Al-Abadanai kalamajka

[Navaratna]

(Fergia)

-Ettem belõle és irulok-virulok, mint száraz kóró az elfeledett sírhant mellett. Alkimista felszerelések híján magamon próbáltam ki, milyen a bogyó. Minek idegeskedve rohangászni, ha meg is kóstolhatom? Csigavér.-magyarázott hulla-arccal a papnõ.
<Mérgezõ...Kifutás elõtt fûszerszállítmányt vártak. Vajon ehhez hasonló bogyókat fûszer fedõnév alatt? Lelelményes a dzsad nép: egy rakás trágyából is csengõ aranyakat sajtolnak ki. Minek ide bölcsek köve! Elég az ágytáljuk tartalma is...>
Ezután úgy vélte idelenn már lézengésen kívül mást nem tudna tenni, a kapirgálásnak nem lett meg a forrása, agyalni meg bárhol lehet, így ruhájában felsuhogott a fedélzetre. Odafönn sztoikus nyugalommal vette szemügyre távolabbról a leszedett ajtókat, köteleket, meg a vitorlavászon halmát, de nem kérdezett semmit. A korláthoz lépett, szemével a part csíkját kereste, lenézett a tengerre és szösszent egyet. Több tennivalót is számba vett, de kérdés volt, lehetõségei mit engednek meg belõle.

[Alauron]

(Salah)

A biztosnság kedvéért elindul hogy találjon magának egy nagyobb ládát. Olyat keres amire rá tud ülni, és kell még egy deszkadarab evezõnek. Ha elég közel a part így kíván kijutni, hacsak Kalmonék alkotása nem lesz bíztató.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap délelõtt
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

*A szél még mindig enyhén fújdogált, s így állandó egyenletes tempóval haladt a hajó a szárazföld felé. Vagyis nem teljesen felé. A figyelõ szemek észrevehetik, hogy ha ez az irány nem változik, akkor szépen pont a partsáv mellett fognak elhajózni, nem érintve azt csak több 10 láb távlatban - Így ezt Fergia is kifigyeli. Ám figyelmét hamar más köti le. Gyomra felöl kissé fájdalmas szúrást észlel. No nem vészes, csak mintha beleszórtak volna egy marék szöget és jó alaposan megkeverték volna. Az érzet elmúlik talán 2-3 kör alatt egy hatalmas gyomorkordulás után. Ráadásul a tengeri betegsége így éhesen kis émelygést is produkál, s tudja ha sokáig nézi a szárazföldet így imbolyogba a hajó korlátjánál nem lesz jó vége a dolognak.
Joakim felfigyel Fergia gyomorkorgására - a többiek is meghallják - majd feláll a helyérõl.*
- Na ez így nem mehet tovább. Elõször is eszünk, iszunk, majd utána dolgozunk. - *azzal lemegy a fedélközbe. Pár perc elteltével a kezében két kancsószerûséggel tér vissza, melyeket a konyhából hozott fel. A lefektetett ajtólapokra helyezi. Bal kezébe megfogja a nyakában lógó medálját, majd félhangosan mormogni kezdett. Nem sokkal késõbb Salah kivételével mindenki megbabonázva figyelheti az eseményeket - az asztallapon a semmibõl lassan halak, kagylók, rákok teremnek, valamint a kancsók megtelnek vízzel. Az élelem mennyisége talán még két evésre is elegendõ mindenki számára, s a két kancsóban így talán 4 liternyi tiszta víz teremtõdött meg. Amikor végzett Joakim odafordult a fedélzetre fellépõ Avyenhez és Gordenhez.*
- A konyhában tüzet kellene csiholni a halak számára. Hogy a kagylókkal és rákokkal mit csinál ... Mi pedig addig pucoljuk fel ezeket a halakat, hogy hamarabb ehessünk. - *azzal a fedélzetre húz egy vödörnyi vizet, majd egy tõrrel nekilát a halpucolásnak igen barbár módon. Kitûnik, nem sokszor csinálhatta még életében... A megpucolt, kibelezett, lefejezett halat a vödörben egyszerûen megmossa, leteszi egy tiszta helyre, majd kezdi a másodikat...
Salahnak nem kell sokáig keresgélnie láda után. Közvetlenül pár lábnyira tõlle megfelelõket lát. Talán egy lábnyi magasak lehetnek, s talán ugyanennyi szélesek és hosszúak is. Teljesen le vannak zárva, s le vannak kötve a fedélzethez, árbóchoz egyaránt. Evezõnek a tevék álltal beszakított területen lel több használható deszkadarabot - bár igaz hosszuk alig éri el az egy lábnyit.*

[Navaratna]

(Fergia)



Hasára tette a kezét, tûnõdött, majd hátat fordított a tenger és a part látványának. Elnézte a lovag zugétkezde hangulatú tevékenységét és sóhajtott, milyen durva kézzel fog halak pikkelytelenítéséhez. Ám felélénkül, amikor a halak belsõségeit nézi. Oda is megy, s felemeli a halak hólyagját:
-Úszóhólyag. Hát nem aranyosak?-vigyorodott el, nyomogatta õket és forgatta, nézegette, egészen elmerült benne. Azért arra volt esze, hogy egy kancsót megragadva jót húzzon belõle.
-Friss. Legalább nem kellett a hugyomat meginni, pedig halotthajszálnyira voltam tõle. Oh, szájfertõzésem van, ebbõl a kancsóból nem ajánlom hogy bárki igyon utánam, mert kiveri a száját a ragya-jegyezte meg az úszóhólyagokkal az egyik kezében, a másikban a kancsóval, miközben a halbelsõséget tanulmányozta. Még azt az ötletét is elfeledte, hogyha ilyen közel mennek majd el a part mellett, felesleges veszõdni tutajokkal. Aki tud úszni, úszik, aki meg nem...Az megfullad.

[Gorden Harunn]

-Elõbb pucoljuk meg a halakat, aztán ráérünk még tüet gyújtai.
*Iszom egy nagyot a másik kancsó vízbõl, elõveszem a tõrömet, és mielõtt nekiállnék halat pucolni, odamegyek Fergiához.*
-Köszönöm Fergia. Ha módom lesz rá meghálálom.
*A hal pucolásához én sem értek, ezért Joakim módszerét követem.*
<Ez egy jó húzás volt. Nem sok hiányzott már hogy rosszul járjunk. Remélhetõleg a szárazföldön lesz iható víz.>

//Köszi a tervrajot, és nagyon várom a másikat is, de ha lehetene, legalább 3 vetületben ábrázoljátok, és vegyétek figyelembe, hogy szerintem sokkal több fa kellene ennyi ember fenntartásához. De sajnos Gorden nem ért jól a fizikához//

[Navaratna]

(Fergia)

Álmatagon néz a hólyagon át Gordenre -már ha átlát, ha nem, akkor is így tesz, azaz mindkét szeme elé tart egy-egy hólyagot, mint egy gyerek.
-Mit is köszönsz? A ragyát, a lenti bogyó áldásos szájüregtisztító hatását, vagy valami egyebet? ...úúúszóhólyag...! Imádom!

[Flamme O'Styg]

*Kis farigcsálás után a fadarabot kalmonnnak adja.*
-Itt a terv, minden ajtó 2 rétegû... Együnk...
*Aztán elõször iszik egy kancsóból, majd elkezd halat pucolni, kicsit jobban megy neki mint a többieknek. Kóborlásai során nem egyszer csinált már ilyet ^^*

[Alauron]

(Salah)

A paplovag varázslata nem idegen számára, tudja már mi lesz az eredmény, s mosolyogva odalép a kancsóhoz amibõl Fergia ivott, s meghúzza.
- Ha ellenálhatatlan szépséged a ragyától van, akkor rögvest csókolj inkább meg Fekete Gyöngyszem, mert akkor én is kérek belõle...
Vidámsága azonban látszólagos, belül forrong.
<Hogy a rák vinné el ezt a paplovagot! Én akartam élelmet és vizet teremteni, hogy aztán a megmentõ is én legyek, vagy, ami mégjobb eladjam ezeknek a szerencsétleneknek... >

[Navaratna]

(Fergia)

A nõ leemelte szemei elõl az úszóhólyagokat és halottasan nézett a dzsadra.
-Ha hullaméreggel akarsz fertõzõdni...Joakim, vicces istened van, még kiderül: jó hogy nem tojást küldött, hogy költsük ki, ha sült csirkét akarnánk enni. Vagy Uwel nem tud fõzni?
Majd elgondolkozva nézett a hólyagokra, Kalmonra, majd Avyenre, aztán fogaival kilukasztotta mindet és a nõnek vitte:
-Tessék. Legközelebb védekezz ezekkel az élõsködõk ellen. Ismerve népének tagjait, az õ himvesszõjére ezek még nagyok is lesznek...
<Katasztrófa lenne, ha szaporodnának.Vetélésért könyörgõ eset lenne. És ami a testi adottságokat illeti, a megfigyelés ezt támasztotta eddig alá tudományosan. De szinte látom, hogy fog felpuffadni az, akit kötzvetve vagy közvetlenül ez érint.>
Majd mint aki jól végezte dolgát, a világ legtermészetsebb módján otthagyta a kilukasztott hólyagokat Avyennél s odébb állt. Elnézte a férfiak ügyködését de olyan ábrázattal, mint akit most rúgtak gyomorszájon. De nem szólt semmit.

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Megnézem Flamm mûvét és elgondolkodva követem a kancsóhoz. Miután ivott én is iszok belõle. Letelepszem a halatpucolók mellé, de látszik jobban foglalkoztat a tutaj, mint a pucolhatnék. Talán azért, mert a sziget nemsokára "elúszik" mellettünk, míg a halak itt lubickolnak majd a késõbbiekben is. *

-Értem, hogy gondolod a kétrétegûséget. Így akkor két tutajt tudunk készíteni és legalább az egymást nem bíró tagok sem fognak túl közel ülni egymáshoz. Viszont szerintem mire a halak elkészülnek addigra elsodródunk a sziget mellõl. Javasolnám, hogy amíg az asztalosmesterség nagyjai barkácsolnak. *Itt jelentõségteljesen nézek Joakimra és Flammra, akik pont a halakkal foglalatoskodnak.* Addig a hölgyek foglalkozhatnának az edéb elkészítésével, ha már úgysincs semmi komoly dolguk, mint látom.

//Flamm: Kalmon azért elcsodálkozhat, hogy egy törött deszkából és egy késpengével, milyen szép színes képet faragtál? Viccet félretéve kösz a tervrajzot.//

[Flamme O'Styg]

//Flamm ért az ilyesmihez //

Miután egy kétr halat megpucolt nekiáll a hajó készítésének. Egyik fekete pengéjét elõhúzza és elkezdi a fákat lyukasztani, az képen látható pontokon...
-Kalmon, biztos jóötlet a két hajó? Úgyértem, szintem eléférünk egyen is, már ha fontos a biztonság. Úgy értettem a két réteget, hogy két-két ajtót összerakunk így a 2-3 centibõl 4-6 centi lesz, sokkal vastagabb. Ilyen duplaajtókból építsük meg a tutajt. Akkor már egybõl ott vagyunk, hogy 8-12 centi vastag úszó valami. Oldalára köthetnénk még egy-két hordót, szerintem az is segítene a vízfelszinen maradáshoz...

[Navaratna]

(Fergia)

A nõ színtelen hangon ennyit mondott Kalmonnak:
-Javaslat elutasítva, nem fõzök.
<Nem vagyok senki asszonya, fõleg nem a jelenlévõké. Ráadásul...õ nem emír, nem rendfõnököm, és nem is Darton, szóval teszek rá, mire utasít. >
Kicsit távolabb sétált a többiektõl, továbbra is elnézte õket, majd úgy döntött, ahhoz fog, amihez ért: feladja a népségnek az utolsó kenetet, vagy valami hasonlót...Hisz fõzni nem tud sem faragni. Sõt, varrni sem.
-Ím eljött a perc s az óra, mi vízen át van kikövezve. Ím eljött s kapdos utánunk, s lágy habokkal nyaldos...Fogadd magadhoz halandók lelkét, ha eljõ az idõ, de ha még odább a végzet, úgy legyen e perc intés, s szálljon minden lélek önmaga mélyére s lássa meg a múltat, jelent, s jövõt. Mert nem tudni, halandó vagy elem képében ölel-e magához minket a nyúvadás, kés áll-e kezünkbe faragás közben, vagy attól döglünk meg, ha romlott tevét eszünk, vagy csak jön a szifilisz, üszök marja le orcánk, vagy genny hasítja szét testünk üregeit halálos kórral fertezve mindent, mi csak él és mozog, s ha nem mozog, nyálkás penészként vonja be, s oly szagot áraszt mint száradt nyál a rapcsosra használt céda bõrén egy átmulatott éjszaka után...Oh, a halál arca számos, hol sziromként símogat, hogy szétveti a testet és fröcsög szanaszét...-lendült bele a papnõ szívére tett kézzel. Arca márvány volt, de szemei oly tûzben égtek, mintha nem lennének otthon nála. Titokban élvezte hogy undorítókat beszél, s ezzel borzolhatja a kedélyeket.

[Alauron]

(Salah)

A zsákjához lépked, és elkezdi átnézni holmiját, vajon mit hagyhat itt, és mi kell még neki.
<Ezek azt hiszik, még egy fél napjuk van arra, hogy barkácstudományukat kamatoztathassák. Én viszont nem akarom lekésni a jó alkalmat...>
Hogy senki se zavarja alrébb húzódik egy kicsit tõlük, le a kabin elõterébe.

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

-Jólvan, akkor csináljuk vastagabra. Lássuk mire megyünk.

*Ezzel az árbóc meletti kötélrögzítõk egyikét kiveszem a helyérõl és kalapácsként használva, egyik dobótõrömet pedig vésõként, elkezdem a lyukak terv szerinti elkészítését.*

<Na ennyit errõl. Fergia teljesen elvesztette az eszét. Csak azt nem értem, hogy ilyen labilis némberek hogyan lehetnek papok?! Mondjuk eddig is csak ilyen élhetetlen kiadásaival találkoztam a papoknak. >

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap délelõtt
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

*Avyen Kalmon mondatára kissé megbántott arccal, de nekilátott szótlanul pucolni a halat. Még kissé hátat is fordított neki, jelezvén ezzel is a megbántottságát.
Salha egyedül térhetett le cuccával a fedélközbe, s a folyóson szépen csendben a saját gondolataival válogathatott a felszerelése között. Egyedül talán a plussz felesleges ruháitól szabadulhatna meg - de végül is nem foglal sok helyet egyik sem.
Kalmon és Flamm nem bír viszont hozzáfogni a tutaj építésének lévén, hogy a halpucolás az egymásra rakott ajtólapokon folyik Gorden, Avyen és Joakim álltal.
Carwyn még mindig a raktérben tartózkodik egyedül - most magányra vágyik, mintsem bárkivel is szembenézzen. Higgadt nyugalommal akarja végiggondolni hogy mit is tegyen - az információk már igen messze állnak tõlle, de mégis, valamit mégis akar tenni az övéi érdekében. Nyugtatóul járkál le-fel a halott Talverin mellett majd megtorpan egy pillanat erejéig. Szemei megvillanak egy pillanatig és erõsen neszezni kezd minden irányban - valaki szeretne vele kapcsolatba lépni az elme hatalmával, viszont idegen számára.
Fergia a hajó orrában állapodott meg, hogy szavait szélnek adhassa. Élvezte a helyzetet legbelül, s ahelyett hogy végzett volna beszédével egy újabb szólásra készült. Szavalása alatt azonban lassan változni kezdett az ég körülöttük. Mintha csak a tenger, az ég is Fergia szavaiba burkolózott volna. Elõször csak a partsáv felöl érkezett egy lassú mozgású szürkés köd szerûség, ami eleinte észrevétlenül kúszott a hajóhoz. Az ég lassan beborult, de a napot nem csak bárányfelhõk takarták, hanem szürkés, víztõl nehezült felhõk. Erre már mindenki felfigyelt a fedélzeten - s sejthetik hamarosan újabb viharra számíthatnak. Pedig a part közel van a végtelennek tûnõ tengerhez képest. A szél erõsebben kezdett fújni, s a megmaradt vitorla teljes felületével hajtotta igájába, s repítette még sebesebben õket a partsáv mellé. Már nem sok idõ és elhaladnak a part mellett - talán maximum egy fertályórájuk lehet hátra. Joakim gondterhelten nézett elõre, majd fel az égre.*
- Semmire sem marad idõnk. Se enni, se tutajt építeni. Ki nem tud úszni rajtam kívül? - *kérdezte fenhangon, melyet még Fergia is hallott a hajó orrában, s Salahoz is levitte a szél a kérdést. Avyen a lovagra nézett elkerekedõ tekintettel, de nem szólt semmit egyenlõre. Kíváncsian körbenézett ki fog jelentkezni, hogy nem tud úszni. Arcára kis pír költözött izgatottságában.*
- Avyen? Ahogy elnézlek csak nem mered modnani, hogy nem tudsz úszni. - *szólt hozzá Joakim.*
- De tudok. A helyzet adja izgatottságomat és az ebbõl eredõ kérdések amik felmerülnek bennem. De most, most meg kell néznem valamit.... - *azzal felállt a félig megpucolt hal mellõl és lesietett a fedélközbe a hátizsákjához a kabinba. Salah épp akkor fejezte be a felszerelése átvizsgálását amikor a nõ lesietett a lépcsõn, s csak úgy futtában tájékoztatta Avyen Salaht a közelgõ viharról.*