Al-Abadanai kalamajka

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Fergia érkezésére a nõ felé fordulok, de nem szólok semmit és pár pillanat után a Sakál által eddig használt fejáratokat figyelem, hogy a tûz kiûzi-e a gyilkost rejtekébõl.*

<Valaki felgyújtotta a hajót?! Nem tudom melyi9kük lehetett, de jól tette. A palánk elõbb-utóbb átég és becsap a víz a bárka gyomrába. Így ugyan az a helyzet fog elõállni, mintha meglékeltem volna a hajót.>

[Navaratna]

(Fergia)

-Ha szökik a patkány, lelõjük, leverjük, felszúrjuk, vagy frissen pörköljük?

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Avyen)

*Kiérve elterül a fövenyen és kipihegi magát. Mikor már kap levegõt és lenyugodott heves szívverése, felül és a hajó felé néz. Flamm kérdésére csak biccent egyet, majd az úszókat figyeli. Kalmont keresi a szemével. Mikor nem látja kezd kicsit kétségbeesni. Felpattan és odáig fut le a partra, hogy a víz már a lábát mossa. Kutatja a hajó és a part közti területet, de ismét semmi. Elkezd koncentrálni, és elméje hatalmához folyamodik. Tudatával kinyúl Kalmon felé. Szellemnyelven küld neki kétségbeesett hangú üzenetet.*
[Merre vagy? Jól vagy? Miért nem jössz már a partra?]

[Alauron]

(Salah)

Örömében, hogy épp bõrrel megúszta, felkap egy marék homokot, és elégedetten a levegõbe szórja.
Dzsadul: - Végre valahára, a Kegyelmet Szolgáltató Bölcs és Dicsõséges Doldzsah szent akratából újre érezhetem talpam alatt a földet! Áldott Jóságod megkegyelmezett szerény kalandorlelkû szolgádnak Uram. - ájtatos mozdulattal megcsókolja a szent fegyverét. - Te adsz nekem menedéket most a szükségben, s reményt bizalmaddal e percekben, mikor a Véresszájú Szarvasdémon hitvány férge eltávozik e világról...
<S most nézzük a tüztüneményt! >
Szemével követi a hajót, s várja a felcsapó lángokat.

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Halvány mosoly bújkál a szám sarkában, ahogy a korlátnak támaszkodva a fedélzetet figyelem.*

<Hát mégsem volnék annyira közönbös hirtelen?! Ezek szerint Avy már partot ért, hogy magán kívül rám is jutott ideje. Köszönöm Mesterek! A Slan-út hagyományainak lefektetõi minden bizonnyal küzdöttek hasonló nõi befolyással, amikor a belsõ tökéletesedés érdekében a gondolatok, érzelmek külvilágba (fõleg nõknek ) való kisugárzásának metódusát nem tanították meg az eljövendõ korok novíciusainak, kik így mesterré válva sem adták tovább tanítványaiknak e kétségbeesett lehetõséget. Kíváncsi leszek, hogy ha még láthatom Avyt szemtõl-szemben, mit fog szólni, tenni a mostani hallgatásom miatt. >

[Navaratna]

(Fergia)

A nõ csettint Kalmon orra elõtt .
-Te szent agyvelõ, ez a mosoly olyan féleszû volt...Közöttünk vagy még? Kérdeztem valamit az elõbb...a vigyor elõtt...

[Orwen del'Correl]

(Carwyn)

A férfinak az enyhe füstszagra felpattannak a szemei (remélhetõleg már addigra be is fejezte a meditálást), és gyorsan körbetekint. Aztán megakad a szeme Fergián. Aztán a nõ kezén.
Kissé hunyorogva néz a nõre.

Dolga végeztével feláll, és a korláthoz sétál.

[Navaratna]

(Fergia)

Vállat vont, csak nem alszik meg Kalmon szájában a tej ha történik valami. Háta mögött összefûzte ujjait, néha megsimogatta a karkötõt és Carwynhoz sétált, közben mélázva nézelõdött.
-Milyen jó kis máglyán ülünk! Az idegeid meg kötélbõl.
"Idejön, tökön rúgom. Ha csak a szagát érzem is, akkor is. Hoznom kellett volna kátrányt és felhinteni vele az egész fedélzetet! Jól eltanyálna...És nyomot is hagyna a talpa."
Majd szépen levette a karperecet és betuszkolta mellei közé.
"Innen szedd ki úgy hogy nem veszem észre, kecskepásztor."

[Mesemondó]

// Vegyetek búcsút JK-társatoktól Gordentõl - távozott a csapatból! //

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap délelõtt
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

*Avyen hiába is figyeli a hajó és köztük a tengert, négyük közül senki más nem közelít a part fele. Ráadásul még Kalmontól sem érkezik vissza elméjének hatalmával válasz - és ez igen aggodalmas a lány számára. Flammnak - de mindenki másnak megvannak a cuccai amit a zsákukban magukkal cipeltek, úsztattak. Lassan mind a négyük tekintete a hajóra összpontosul, s meglátják a fedélzetrõl felszálló feketén gomolygó füstöt. Tûz van a hajón ez egyértelmû, bár a vöröses lángok még nem látszódnak.

Carwyn meditációja befejeztével a korláthoz lép, s vár, Fergia nyugodtan mellésétál. Látszólag minden csendes, senki nem akar a fedélzetre jönni - kivéve a fedélközi ajtón és a kormány melleti nyílásból felfelétörõ füstöt. Joakim a füstöt meglátva egybõl Kalmonhoz indul. Szemei dühösen villognak, fõlleg akkor amikor a félmosolyt meglátja a férfi szájának szegletében.*
- Mit csinált maga.... maga..... Eh... nincs rá szó. Élve akar mindenkit megsütni? - *Kalmonnak azonban nincs ideje válaszolni. Talán 5 lábnyira van a kormány maradványától, s az melleti nyílástól - ahonnan egy fekete ruhás alak bukkan ki sebesen - Kalmon tisztán látja - azonban más nem. Hisz Joakim a kormánynak már háttal áll, talán 3 lábnyira Kalmontól, míg Fergia Carwyn felé fordulva, a férfi pedig õt figyelve áll a hajó korlátjánál.*

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*A feketeruhás alakot meglátva két rövid mondatot fûzök csak a történésekhez. Elsõt a lovagnak, másodikat a papnõnek címzem.*

-Az imád elkezdte óta nem hagytam el a fedélzetet.

-A Sakált hagyjátok rám.

*Ezzel ellépek Joakim mellett és a feketerulás alak felé indulok gyors, kimért léptekkel. Közben elõhúzom a kardomat a hátamra szíjazott tokjából és figyelem a Sakál reakcióit.*

-Méressen meg a kiválóságod Sakál! Lássuk mire jutsz, ha nem egyszerû falkával kell leszámolnod csupán!

<Végre! Most elválik, hogy mi igaz a sok ködös feltételezésbõl, amit ezek elhintettek a gyilkosunkról. Remélem lesz bennük annyi, hogy most nem szólnak bele a dolgomba.>

[Navaratna]

(Fergia)

A nõ Kalmon felé fordul hallva szavait, majd hûvösen felel, megunva a férfi folytonos hólyagoskodását, így a durva szavakat sem hagyja ki:
-Takarodjon innen. Nem a maga dolga, az egoista bizonyítási vágyát tartogassa Avyennek. Nem magára tartozik a Sakál, inkább ússzon a kicsikéje után a partra, biztos sír már maga után. Muszáj mindenbe beletolnia a sárga arcát mintha ott lenne a dolga? Joakim küldetése ez, maga itt púp. Nekem mindegy ki öli meg, de az nem, ha valaki csak beleszarik abba, amit más meg szokott enni!
Joakimra pillantott, õ erre mit lép.
<Betelt vele a poharam, a türelmem nekem is véges. Mint egy bogár, ami a szemembe repül.Hogy utálom ezt a helyzetet már most!Ah, ha paplovag lennék, most pallossal ütném le. Innentõl nem kezelem hívõnek, mert csak egy mitugrász cickány. Cickány. Az ilyenek szoktak uram elõtt összeomolni a végsõ órán.>
Aztán elkiáltotta magát:
-Sakál! Ez itt téged akar! Kérlek, csak hamar csináld, mert már unom!

[Flamme O'Styg]

//Öhm KM Néni akkor most milecc Salah és Gorden párosával? //

-Hmmm úgy néz ki valaki felgyújtotta a hajót. Érdekes megoldás, de így legalább biztosan el lesz púsztítva sátáni ellenségük...
A szeme sarkából látja, hogy Salah lassan partra evickél. Ha kijutott el indul felé, Avyen talán Kalmont várja. Talán nem mondta volna meg neki a Sárga, hogy a hajón marad? Milyen irónikus...
Segít dzsad barátjának partra vergõdni. Ha kiértek Kérdõ tekintettel fordul felé.
-Nah akkor most mi legyen? A hajót felgyújtották, nem tudom mennyi esélyt kell adni a hajón maradtaknak. Szerintem induljunk el a szárazföldön. Kerítsünk egy települést... Szólok a hölgynek szándékozik-e velünk tartani... *kiáltás a vízben álddogáló lánynak* Avyen! Kalmon azt mondta nem jön! Le akar számolni a Sakállal! Mi indulnánk. Jössz?!

[Alauron]

(Salah)

Flamm közeledtére felemeli kezét, de arcán széles mosoly jelenik meg
- Megvagyok, köszönöm neked is Ordani Lángisten Bajnoka. Most igen bölcsen szóltál, s egyetértek veled, nézzünk körül! Igen vártam már, hogy végre a lábam dönthesse el, merre is vigyen utam, s ne a tenger árja, s a szél szeszéje, de íme isteneink mindkettõnket biztonságba vezettek. Ám ha jól látom nem mindenki volt ilyen szerencsés, s a füst nem ad kétséget effelõl. Indúljunk, jól jönne néhány fa árnyéknak, és tüzelõnek.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Avyen)

*Flamm mondandója lassan eljut a tudatáig. Elsápad kicsit és elkezd járni az agya mint a motolla. Hátamögé, a part felé hajítja hátizsákját, majd elkezd befutni a vízbe. Mikor már elég mélyen beér, elõreveti magát és úszni kezd eszeveszett tempóban a hajó felé.*
[Mit csinálsz? Baj van? Nem hagylak magadra. Tarts ki]

[Alauron]

(Salah)

Avyen tettét látva arca lekicsinyló grimaszba torzul.
- Bolond nõ! Alig ismeri a férfit, két napja se hogy találkoztak, erre vízbe veti magát érte!...Hm...Legalább bátor! Gyerünk kislány ússz! Ússzál csak te szerencsétlen! Így odaveti magát! Ez aztán a hév! Vigyázz Kalmon mert leráncigálnak a hajóról, hallod e?!