- Nem mondanám, hogy ő volt, de mindenesetre jó lenne tudni, mit akartak megbeszélni, ami ilyen véget ért.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:Parda, Trotta ház, Landor úr temetése Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Fila ______________________________________________________
- Fogalmam sincs, végtére is nem voltam ott. Ardo talán tudja. Köszönöm, hogy így foglalkozik a férjemmel, de sajnos rajta már ez nem segít... A temetés után elindultok Joeyal, hogy csatlakozzatok a többiekhez. Út közben van idő beszélni a hallottakról. - Engem nem nyugtatott meg a tudat, hogy tudvalevő kivel, és hol találkozott Landor úr a halála előtt. -állapítja meg a lovag, miközben türelmetlenkedő hátasát nyugtatgatja.
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:Parda, Főtér Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Rouhn...Króner ______________________________________________________
Rouhn: - Igen. Lady Raysaran szavahihetőségét nem kérdőjelezem meg. Jobb lenne ha te sem tennéd. Ugyan miért állítana valótlant? Márpedig ő ott volt amikor történt...üzleti ügyekről beszélgettek a hölgy szobájában, s már épp elváltak volna útjaik, amikor történt. Szegény Landor, Uwel nyugtassa, túl sokat ivott aznap este, s megszédült a folyosón. Az ablak meg régebbi volt mint ahogy látszott, s ahogy odatántorodott kizuhant. Szóval, hol vannak a többiek, hm? Azóta megtudtam, hogy Landor úr, tegnap Ardo társaságában jött. Az a melák volt a testőre, de az üzleti tárgyalásra nem kísérte el. Lent várakozott addig, már ahogy Adena...öhm, vagyis lady Raysaran mesélte. Mert Ardo nem került elő azóta sem. Sajnos senki se látta merre oldhatot kereket, mert a fogadót aznap estére bezárták. Kongott az ürességtől. Még a személyzetnek is kimenőt adtak. Hiába...a gazdagok meg a pénzcsinálás. -világosít fel Francis.
Króner: Már egy ideje unottan üldögélsz Jannával a főtér szélén. Tekinteted elkalandozik az épületeken, a kutyádon, mindenen ami sak körülvesz. Épp a nagy ládát vizslatod ami a könyvet rejti, figyeled a durván kimunkált faláda fémlapjainak illesztését, az oldalán kitüremkedő kis göböt. Odabambulsz egy kicsit, mert a göb, ami egyébként gyakori hibája a fából készült tárgyaknak, kicsit olyan mintha egy elnagyolt szem lenne. Ahogy nézed, az a nevetséges érzésed támad mintha a "szem" téged nézne... Janna szakítja meg a nézelődést: - Végre! Nem kell itt nyelnem az út porát tovább...ott jön Kalmon, és ha jól látom vele van a pap is. A te szemed jó Króner, valóban ők azok? -ahogy odafordulsz, valóban Kalmont, és Kyel papját látod közeledni az északi úton.
Az özvegynek: - A történtek kiderítése mindenki érdeke, azt hiszem a környékbeliek is nyugodtabbak lennének, ha a felkavaró hírek helyett napfényre kerülne az igazság. Ha valaki testőrt fogad aztán tárgyalásra indul és ott baleset éri, az olyan ügy, amit tisztázni kell. Az igazság nem az elhunyt végtisztessége miatt fontos csupán, de az élők sorsát határozhatja meg. Kérem, ha új információ birtokába jut, jelezze nekem.
Udvari meghajlás után kifelé veszi az irányt.
A lovagnak: - A legtöbb kultúrában a vendég sorsáért a vendéglátó felelős. Szóval ha egy megbeszélés végén az egyik fél kiesik az ablakon, akkor első gondolat megkérdezni a másik partnert, ugyan mitől szédülhetett meg szegény. Miután mi azért jöttünk, hogy a Trotta családra rontó vészt próbáljuk megakadályozni, nem hihetünk komolyan a fatális véletlen balesetekben. Beszélni kellene azzal a vendéglátóval.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:Parda, útban a Főtér felé Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Fila ______________________________________________________
A lovag részéről bólogatás, és hümmögés a válasz, majd megszólal: - Tehát két dolgot teszünk. Megnézzük azt a címet amit az orknál találtunk, és beszélünk majd a fogadó tulajdonosával, Raysaran kisasszonnyal. Előbb azonban ránkférne a pihenés, a többiek re is. Mivel nekem, és Kalmonnak dolga van Kyel papjával, azt mondom jöjjetek ti is oda mind. Ha megpihentünk alkonyatkor felkereshetjük a Karmos utcát.
//Játékosok! Hadesre várok most, és sajnos Saggarasstól nem kaptam semmit, hogy most akkor kiszáll -e vagy nem. Szerintem már nem látjuk őt az oldalon többet, de nem legyen igazam. Viszont szerintem itt már nem játszik velünk tovább. Szóval, az a helyzet, hog a kalandban megfordult kb. nyolc JK-ból már csak ketten vagytok. Akarjátok e még folytatni? Vállaljátok-e hogy kitartotok?//
- Legyen így! Valóban nem lenne rossz ma végre ágyban aludni. Meg arra is kíváncsi vagyok, mit tudtak meg a többiek, hátha okosabbak leszünk még egy kicsivel.
// Szerintem folytassuk, akár így hármasban is. //
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
//Igazán sajnálom, hogy hátráltatom a kalandot, ezúttal nem net gondról van szó, hanem munkáról, HM-ként sem tudom mindíg tartani a napi reagot. Ha a munka a továbbiakban is hátráltatni fog, akkor kilépek a kalandból, hogy ne miattam kelljen várni, bár nem szeretnék, és igyekszem írni.//
(Rouhn)
-Értem, akkor tehát egészen biztos, hogy természetes halálról van szó, vagyis nem ez a jó szó, hanem hogy senki nem felelős a halálesetért.
Igyekszik ezt úgy előadni, mint akit meggyőztek, de a kétszínűség soha nem tartozott a tulajdonságai közé, nagy ritkán ha kénytelen volt gyakorolni, hát nem valami fényesen csinálta.
-A többieket meg nem tudom hol vannak, amikor visszaértünk az erdőből, a kocsmánál szétváltunk, ahogy idejöttem, hogy elmeséljem mi történt. A beszélgetés elején még élt benne az elhatározás, hogy a furcsa körülményekről, eseményekről és a könyvről is beszámol, de ahogy látja a kapitány hajthatatlanságát a halál természetes mivoltával kapcsolatban, meggondolja magát
<Lehet hogy egy talpig tisztességes ember vagy és jó harcos, de itt a farok csóválja a kutyát. A fogasós nőnél már nem biztos hogy nem sáros.>
-Van még valami amiben segíthetek?
Mint ahogy az előbb, most sem tudja úgy előadni ezt a kérdést, mintha epedne a segítőkészségtől, türelmetlen már, hogy a többiekkel találkozzon, és elvarrják a kusza szálakat.
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
//Rendben, még ha lassabban is, de remélem hogy két játékossal folytathatjuk. Nem akarok új embereket felvenni, mert túl sokmindent kellene az előzményekről megmagyarázni, ha régi játékos karaktert kapnának. Ha újat...hát nem is tudom. Kb. egyharmada lehet még hátra a kalandnak...//
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:Parda, Főtér, Kyel Házának udvarán Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Fila, Rouhn ______________________________________________________
Mire Fila oldalán a lovaggal megérkezik, és Rouhn is maga mögött hagyja a kapitányt, és a beszélgetést, Kalmon és a városka papja, már megérkezett. Rouhn rossz előérzetekkel telve sétál vissza a társasághoz, ki tudja hitt e neki a kapitány. Bár meg kell hagyni, semmi jelét nem adta, hogy nem hitt volna. Még egy kellemes súlyú pénzeszacskót is átadott, márha Rouhn elfogadta tőle, hogy ha találkozik a többiekkel, ossza szét köztük és tolmácsolja a város köszönetét, s további jó itt tartózkodást kívánt. Fila a séta alatt gondterheltséget láthatott a jó lovag arcára telepedve, idegességében az izmok többször összerántották a férfi vonásait. Liot atya ráncai talán mélyebbek voltak a szokásosnál, de nyugalma észrevehető volt. Janna és Króner épp egy értelmetlen dolgon vitatkoztak, miszerint a láda, amit eddig elcipeltek ránézett az urvari orkra. A nő meredten bámulta egy darabig a fa alkalmatosságot, megkocogtatta, aztán dühösen belerugott. - A fenébe is Króner, találsz ki itt nekem hülyeséget! A harcos csak kutyája fülét vakargatta, s orra alatt dünnyögött magában. Vagy talán vicsorgott. A pap felemelte a kezét és megszólalt. - Barátaim! Ne felhőzzön el minket jobban a Sors ítélete, mit Kyel kimért erre a városra. Ha nem tarjuk nyitva szemünk a legnagyobb szükségben, helyettünk senki sem lesz elővigyázatos. Azok alapján amit Kalmon mesélt nekem indokolt, hogy eljövendő rossztól tarsak, azért kérlek hát benneteket, jöjjetek a lakba, mit e hű polgárok, s szerény emberek szállásomul adtak, s ott pihenjetek, s talán beszéljünk is. - Mit mondtál el Kalmon? -horkan fel Janna, de látva a pap metsző tekintetét, aminek a mélyén talán a tiszteletlégre adott válasz gomolyog, így folytatta. - Csak, hogy gondolom, már nem kell még egyszer elbeszélni azokat a dolgokat... - Elmondtam mindent, amit magam is tudok, Janna. - hanzott a válasz. - S köszönöm Velar szolgájának, hogy bizalmát a kezembe helyezte. - Rendben, ennek már én is a végére akarok járni. -egyezik bele a nő. - Természetesen segítek. Rossz belegondolni mi történhet a családdal, ha nem vigyázunk rájuk. -csatlakozik Joey. - Jó. -zárja rövidre a maga részét Króner is.
Örül, hogy a kapitány nem kíván tőle egyebet mára. Ami a pénzeszacskót illeti, csak annyit fogad el, ami a többiek része:
-Köszönöm, de szívesen segítettem. Lehet hogy a többiek közül is lenne aki nem fogadja el a fizetséget, majd vissza szolgáltatja, vagy a templomnak adja, nem tudom. Valószínűleg találkozunk még, amíg itt vagyok, addig is minden jót!
Ahogy meglátja a többieket az utcán, ős is odasiet, egyellőre nem hozakodik elő a pénz dologgal, Nem érti mi lelte Krónert, nem volt ott a beszélgetés elején, Liot atya felkérésének viszon tő is eleget tesz, követi őt a többiekkel együtt szállására.
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
Reméli Kyel papja csak nem valami sötét ügyletben spionkodik.
- Bizony van mit megbeszélnünk. Meséljetek, mit tudtatok meg? Ismertek valami Arzo nevű testőrt?
- Mit is láttál egészen pontosan? Mit tett a láda? Hogy nézett rád?
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:Parda, Főtér, Kyel Háza, paplak Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Fila, Rouhn ______________________________________________________
A társaság egy szépen gondozott kertre siet, űzi őket az éhség, és a pihenés igérete. Út közben van idő beszélgetni. - Nem tudom mit láttam. Ott, -mutat Króner egy kerek göcsörtre a falába anyagában. - azt hittem eg szem van ott. De most hogy jobban megnézem, tévedtem. Túl sokat igedeskedtem, igaz kutyuskám? -s megveregeti a lihegő Arzó oldalát. - Én tudom ki az az Arzo. Olyan harcosféle. Találkoztam vele. El akartam hívni, hogy tartson velünk, amikor kimentünk a romokhoz. De azt nem tudtam hogy testőr lett. Miért mi van vele?-kérdi Janna. - Úgy látszik beállt Landor úr szolgálatába, s neki kellett volna megakadályozni ami történt.-feleli Joey. A templom mögött tágas udvar terül el, virágágyakkal, és két nagy platánfával. Hátrébb kisebb facsoport: az ágakat nyári almár húzzák lefelé. A paplak bejárata a kert felől nyílik, tőle tíz lépésre egy másik fakapu van a kimeszelt falba rakva. Liot atya bevezeti a csapatot a lakrészbe, ahol hirtelen nagy lesz a tömeg, az étkezőt kevesebb főre találták ki. Egy kis folyosó vezet még tovább, egy vendégszobához, és a pap hálóhelyére a sarokban pedig egy keskeny létra a padlásra. Ülőalkalmatosságnak a fal mellett találni lehet egy hosszú lócát, és a kis étkezőasztal körül is elterül három szék. - Sajnos nincs túl sok hely itt. Két, vagy talán három fő befér a vendégszobába, a többiek a padláson alhatnak. Étel viszont akad, csak be kell hoznom a kinti kamrából. S valóban. Nem telik bele néhány perc várakozásba, s máris választani lehet a reggeli cipók, tej, aludtej, sonka, szalonna, paprika, és almák tömkelege közül. Ha mindenki enyhítette az éhségét, ideje megbeszélni a továbbiakat. - Természetesen megteszek mindent, amit tudok, hogy segítselek benneteket, de csak találgatni tudok. Ha lehet, megnézném azt a könyvet, amit Kalmon említett, hátha közelebb kerülhetek a megoldáshoz. -szól elsőként a házigazda. Janna, meglepően, vita nélkül biccent egyet, hogy felőle nyugodtan. - Rendben, ezesetben ittmaradok. Bár történész vagyok, de valamennyit értek a ... régi hagyományokhoz is. Szóval hátha segíthetek. Megaztán... - Értem lányom. Szeretnéd biztonságban tudni ezt az írást. Maradj csak ha akarsz, s legyél jelen. -egyezik bele Liot. - Akkor mi öten megyünk megnézni a házat. -jelenti ki Króner. - Nem úgy van az. Valakinek vigyáznia kellene az özvegyre és a családjára. Hiszen, ha az átok ami őket követi tényleg nem tombolta ki magát, akkor még veszélyben vannak. Ott van az úr leánya, mint vérségi származott, dacára hogy lánygyermek veszélyben lehet az élete. - vélekedik Joey.
- Nagyszerű. Remélem mielőbb sikerül valamit kiolvasni belőle. Nem sokat tudunk az ellenségeinkről, csak hogy lépéselőnyben vannak - örül a pap segítségének.
- Azt hiszem jobb, ha én jelen leszek, amikor a fogadóssal beszélünk. Nekem amúgy is a nyelvem éles, nem a kardom. Ki vállalja a család felügyeletét?
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
Teljesen nyilvánvaló, hogy ha testőri feladatról van szó, abból ő nem maradhat ki.
-Én vállalom a testőrséget. Egyébként is vállalnám, de így hogy a halál körülményei gyanúsak, és tudom hogy mi áll abban a könyvben, még komolyabban kell venni a veszélyt. A gond csak az, hogy nem ismerem a halott lányát *tiszteletlensége nem szándékos, számára ez a kifejezés a természetes*, és ő sem engem, tehát nem állíthatok oda csak úgy, kell valaki még.
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:Parda, Főtér, Kyel Háza, paplak Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Fila, Rouhn ______________________________________________________
- Értem, de mi lesz azzal a Karmos utcai házzal? -veti fel Króner. - Én már az előbb is arra gondoltam. - Lássuk csak... -gondolkodik a lovag- én ismerem a Trotta családot, s mint nemes, itt talán a legjobban szótérthetek velük. Úgy gondolom nekem kellene figyelni rájuk, de ha te is velem akarsz jönni Rouhn, akkor legalább nyugodtabbak leszünk felőlük. - Igen, igen, de az idő sürgető, ki tudja mikor történik megint valami váratlan szörnyű dolog. Bárki, vagy bárkik is az ellenségeink, nem pihennek. -mondja a lány türelmetlenül. - Igazad lehet. A jóslatokat be is kell teljesíteni. Kell hogy legyen valaki, aki az egész mögött áll, mert egy átok nem pusztán a szerencsétlenségek sorozata. Az ahogyan Trotta úr meghalt...mondjuk ki meggyilkolták, tervszerűségre vall. Ha nem így lenne, akár hihetnénk is azt, hogy csak a rosszsors érte el a családot, de az ellen tehetetlenek vagyunk. -fejtegeti a dolgokat Kalmon. - Akkor hát én mindenképp elmegyek a családhoz, és vigyázok rájuk. Ha velem tartasz Rouhn, de ha meggondolod magad akkor is. (Joey) - Én pedig azt mondeom induljunk és derítsük fel a címet. Hát nem ez volt a terv? (Króner) - De Filának igaza van. Kellene beszélni a fogadó tulajdonosával is. Azzal a nővel. (Kalmon) - Ezt már rátok bízom fiúk. Én itt maradok az atyával. Azt javaslom találkozzunk este itt, s addigra mindnki többet tud már mondani arról mit talált.(Janna) - Akkor induljunk...de hova is pontosan? Rouhn, akkor elkíséred Joeyt? Én szívesen megyek el a fogadóhoz Filával. (Kalmon) - Én meg nem. Nem vagyok túl kellemes alak az ilyen helyeken.(Króner)
- Mikorról is szólt a találkozó a Karmosban? Holnap pirkadatról? Előtte ezért érdemes lenne körül nézni ott.
- Köszönöm Kalmon. Ha sikerülne kideríteni valamit, könnyen forróvá válhat a talaj. Nem szeretném estére magam is a fogadó előtti téren vérezve várni a révészt.
- Tőlem indulhatunk.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci