KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Pardai kikötő Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk: Aral Hesron _____________________________________________________________
A változékony tavasz zivatarait már felszárította a nap egyre erősödő sugara, lassan felébredsz álmodból. Habár így sem sokat aludtál, hisz tegnap estétől reggelig nagy ünnaplés volt a matrózok között, a szerencsés megérkezésre jópár pohár rum csúszott le a torkukon, karöltve ízletes sülthallal. Lágy tengeri szellő viszi orrodba a sós víz illatát, és egy kis alkoholszagot. Feltápászkodsz a fekhelyedről, és kisétálsz a kis egyárbócos fedélzetére, a hajóra ahol az elmúlt hetet töltötted. A Piros Rája, merthogy így hívják a kis bárkát, a múlt héten vett fel téged, hogy matrózként beállj hozzájuk, és Laidisból idáig velük tarts. Remek alkalom kínálkozik hát, hogy bejárd a kikötő környékét, hátha találsz valami új alkalmat képességeid kamatoztatására. Nem sietsz, miért is tennéd? Komótosan felnylábolod felszerelésedet, és gyugodt tempóban haladsz a kikötőhelyek állásai mellett, néhány pillantást vetve az ott veszteglő hajókra. A legtöbbet nem méltatod sokáig figyelmeddel, akad itt halászhajótól, hadi cirkálóig minden féle, leginkább egy, vagy kétárbócos kereskedelmi bárkák. Egyikükün mindig megakad a szemed, már tegnap este is láttad, amint kikötött...a Tengeri Gyémánt igazi különlegesség. Nem mintha a legnagyobb lenne, és nem tudni a leggyorsabb e, gazdái azonban kicsit sem a mindennapi hajósnépek közé tartoznak. Amikor először láttad, azt hitted az egész hajót elméretezték, de csakhamar rá kellett jönnöd, hogy szánt szándékkal olyan az amilyen: a bárka ugyanis, mint ahogy azt egy matróztársad megmagyarázta, a törpéké. Azt is mesélte még róluk, hogy értékes portékákat hoznak ide szekéren, és hajóval viszik át máshová, ahonnan mindig élelemmel, jóféle vászonnal, és remek faárúval térnek vissza. A kikötő ma szokatlanúl csendes, még a mulatozni vágyók sem mutatkoznak...talán valami van a városban, és te lemaradtál róla? A gondolat egy kis fejfájást okoz neked...ahogy a zsebed felé tapogatózol, egy kis üveg rumot pillantasz meg, már csak az alján van egy fél kortynyi, és egy ezüstnyakláncot, melyet fizettség gyanánt kaptál. Nem egy különleges darab, de biztos megér egy ezüstöt, és ha akad egy női nyak melyet kitüntetnél vele, hát ajándéknak sem utolsó. Ahogy séta közben szétnézel, azt látod, hogy egyre többen tartanak a város irányába, még a nagyobb hajók fedélzetén őrködő emberek közül is csak párat látsz a helyén. Nem messze tőled, a halászkunyhókkal teletűzdelt part felől is egyre csak jönnek az emberek. Ki gyalogszerrel, ki csónakkal, ki pedig szamár, vagy összvérháton, családjával a szekerén, de mind a város központjába tartanak, és jól láthatóan vidámak, nevetgélnek, vagy csak beszélgetnek.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Parda, déli út Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk: Gonal O'Fer _____________________________________________________________
Az előadás nem érhet véget...ígyhát a társulat tovább folytatta útját és Valthagore városa után a partvidéket is elérte. Ám a hír már megelőzte jöttötöket, és most ahogy a déli úton bevonúltok Pardába az emberek már tolonganak az utcán, hogy láthassanak benneteket. A Hihetetlen Sólymok, a cirkusz, mely egy ideje befogadott téged, szép bevételt gyűjtött a legutóbbi előadásán is, de a porondmester, Hufi a dzsad származású vezetőtök, mindig gondosan elosztoja a bevételt, jobbára megtartva magának a zömét. Ráadásul a legtöbb gonojos munkát a fiatalokkal végezteti, vagy a próbaidősekkel. Mivel mindkettőbe beletartozol, lassan kezd eleged lenni már a cirkuszosdiből, de eddig kétségtelenűl bevált, és jut ennivaló is minden napra. Mégsem neked való ez az élet, hisz csak nem élhetsz így örökké, éshát a célt amiért hozzájuk szegődtél már elérted, vagy legalább is minden jel arra mutat. Egy szekér hátánál üldögélsz, és figyeled a sok szájtáti embert. Körülöttetek lovasaitok haladnak, színes zászlókat lobogtatva, mellettük artisták menetlnek, zsonglőrködnek, vagy épp tüzes kötelet forgatnak elképesztő sebességel. mogöttetek néhány ketrec halad, messze földi állatokkal, mint az Ádáz Ló, ami egy ló, csak valami sörényfélével, meg némi mesterkedéssel úgy néz ki mintha az apja legalábbis orszlán lett volna...de az emberek beveszik, és sokan megbámulják, minden mozdulatára rettegve húzódnak vissza a ketrectől. Ma még lepakoltok, felveritek a sátrakat, aztán reggel porondépítés, és estére, még alkony előtt előadás, ahogy lenni szokott...Már szinte látod maga előtt, amikor Hufi ugráltatja majd a társulat tagjait, a nagy erőművész, Farjav pedig jót pöröl majd vele, ahogy máskor is. Habár mulatságos lesz, de mégis úgy érzed egyre jobban unatkozol velük. Gondolataidat egy lovas megjelenése szakítja félbe. Csak messziről láttad, egy utcában ült lován, és talán azt várta hogy elvonúljon a tömeg, de annyit biztosan kivettél belőle, hogy félvértben volt, és másfélkezes kard lógott az oldalán.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Parda, nyugati út Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk: Joey Merst _____________________________________________________________
Parda. Átlagos név, egy átlagosnak tűnő városkának...Giustéban, ahol tegnapelőtt megszálltál és kérdezősködtél semmi nyomát nem találtad a lánynak. De a készséges kocsmáros útbaigazított, sok még a kikötőváros errefelé, rögtön itt van Parda. "- Hát bizony, Parda nem mérhető Giuste kikötőjéhez, jobbára halászok lakják a partját, van néhány nagyobb hajónak való dokkja, de maga a város nem egy lapon említhető szép Giustéval. Ha engem kérdez, én bizony nem mennék oda, dehát maga tudja...ott csak egyszerű kereskedők laknak, semmi látványosság, ráadásul, a sörük se jó..." Valahogy így jellemezte a helyet a fogadós, de azt sem kétled hogy igencsak elfogúlt volt saját városával, és főleg saját sörével kapcsolatban. Nyugat felől közelítesz a városkához. Méreteiben tényleg kicsi, fallal sincs körülvéve, talán csak a kereskedelme miatt hívják városnak. A tenger felé nézve, látod az ott sorakozó halászkunyhúk tömegét,és a kikötőt, magad előtt pedig a városkát. Házaik jobbára szépen rendbentartott kisebb épületek, esetleg melléképülettel, vagy istálófélével. Lassan lépteted lovadat, van időd szétnézni. Amikor beérsz a városkába, látod, hogy a téren, ami talán a központban lehet, egész seregnyi ember gyűlt össze. Zeneszó árad feléd, vidám énekhangokkal, és mintha a tömeg mozogna is, lassan egyre többen és többen érkeznek oda a környező utcákból is. A te utad is arra vezet, ám még mielőtt megérkeznél felfigyelsz egy lovagra, aki épp egy kisebb utcából fordul ki, egyenesen feléd. A férfi lovon ül, mellvértet visel, melynek vállapját sötétvörösre festették, és ott egy arasznyi címer is mutatja, hogy bizony ő nemesi származék. Amint közelebb érsz, arcát is meg tudod figyelni. Fekete, rövidre vágott haja, sötét szemei vannak, és kicsit undorodva tekint maga mögé, a tömeg irányába. Amikor előre tekint rögtön kiszúr téged, és megsarkazva lovát, odaüdet eléd. Így már jól látod a címerét, ami stílusa alapján valamilyen közepesen elismert erioni lovagrendre utal, rajta egy farkas alakja látható, ami épp a holdra vonyít, és a holdban egy stilizált, kicsit véres szívalak látható.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Parda, a halászok kerülete, Lepényhal fogadó Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk: Ardo Nanoc _____________________________________________________________
Már négy napja annak, hogy a hajó amivel jöttél, kikötött Pardában. Azóta ez a kissé lerobbant, de olcsó fogadó az othonod, ami a halászok házai közt bújik meg. Az emberek már reggel óta arról beszélnek, hogy ma este egy cirkuszi társulat érkezik a városba, és mióta a reggeli kikiáltó is közzé tette ezt a tényt, kevés olyan ember akad Pardában, aki ne akarná látni őket. Éppen az uzsonnádat fogyasztod, ami két friss tengeri sügérből, és egy cipóból áll, mellé egy korsó sörrel, amikor a fogadós barátságosan asztalodhoz lép. Nincs sok dolga, mert a vendégek nagy része már csatlakozott a társulatot üdvözlő emberáradathoz, így a negyvenes éveiben járó, vékony csontú, félig már kopasz fogadós, kinek neve Reutan, ráér veled váltani néhány szót. - Uram, látom izlik az étel, örülök, hogy jóllakathatom.- csillan fel a szeme, lévén a te gyomrodnak nem túl sok a napi háromszori étkezés, ami jórészt halétekből áll, így gyakran kérsz tőle egy-egy tállal napközben is, ha megéhezel. - Ah...a vendégek zöme elment, és ha jól hallottam, akkor néhány napig a cirkusz miatt minden ráérő halász inkább ott mereszti a szemét, de talán az előadások után többen jönnek majd, hogy kitárgyalják a látottakat. Csak szólni akartam, hogy délelőttönként be leszek zárva, a kutya se jön be ilyenkor hozzám, de persze önt bármikor beengedem, ahogy tetszik. Csak kiáltson erősen, ha hátul lennék, és már hozom is a kulcsokat. - egy kicsit tétovázik hogy mondja e amit még akar, de aztán csak kiböki. Gondoltam érdekli, hogy ilyenkor mindig van egy kis csetepaté kilátásban, mert a cirkusszal általában jön egy-két erőművész, hogy a vállalkozó kedvű falusiak próbát tehessenek velük birkózásban, vagy öklözésben. Talán érdekli magát, hiszen olyan jó erőben van, hogy majd kicsattan, ha meg nem sértem, éshát a díj amit kapni lehet, megéri a fáradtságot...no, csak szóljon, ha szüksége van még valamire...hozhatok esetleg még valamit most?
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2006.09.20. 19:30-kor.
*Mélázva majszolom a halakat és csupán felnézek a fogadósra. A cirkusz említésére sem változik az ábrázatom. Amikor viszont megemlíti a zárvatartást elkomorodom. A beengedés ígéretére biccentek csupán és nagyot harapok a sügérből. Állkapcsom lomhán jár csupán, de szinte hallani, ahogy a falatok szétporladnak erős harapásom erejétől.*
-Értem.
<"erőművészek" Hahh. Ne adja balsorsuk, hogy találkozzunk. Ha mégis, megtudhatják mi is az igazi erő. A művészet meg....nos senkisem a művészetekre kíváncsi igazán. >
*Nagyot húzok a sörből, ami így sajnos el is fogyott, de mivel közben az evéssel is végeztem lassan, így nem rendelek most még egyet. Inkább felemelkedek, hangos széknyikorgás közepette, és elindulok a kijárat felé. Még vissza fordulok az ajtóból, hogy kérdezzek valamit.*
-Hol a cirkusz?
Leírás: Két méter magas, hajókötélnyi izmokkal megáldott férfi. Rövidrenyírt szőke haja és tiszta égkék szemei vannak. Széles állkapcsa ellenére is van benne valami megfoghatatlan vadság, mely ellenállhatatlanná teszi. Ruházatként egyszerű homokszín vászonnadrágot és inget visel. Lábán erős byzonbőr bakacs. Széles övén baloldalt egy kopott markolatú, de jól karbantartott rövidkardot hord. Jelenleg csupán két alkarvédőt visel védelem vagy ruhakiegészítő gyanánt. Ezt a szemlélő nem nagyon tudja eldönteni, de mindkettő egyformán valószínű lehet.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Parda, a halászok kerülete, Lepényhal fogadó Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk: Ardo Nanoc _____________________________________________________________
Reutan szeme felcsillan, hogy talán teszel egy próbát a cirkuszosoknál, gondolván, ha híred megy sokan betérnek majd hozzá, hogy megszemlélhessenek maguknak. Aztán valamiért gondterhelt lesz az arca, mintha tartana valamitől, de kérdésedre újra segítőkész képet vág, és barátságosan útbaigazít. - Hát...mindig ott van a főtéren. Vissza kell hogy sétáljon a városba, elhagyva a halászok kunyhóit, aztán jobbra, el a parttól befelé..onnan már megtalálja könnyen, biztos nagy lesz a csődület. Jó utat Uram...ö, és sok szerencsét, jó szórakozást.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2006.09.20. 19:30-kor.
<Miféle esemény lehet itt? Remélem egy újabb ünnep! Csak ez a másnaposságom múlna el...legfeljebb majd elmúlik holnap; ma is ihatnék, és akkor nem érezném a fejfájást.>
*Ha nehezen is, de magambagyűröm a maradék rumot, hogy "gördülékenyebben" induljon a napom.*
<Na, akkor keresnem kell egy fogadót valamerre; jól esne egy dézsa gőzölgő víz, megáztatnám magam...>
*Legalább egy percet eltöltök az állítólagos törpe hajó szemrevételezésével, közben reménykedem, hogy törpöt is láthatok. Még sose láttam, csak hallottam róluk, mint távoli vidékek különös zömök lakóiról. Megjegyzem magamnak, amit az egyik matróz társam mondott, hogy miként kereskednek errefelé, hátha valahogy én is be tudok majd szálni, vagy valamiképp előnyömre fordíthatom az információt.
Elindulok a város szíve felé. Nem akarok megkérdezni senkit, hogy mire készülnek, mi ez a nagy nyüzsgés; nem vagyok beszédes kedvemben; keveset aludtam és sokat ittam...*
*Ma mintha bal lábbal keltem volna, komoran és komótosan poroszkálunk a városka felé. Gondolataim a giustei fogadós szavai körül forognak:
Egy újabb város, újabb ismeretek tárháza, mely talán közelebb visz célomhoz. Avagy ez is csak egy újabb állomás lesz utam során? Ki tudja. Bár a felbolydulást látva nem lesz olyan unalmas azt hiszem, mint elsőre gondoltam. Elmosolyodom a gondolatra.
A hömpölygő emberáradat érdeklődését kiváltó okot egy ideig keresem szememmel, majd amint észreveszem a közeledő vértes alakot, lovam megállásra késztetem és bal tenyeremmel az üdvözlés egyezményes jelét mutatva fogadom. Mikor elém ért, szótanul, biccentéssel üdvözlöm. Elvégre ő jött oda hozzám. A címerét látva pedig elgondolkozom. Ismerősek a motívumok, ám azon kívül, hogy erioni és szintén egy lovagrend tagjára utal, nem igazán tudom perpill. hova sorolni.*
// Leírás:
1.8m magas, szikár testalkattal rendelkezik, ám mégis izmos testfelépítésű. Arca markáns vonalú; haja rövidre vágott, ápolt, színe éjfekete; írisze zöldes-barna, szeme pajkos csillanása jókedélyű embert sejtet. Hajlamos pár napos borostáját elgondolkozásakor önfeledten sercegtetni ujjaival. Öltözete többnyire sötétkék ing, fekete szín nadrág, éjkék köpönyeg és fekete, kényelmesre nyűtt csizma. Derekára dísztelen övére lovagi kardja apjától örökölt míves tokjában, míg baljára egyszerű erszény, mellé tőre van rögzítve. Ha hosszabb útra kél avagy csatába készül, mindig viseli köpönyege alatt sötétkékre edzett vértjét, nyitott sisakját és furcsa szokásaként pajzsa ilyenkor jobbjára kötve pihen. Hátizsákja a nyeregkápára van aggatva.
Mellvértjét láncinggel, sisakkal, lábszár-, comb-, vállvédőkkel és láncnadrággal kiegészítve hordja. Mindez alatt jól szellőző, vastag posztó ruházat a kényelem érdekében. //
"Nem ismertek félelmet, bajnokok. Lelketek rezdületlen tó, hitetek a tökély üressége. Talán csodálnom kellene." /Arval d'Incarra/
Ruganyossan leugrom a szekérről, és mint mindig fenékre ülök a földön.
majd felállva fenekemet maszírozva az első lépések alatt meg indulok a lovas felé...
Ha utánam szolnak, vissza szolók hogy pár perc....
*ez is olyan lovag mint én? olyan dicső nagy harcos mint amilyen én leszek..? biztos sokat láttot már a világból?beszélek vele...
Oda megyek és fel nézek rá.
"A bácsi is lovag?" *érdeklődö gyermeki szemmel* kérdezem..
Leírás:
10 éves forma szöke kis srác,csillogó szemekkel.
Jelenleg egy szál ingben és gatyában...
KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Parda Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk: Ardo Nanoc, Aral Hesron _____________________________________________________________
Ardo kifordúl a fogadójából és elindul, követve a halászok menetét, akiket öles lépteivel könnyűszerrel elmellőz, hitetlenkedő tekintetek kíséretében. Egy kislánynak még az alma is kiesik a kezéből, ahogy megbámulja Ardo tertmetét... Aral is a város belseje felé veszi az irányt, miután legördítette az utolsó korty rumját is, úgy dönt ez az este már csak jól alakulhat. A vonuló népek között ő is csolkozás tárgya lesz ahogy vállára akasztott remekmívű csillogó vértje is. A hatalmas termetű szőke férfit azonban ő is észreveszi, amint úgy húsz méterrel előtt halad. Hazájában nemigen láthatott még ilyet. Mindketten egy irányba mennek, a főtér felé követik az embereket. Mindeközben a cirkusz is megérkezik, szekereiket egy nagy félkörívben megállítják. A cirkusz személyzete gyorsan mozgásba lendűl, és elkezdi kifogni a lovakat, és megtisztítanak egy nagy kör alakú területet, udvariasan megkérve az embereket, hogy adjanak helyet. Néhányan fákját is hoznak, hogy később is jól lehessen látni mindent. Most amíg elég világos van artisták szórakoztatják a közönséget, és néhány bohóc is ügyetlenkedik serényen. Mire a két férfi odaér, éppen a porondmester beszél, aki egy alacsony köpcsös testalkatú, déli ember. Aral ránézésre dzsadnak mondaná. - Drága közönség, drága barátaim! Jöjjenek csak, és csodálják meg a Hihetetlen Sólymokat, a világ legügyesebb késdobálói, legrémisztőbb szörnyetegei, legpompásabb női, és egy igazi szenzáció, az apró tündérnő! Mindenki megtekintheti őket holnap az előadáson, most pedig egy kis ízelítő! Szórakozzanak jól, köszönti önöket Al-Shajeman Huffmal, és a Hihetetlen Sólymok csapata.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2006.09.21. 17:54-kor.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Parda Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk:Gonal O'Fer _____________________________________________________________
Lepattansz a szekérről, és elindúlsz a lovon ülő után. Az nem vesz észre téged, és miután az emberek zöme elvonúl, kifordúl a mellékutcából, és elindul kifelé az egyik főúton. Követed, és biztos vagy benne, hogy lógásoddal jó adag munkától is megszabadúlsz most, sőt még Hufi sem lát téged, hisz épp a közönségével van elfoglalva. Hiretelen nem tudod melyik irányba is tartasz, de az biztos nem arra ahonnan jöttetek. Talán nyugatra? Egyre közelebb merészkedsz, aztán ahogy a lenyugvó nap sugarai elérik a lovagot, hirtelen megtorpansz. Közelebbről már látod, hogy mellvértet hord, és fekete rövid haja van, a vállvédője vörös, és akkor akár a Farkasszívből való is lehet... Szerencsédre a lovag épp egy másik lovaggal van elfoglalva, aki befelé jön épp a városba. Rajta nem látsz vértet, sötétkék inget visel, szintén sötétkék köpennyel, fekete nadrággal, fekete csizmával. Nála is kard van, méretéből itélve talán hosszúkard, vagy lovagi? Az akit először kinéztél magadnak odaüget az utóbbihoz, és beszélgetésbe elegyednek.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Parda Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk:Joey Merst _____________________________________________________________
Az idegen lovag odaüget hozzád, és nyiltan a szemedbe nézve megszólít téged: - Üdvözlöm ...- végigméri ruházatodat, de mivel címert nem talál nem tudja honnan is jöhettél. - .... uram. Nevem Tivalus am'Nolhorr, az erioni Farkasszív lovagok közül. - kezét nyújtja üdvözlésképpen. Bemutatkozásod után folytatja. - Sietős a dolgom, ne vegye tiszteletlenségnek, de hogy megláttam magát gondoltam talán segíthetne...egy fiút keresek, olyan tízévesforma,
Gonalnak hívják, és sürgető lenne hogy ráakadjak. Ha esteleg hall valamit felőle, megtenné, hogy szól a helyi nemesúrnak? Én már beszéltem vele ma reggel, de sajnos semmi nyomát nem látták Pardában, ám megígérte, hogy futárt küld étem Valthagoreba, és feltartóztatja, ha hall felőle valamit. Az illető úr, Landor vonTrotta, a parton áll a háza, ha keletnek elhagyja a halászok kunyhóit rögötn belebotlik, égy nagy ház, kerttel körülvéve. A fiú feltehetőleg egyedül van, de ki tudja...fegyvere is lehet, de nem veszélyes...Segítene, ha esetleg hall valamit felőle?
<Dzsadok! Itt is!> - morgolódok magamban. <Meg kell akadályozni, hogy a világ ezen részét is megfertőzzék! Habár...végülis nekem mindegy...Akkor sem vagyok hajlandó nézni ezeket a...a...kapzsi disznókat!>
*Alaposan végigmérem az előttem tornyosuló fickót, majd szétnézek közeli taverna után kutató szemekkel.*
-Íme hát a dzsad fekély! - jegyzem meg félhangosan, hogy a mellettem álló meghallja, ha akarja.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Valthagore partja, Parda Idõpont: Nyár eleje, koraeste Résztvevõk: Aral Hesron _____________________________________________________________
Lassan bandúkol lefelé a nap az égen, mikor Aral bosszúsan fogadó után néz. Hiába, a dzsad jelenléte úgy felidegesítette, hogy rögtön elment a kedve a forgatagtól. Véleményénak hangot is adott, mire a mellette ácsorgó idősödő halászember értetlenül néz rá, talán egyszerűen nem tudja, hogy mit is ért az idegen dzsad alatt. Viszont a séta nem volt hiábavaló Aral számára, mert a térrel szemben rögtön kiszúrja amit keres: Jókora tábla áll kitéve, közelebbről könnyen olvasható a rá festett szöveg:
"Hozott partjainkra az Északi Szél, Pardában téged szerencse ér! Térj be hozzánk, ne tétovázz, fogadónkban mindent megtalálsz."
Jobbat is hallottál már, a fogadó is az Északi Szél nevet viseli, kívülről igényesnek tűnik halványkékre festett nagy kőépület, falának egy részét egy nagy négyárbócos hajó festett rajza borítja be. Feltekintve látszik hogy két emelet magasságával meglehet ez tartja a csúcsot a városkában. Befelé egy szépen kimunkált korlát fut a három hosszú, alacsony lépcső mellett. Bentről lány zeneszó hallatszik. Igényesebb fajta, nem holmi kocsmadal.