Ranil Tüze

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Eren, Sub-Fer Ested megye, Ested
Idõpont: Adron második hava, nyár, délután (Kalandban eltelt idõ:1. nap)
Résztvevõk: Victor Fredrick Faren
_____________________________________________________________



-És mi lenne ha mindkettõt megpróbálnánk uram?- én elvállalom a fogadók és kocsmák körbejárását; ön pedig szerintem célszerûbb lenne ha a helyi kaszárnyával próbálkozna. Ön a rangja miatt könnyebben fog boldogulni, mint én.-ajánlotta Ahmed.

-Találkozzunk a Észak Csillagában, ha végeztem, ott jelentkezem.-mondja Ahmed. -Megfelel ez önnek így?

*Észak Csillagát te is ismered, egy középszintû fogadó, a város fõterén.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Kelet- Dwyll Únió, Ezüst-dombok, a Lorn folyó menti országút,
Gottenborg felé, Lorn csárda
Idõpont: Adron második hava, nyár, éjközép után (Kalandban eltelt idõ:2. nap)
Résztvevõk: Bethsebath Nan Sifro
_____________________________________________________________

-Sokan vannak néném, de a tartalékosokat már úgy két napja mozgósították és már elmentek. Nem, akik most itt vannak azok Gottenborg város fõrendjei és kereskedõi, na meg a kíséretük....tudja a járvány elõl menekültek.
-Úgyhogy ha elfogad egy tanácsot: -forduljon vissza a révátkelõ felé. Gottenborgot vesztegzár alá helyezték a Vörös Pestis elcsitultáig. Nem fog tudni átjutni a karantén ellenörzõ pontjain, hacsak nem élvez mentelmi jogot. //A tábornok gyûrûje és ajánlólevele több mint mentelmi jog.//
A fiú döbbent arcodat látva hozzá teszi:
-Hát nem is tudta? Honnan bújt maga elõ? Két napja kezdõdött, épp a katonák elvonulta után. Az emberek ezerszámra kezdtek hullani Gottenborgban, és a környezõ bányafalvakban. Nem értem, hogy a Napasszonyok miért nem tudták megfékezni a pestist; korábban is elõfordult már, és szinte azonnal el is fojtották. Hát létezik olyan betegség amit Ranil hatalma sem gyógyít?
Most épp a város vezetõk tartanak bent valami tanácskozást. Halottam ezt azt. A kalmárok vezetõje már el is temetett minket. Hiába, a kis aktakukac... Azt mondja, ha Gottenborgban leáll az arany kitermelése az Únió fiztésképtelenné válhat, hónapokon belül,...piha!... a katonák ott vannak a falakon! A háborúban nem az számít mennyi pénzünk van, hanem ki milyen erõs és ki milyen bátorI- osztja meg veled a lovászfiú mindazt az élettapasztalatot, ami úgy tizennégyév alatt rárakódott.

Hirtelen elemi erõvel tör rád a hányinger, torkodba vas ízû váladék tolul, egy pár pillanatod van csak, hogy a neked tetszõ helyt válaszd ki rókázás céljára.

[Garcia da'Ramol]

(Hatarasima)

*Illendõen és kissé zavartan átveszi a tekercstartót, amit a ruhái redõjébe csúsztat, a medált a nyakába akasztja és felhúzza újára a gyûrût*

<elképesztõ a Dorcha egy családi örökségét adta nekem…>

-Követem parancsaidat nagytiszteletû a Dergel nevû toroni hadúr - Kaoraku segítségével - a közeljövõben visszaadja lelkét az örök körforgásnak, ha ez nem történne meg… akkor nem kívánok többé szégyenben élni és végrehajtom a szepukut.

* Ezzel mélyen meghajolva kihátrál a terembõl, majd szálására siet, összecsomagolja holmiját, a ráktárban felvesz pár olyan dolgot, amit nem tart állandóan a magánál pl: két tegez nyílvesszõ, stb. az elefántcsont tekercstartó passzusa újdonsült kinevezésével valószínûleg szabad utat ad számára. Az istállóban kiválaszt egy gyors és szívós lovat felkötözi rá a felszerelését majd nyeregbe pattan és a kápolna felé veszi az irányt. Ott kiköti a lovat betér és füstölõt nyújt és áldozatot mutat be istenének a célja elérése érdekében. Ezt követõen útnak indul a dwoon határ felé. *

[Quator ar Zaraquer]

(Eran dha Sado)

*A tömeggel együtt mozdul, együtt lélegzik. Az áhitat pillanatai ezek, mikor minden kétség és gond elszáll, a kérdések megválaszolásra kerülnek. Kiteljesedik Isten és választott népe között az összhang. A lovag Ura lángoló arcára emeli pillantását megérezvén a közelségét. Büszke, hogy egy lehet a dwoonok közül.*

<Uram kérlek adj bizonyosságot, hogy beteljesíthessem atyám halálakor tett ígéretemet. Elég erõm lesz a fattyú elérésére és az Elõtted tett fogadalom beteljesítésére? Azt tudom, hogy gyülekeznek a fellegek és talán nem is oly soká ismét megmérettetünk Észak történelmi háborúinak sorában. Amíg akárcsak egyetlen dwoon is életben van Dicsõséged és az Unió töretlen lesz. Nem vallunk szégyent!>

*Ismét lehajtja fejét és lassan õ is visszatér az idõ rendes folyásába, hogy csatlakozzon estvéreihez a felszabadult éljenzésben.*

-RANIL!!!

[Saggaras Zenir]

Victor Fredrick Faren

-rendben Ahmed, aki érdeklõdik azt hozd a fogadóba, nélkülem ne dönts senki személyérõl értehtõ? Akkor az Észak Csillagában..

*Az utolsó mondastotr már ellovaglás közben mondja, és ügetésben közelít a kaszárnya felé.*

<Minél hamarabb végeznünk kell, a dwoonoknak nincs várakozási idejük, vágtass, vágtass. Minél elöbb megvagyunk annál hamarabb indulhatunk. De mondjuk ugy se lesznek benne abba, hogy holnap hajna elött induljunk.>

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Tiadlan, királyi palota trónterme
Idõpont: Adron második hava, nyár, dél (Kalandban eltelt idõ:1. nap)
Résztvevõk: Hatarasima
_____________________________________________________________

Mivel a trónterem legalább harminc lépés hosszú, az udvari etikett úgy rendelkezik, hogy nem kell folyamatosan hátrálnod, elég ha a trón kupola-termének területérõl hátrálsz ki. Után a megfordulhatsz és végigmész azon a vörös szõnyegen, amelyen jöttél. Egyébként a dorha egy másik kisebb oldalajtón kimegy és hallod, ahogy a kincstárnokát szólongatja.

Az aranysárkányszoborok között strázsáló elit testõrség tagjai fültanúi voltak milyen nagy tisztesség ért, egymás után hajtják meg a derekukat, ahogy elhaladsz sorfaluk elõttük.
A trónterem ajtaja elõtt barackvirág színû kimonóba öltözött udvari gésák vezetõje vár. Mellette néhány barátod a szaták-rendjébõl, eljutott a fülükbe hogy személyesen beszéltél a Dorchával és személyesen jöttek el, hogy nem verik-e át õket. Elárasztanak izgatott kérdéseikkel
- Na mesélj mi volt?
- Tényleg beszéltél a Dorchával?
- Mirõl beszéltetek?
- Miért akart látni?
-Tudtad, hogy kivégezték a Fõkancellárt, nem sokkal utána hogy
bementél? Mesélj már! ne harapófogóval kelljen kihúzni belõled minden
szót!- méltatlankodtak a szaták.

A gésa néma maradt, de mikor meglátott földig hajolt:
-Kérem jöjjön, velem hogy önhöz illõ ruhába öltöztethessük sógun.

A barátaid úgy megkukultak, mint akinek kivágták a nyelvét.
Majd féltérdre ereszkedtek, egyik öklükkel megtámasztották magukat és fejet hajtottak.
Igy tisztelegetek az új sógun elõtt.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Davalon, a Templom Negyed, Naptemplom
Idõpont: Adron második hava, nyár, reggel (Kalandban eltelt idõ:1. nap)
Résztvevõk: Eran dha Sado
_____________________________________________________________


Látomás képei borítják el a tudatod. Apádat látod ütközetben. Az arcvonal teljes hosszában harcolnak a Napfiak a IX. Mantikor légió gyalogosai ellen.
Apád ugratja, táncoltatja a lovát, a hadvezért keresi. Egy fekete lovas tûnik fel, kék-ezüst páncélban, kopjával a kezében. Egymásnak rontanak. Mindketten kivetik a másikat a nyeregbõl, kézitusára kerül sor.
-Neved is van toroni kutya? Vagy nevezzelek szarházi disznónak?
Ellenfele felcsapja a sisakját.
-Degrel Wallain. A halálod.- hosszû ezüst sörényû, tisztavérû, sasorrú kyr férfi. Zöld szemeibõl közöny, és kegyetlen szadizmus süt.
A dwoon hadvezér Ranil,Ranil!-kiálltással veti magát Degrel tábornokra. Alakját aranyszín aura borítja be. Rohma egyszerûen lehengerli a toronit. Szakad a vért, törik a pajzs. Egy nehéz csapás felszakítja Degrel vértjét, és belecsapódik a mellébe. A vérzékeny kyr a hátán csúszik, fegyvertelenül, apád feléáll, felemeli csatabárdját.
-Fuvass a kürtüssel visszavonulót és megéred a holnapot.
-Igen,igen, köszönöm nemes úr. A kürtöm hova is tettem... kinyújtja kezeit, amibõl villámok csapnak a dwoonra, az aura felfénylik, apád egy lépést hátrál.
-Óh te sunyi görény!!-hördül fel, de egy újabb villám sorozat még több hátrálásra készteti, Degrel is egyre hátrál:
-Íjpuskások!!!
Apád újjabb rohamra indul, hogy ezúttal véglegesen befejezze, amit elkezdett.
-Sorvadj el!!!!-hörgi rá a toroni, miközban kért köhög. és apádra mutat, aki lelassul, megremeg, elejti a csatabárdot. Egy tucat nehéz acélhegyû nyílvesszõ üti át a mellvértjét. Arccal a sárba hanyatlik.

Újra a Naptemplomban vagy, Davalonban az tieid között.
Ral da Ranga áll elõtted:
-Ezredes jól van? Ha a szertartásnak vége, kérem jöjjön a Tanácsterembe, rendkívûli gyûlést tartunk.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Eren, Sub-Fer Ested megye, Ested
Idõpont: Adron második hava, nyár, délután (Kalandban eltelt idõ:1. nap)
Résztvevõk: Victor Fredrick Faren
_____________________________________________________________


-Természetesen, úgy lesz uram!-mondja Ahmed és eltûnik a Foltos Kutya feliratú kocsmában. Inkább nem akarod tudni, milyen alakokat szedhet össze ott.

A kaszárnya ferde tetõs fehérre meszelt falú, boltíves ablakokkal rendelkezõ épület volt, nem messze a lókupecek piacterétõl.
Mikor becsattogsz a barakk kövezett udvarára, egy szakasz kékköppenyes találsz ott, akiknek egy kiképzõtiszt tart éppen kardforgatásból leckét.
-Hé fickó ez itt nem kupleráj; ez a városi kaszár....oh, bocsánat atyám.
Logan vagyok, az ügyeletes tiszt. miben lehetek az egyház segítségére?

[Garcia da'Ramol]

(Hatarasima)

<Meghaltam és most a mennyekben járok… úgy érzem valami lezsibbaszt, és mintha ki akarna szakadni a szívem… de mégsem kellemetlen, hanem furcsa gyönyörû és felemelõ érzés>

* Kint megpróbálja udvariasan csendre inteni barátait, hogy tagoltan és saját maga számára is hihetõen elmondja mekkora megtiszteltetésben volt része… De a gésák vezetõje megelõzi megszólításával, mélyen megrendíti barátai tiszteletadása. A térdelõk felé nyújtja kezét, hogy „felsegítse” õket és e-képpen szól *

- Keljetek fel barátaim, számomra is felfoghatatlanok az elmúlt percek történései és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy sem a fényességes Dorchának sem pedig nektek ne kelljen szégyenkeznie alkalmatlanságom okán. De most egy idõre külországba szólít a kötelesség, mielõtt elfoglalhatnám tisztem Hano-tartományban. Kérjétek az istenek jóindulatát, hogy sikerrel járhassak!

* Ezzel jelez a gésának és követi abba a helyiségbe, ahol átöltöztetik. Igyekszik újdonsült rangjának megfelelõen büszkén lépdelni… nem esek túl nehezére büszke arcot vágni, de a mozgása még biztosan inkább hasonlít egy ragadozó megfontolt, ugrásra kész járásához, mint egy kevély hadúr vonulásához*

[Navaratna]

(Bethsebath Nan Sifro)

*Az ideg ráment a gyomrára. Azonnal félrefordult, elõre görnyedt és kiaadta, ami rosszullétét kiváltotta.*
<Ez csak a kezdet. Leszek még rosszabbul is.>
*Amint lehetett felegyenesedett, s elébe ment a pániknak:*
-Kapuvárból jövök. Toron ostromolja. Pár nap és áttörnek a falakon. Felejtsd el fiú, hogy unalmas hely az kockákkal és henyéléssel, felejtsd el, hogy Davalonba kívánod magad. Ha igaz dwoon vagy s nem csak lócitrom lapátolása a minden vágyad életedben, azt mondom neked, férfivá érsz napokon belül, ha túléled! A pokol dörömböl a hegyek kapuján. Megsérültem, nem a pestis facsarja a vérem, a pestisesek nem hánynak, hanem rohadnak élve. S ha az ég nem gyógyít, az azt jelenti, a betegség embertõl ered nem a természettõl. Azonnal látni akarom Gottenborg szûkölõ nemeseit, vezess hozzájuk!
*A tartalékosok távoztára komorabb lett. Jobban örült volna egy szakasznyi katonának, mint motyójával inaló gyáva nemesek kupaktanácsának. Ám a pestis arra intette, vigyázzon magára még jobban, nem kéne a vészt magával hurcolni a nagymester elé s aztán vissza a seregbe. S ha itt van az Aranyváros felsõbb köreinek java, itt a lehetõség, hogy hasson rájuk, félelmükben esztelen döntést ne hozzanak amivel akár aláírhatják az Unió halálos ítéletét. Az arany kell, az ad ellátmányt, fegyvereket, forrásokat, az ad zsoldot a katonáknak, az ad mindent. Ha fizetésképtelenné válnak, Toron hordozható trónszékrõl nézi végig, miképp sepertetik le az asztalról a Hármak védbástyája s aztán két marokkal dúskálhatnak tetetemekben, javakban, rabszolgákban...!

Így amint kimondta, mit akar, megkötötte lovait. Nem akart órákon át tartó gyõzködésbe bocsátkozni, csak figyelmeztetni, s hatást gyakorolni a benti urakra. Határozott léptekkel megindult a bejárat felé, hogy beljebb kerüljön s lássa, kik azok a fõrendek s kereskedõk...*

[Schinter]

Aries den Morgan


-Jól van,jól van beismerem Istenõm nem viselkedtem hozzád méltó módon...

Kiált fel a földön fekve.Kihuzza a tõrt a combjából majd a 2 fejvadász felé villantja mosolyát.

-Nicsak, csak nem a tiétek srcáok?
kiált feléjük dzsad nyelvükön majd jobb kézzel visszajutattja a tört eredeti gazádja felé.Kibujik a hátizsák szijai közül majd egy gyors mozdulattal kivhuzz belõlük 2 szablyát és szembe fordul ellenfeleivel.
Természetesen mivel nem arról hires,hogy becsületesen küzd meg ellenfeleivel-ha van még annyi ideje-egy ködalakot tesz magára elhomályositva körvonalait igy probálja megneheziteni az ellenfelei számára,hogy siekres találatot vigyenek be neki.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow, a város utcáin
Idõpont: Adron második hava, nyár, dél (Kalandban eltelt idõ:1. nap)
Résztvevõk: Aries den Morgan
_____________________________________________________________


Mivel Aires maga is mestere volt a tördobásnak hasonló pontossággal hajította vissza a nem várt szeretetcsomagot. Az abbitacél kíméletlenül szakította át a handzsártáncos fekete tunika alatt viselt láncingét és a gyamrába fúródott. Összegörnyedt, de nem esett pánikba. Mogása lelassult, megpróbált mögéd kerülni.
Manából szõtt álcád jótékony homályba burkolt. A másik fejvadász kilõtt rád néhány acéltût, de érzékelését megzavarta a mozgó ködfelhõ, nemigen látta, hol kezdõdsz te és hol az illúzió fátyla. Pontatlanul célzott és célt tévesztett valamennyi. Végül handzsárjait elõkapva pörgõ táncba kezdett, az irányodban, akár a búgócsiga. Nem gyõztél hátrálni és hárítani, a hátadban a másik embervadásszal! Sebesült lábad akadályoz a harcban. Egy komoly vágást kapsz az oldaladba hátulról, hál istennek nem nagy felületen, de azon a részen tönkretette a sodronying szövését. Vérzel. Az emír a szõnyegével a fejed fölött köröz akár a dögkeselyû.
-Apró darabokra vágjátok! Érezze hogy meghal!
Valahonnan a háztetõkrõl egy-egy nyílvesszõ vágódik a mamelukokba, akik összegörnyednek. Az emír gyorsan odébb kormányozza a repülõ alkalmatosságát.
-Nem kéne....szól egy hang a hátad mögûl.
De nem a dzsad ellenfeled szólt!
Mögöttetek az utca teljes szélességében bárdok állnak kivont fegyverrel! Arcok a Toronyból.
Aztán a másik oldalon is felsorakozik egy sor dalnok, íjjal, nyílpuskával.
Két fal közé szorították a dzsadokat, akik megtorpannak, abbahagyják a támadásodat, macskaügyességgel (a sebesült is) elkapják az ereszcsatornát felhúzódzkodnak és igyekeznek a háztetõkön keresztûl meglépni.
A bárdok hagyják.
Ütemes fegyvercsörgés hallatszik az utca végérõl. Közeledik a városi õrség. Valaki valószínûleg jelentette a rendzavarást.
-Eriggy testvér. -szól egyikük és utat nyitnak neked. majd mi elrendezzük.
- Máskor figyelj jobban oda hol szerzel ellenségeket.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Tiadlan, fõvárosa és környéke
Idõpont: Adron második hava, nyár, délután (Kalandban eltelt idõ:1. nap)
Résztvevõk: Hatarasima
_____________________________________________________________



Egy papírfalú egyszerûen berendezett szobába vezetnek. A gésák levetkõztetnek. Egyikük megkérdezi tõled szeretnél-e "ellazulni" indulás elõtt. Azonban a Dorcha parancsa egyértelmû volt: azonnal indulnod kell.
Az átöltözés útravaló felkészülés szükséges, de a gésákkal való kikapcsolódást egyenlõre halasztanod kell.
Óarany, bíborvörös, és királykék színekben pompázó selyemkimonót, és tradicionális buggyos nadrágot kapsz hozzá.
Minden szükséges útravalóval ellátnak.
Kilovagolsz a királyi palotából.
Szeszélyes a nyár közepi idõjárás. Van néhány fekete esõfelhõ az égen, ami hullatja a földre az áldást, ugyanakkor a kék ég nagyobbik részén hétágra süt a nap. Gyönyörû szivárvány íve alatt lovagolsz. Sok utazó, gyalogos, lovas közlekedik az úton. Egyik sem mulasztja el megadni neked a kötelezõ tiszteletadást. Hamar magad mögött tudod a birtokurak szántóit és legelõit, és nemsokára az ember nem lakta vadonban jársz.
Az országút egy fenyõerdõn vezet keresztûl. Ismered a helyet. Ez az erdõ mintegy nyolcvan-kilencven kilométerre van a fõvárostól. Igen, már ennyit megtettél. Délután öt-hat fele állhat a nap az égen. Az erdõ "szája" elõtt állsz. Az országút sötét árnyakba vész. Lovad idegesen fel-felhorkant.
Valahol fakopáncs kelepel. Memagyarázhatatlan veszélyérzeted támad. Névleg Osamura birtoához tartozik ugyan, de sose veszõdött vele, hogy tisztességesen kifüstölje a zsiványoktól, és egyéb kóbor erdei rémektõl. Ha jól tudod, Bujdosónak becézi a köznép a helyet.

[Garcia da'Ramol]

(Hatarasima)

* ha a palotába nem is volt rá lehetõsége, akkor az út során kicsit átrendezi az öltözékét a kimonó bõ ingujját a könyökéig rögzíti selyemzsinórokkal, hogy ne akadályozzák, hosszú haját felkontyozza a feje tetejére és nem feledkezik meg a könnyû láncingét sem magára ölteni *

<kimondottan szeretem a fenyõk komor szépségét… de már megtanultam hallgatni elõérzeteimre…>

* Íját felajzva maga elé fogja a tegez a nyereghez kötve mellette van. Kimondottam figyel a ló állandó tempójára, ha valamivel távolabbról jönnek az esetleges támadók az íját használja, ha túl közel kerülnek kardot ránt és kihasználja a lovas harc elõnyeit. Igyekszik figyelni az esetleges útakadályokra (veremcsapda, farönk) és csapdákra (fákról lendítendõ farönk, stb.) is.*

[Schinter]

Aries den Morgan

Összeszoritott fogakkal türi a fájdalmat,amit a vágás váltott ki.A nyilveszõk becsapodásakor azt hitte,hogy további segitõi érkeztek a dszad emirnek s épp a testébe csapodó hangokat érzékeli.Aztán a hangokra felfigyel és magába sûrû imát mormol Istenõjének,amiért bajtársakra akadt.Leveti magáról az alcát mikot elfutnak az Emir emberei és meghajlással köszöni meg azoknak,kik megmentették az életét.Felnéz az égre és köszönötet mond Arelnek is,ahogy nevezik Yneven legtöbb helyén Istenõjét majd a fogadó felé veszi az irányt,ahol lovát hagyta majd kantáron fogva gyors léptekkel a térkapuk felé veszi az irányt-amennyiben van ilyen itt a városban,ha netán nem mûködnének vagy nincsenek,akkor Dwyll unióba vezetõ úton halad célja felé-