szellem szavai térítenek magamhoz. Ismerem annyira, hogy nem beleegyezést kért, vagy kíséretet, így figyelmen kívül hagyom azt koncentrálva a fogolyra. Távolabb húzom a lándzsát, hogy nehézség nélkül todjon beszélni, de még mindig merőn bámulom. Tudja ez a senkiházi mi a helyzet. Egy rossz mozdulat és odalépek. De vajon mi lessz a sorsa ennek...Elengedni nem engedhetjük, hisz ha többen vannak, akkor értesíti őket. Ésszerű lenne kivégezni, de a többiek nem szeretik annyira a piszkos módszert, így érdekel mivel rukkolnak elő.