Ranoran átka

Szerző: **Mesemondó** » 2007.02.13. 22:34

Km esemény [Shirin Horha]
Helyszín:Quirron-tenger, a Vizisikló fedélzete
Idõpont:késõ délután
Résztvevõk:mindenki
________________________________________________________________

//Erin rámbízta a dobásokat//

//Tám1:26-ez elõl Ramirez védekezõharca,és remek reflexei miatt el tudott ugrani,ám a második még így is;Tám2:95-bentvan.//

Ramirez:

A hirtelen támadt sötétségben semmit nem látsz.Teljesen hallásodra hagyatkozol,és remek fülednek hála,az elsõ tõr eldobását észre is veszed.a vaktában tett kitérést siker koronázza.ezt a hajópadlóba csapódó dobótõr hangjából állapítod meg.azonban a következõre nem számítasz annyira.Erin második tõrét jobban célozta.combodban enyhe fájdalmat érzel.//1 fp//szerencsédre a tõr csak súrolta a combod.újra támadásra számítasz,te azonban nem támadsz,arra várva,hogy visszatér szemed világa.//eddig még 5 kör van hátra//

Erin:

önbizalomra tettél szert mikor láttad ellenfeled esetlen botorkálását a hirtelen támadt (számára) sötétségben.rögtön a tõröd után nyúlsz,és a matróz combja felé hajítod,ám a túl nagy ömbizalmad megcsappan,mikor Ramirez hirtelen félreugrik tõröd elõl.a második hajítófegyvert már megfontoltabban vágod hozzá.eredményesebb is,de ez is csak súrolja ellenfeled combját.belegondolsz,és megnyugtatod magad.

<az idõm nagy része még hátra van...>

//ti jöttök//

Szerző: **Saggaras Zenir** » 2007.02.13. 22:51

Ramirez

*Amikor a tõr eltalálj afelszisszen de ze inkább annak tudhato be, hogy megkell foltozni a nadrágkát.*

<Ezek még csak tõrök, no meg ugyse tudnék igazából támadni nem tudo merre van. Remélem gyorsan elmúlik ez a vakság.>

*Mozgásban marad, szinte meg se áll probál kitérni a sejtett irányokba, szerencsére, jol hozzá szokott már a hosszu csatározásokhoz, ugyhogy abban bizik, hogy még igy is tovább talpon marad, mint ammennyi tõre van a fickonak.*

Szerző: **Erin O'Shanon** » 2007.02.14. 6:40

<Már megvan innen nem hibázhatom el!>gondolja magában Erin.

Két meglehetõsen halk lépést tesz a táskája felé,kivesz belõle egy tõrökkel teli övet (8db)[ez kb 1,kör]és a lehetõ leg nyugodtabban eldob az esetlen matróz felé még 2 dobótõrt.
célzott dobásokkal dolgozik.Tudja ,hogy van ideje.

(rem azért kap valami kis bónusz,meg a cél méretéböl adódóan is, valamint sztem a közelség se utolsó szempont)

Szerző: **Saggaras Zenir** » 2007.02.14. 11:50

//Bocs már miért járna még +2fp?//

Szerző: **Mesemondó** » 2007.02.14. 19:07

Km esemény [Shirin Horha]
Helyszín:Quirron-tenger, a Vizisikló fedélzete
Idõpont:késõ délután
Résztvevõk:mindenki
________________________________________________________________

//kérlek,a nem témához vágó hsz-eket PM-ben bszéljétek meg!köszönöm//

Ramirez:

halk mocorgásra leszel figyelmes,és embefeletti hallásodnak hála,(viszonylag)meg tudod állapítani annak írányát is.nem tudod mi történik körülötted,izgulsz,és egyben erõs haragot érzel a tehetetlenséged miatt.telnek a másodpercek,és nem történik semmi.egyszer csak újabb,ezúttal erõsebb fájdalmat érzel a combodban.egy tõr//Té:89+87// beleáll a combodba.a fájdalom átjárja a tested,oldalra tántorodsz,úgy tûnik ez a szerencséd mivel a következõ pillanatban már hallod a hajópadlóban landoló második dobótört.//-5 fp,3 és fél körön vagyunk túl:az elsõ két dobótõr köre,plusz MÁSFÉL kör a táskához lépés és benne kotorászás+egy kör a harmadik negyedik dobótõr//
//egy sikeres intelligencia és ügyesesség próbával(mind a kettõre minusz egy,jól tippeled meg Erin pillanatnyi hejzetét a zajok,és a combodba vágódó tõr alapján//

Erin:
a harmadik dobótõröd végre célt talált.nem túl mélyen,de a harcos combjába fúródott.magadban nagy szitkot mondtál,mikor az elsõ tõrtõl megtántorodva elkerülte második tõrödet.közben a hátad mögött a matrózok félhangosan szidnak,amiért szerintük gyáva módjára félsz egy az egy ellen,minden humbusz nélkül kiállni Ramirezzel...

Szerző: **Saggaras Zenir** » 2007.02.14. 21:07

//Bocsi//

Ramirez

-Na gyere te gyáva hallom félsz tõlem, vak vagyok és igy sem mersz rám támadni?

*Mondja mialatt Erin kotorászik a táskájában. Majd mikor belevágodott a tõr a combjába felszisszent.*

-Csak ennyit tudsz te gyáva?

//int próba dobás 2, Ügyeség próba dobás: 2, vagyis mindkettõ megvan.//

*Elkezd oldalazni a másik irányba majd minél távolabb próbál kerülni a pasitól és mozgásban maradt.*

<Remélem nem sokára vége ennek a vaksiságnak, de ha még egty percet igy kell töltenem én elvesztem a türelmemet.>

Szerző: **Erin O'Shanon** » 2007.02.14. 22:43

Tudom,hogy nem túl etikus,de én amúgy sem errõl vagyok híres.Hangkivetítés varázslatomat alkalmazom (6mp marad 1 db mp-m)A környezetem hangjai Rameirez háta mögül fognak érkezni elég hangosan fogok sétálni felé,hogy hallja hogy valaki a háta mögött tartózkodik,amint megfordul és nekem háttal lesz egyszerûen leütöm a kezemben tartott dobótõr markolatával.

Ha ez nem jönne össze egy véletlen folytán akkor egy ugrással felkapja rövidkardját és megpróbál végsõ vágást ejteni Ramirezen (roham 13 pszí pont felhasználásával)Az ezzel járó ordítást még mindig a háta mögül fogja hallani.

//amennyiben az 1. vari sikerül a 2.-ra nem kerül sor//

Szerző: **Portius** » 2007.02.14. 23:17

(Portius)

<Elég...
Elég legyen ebbõl az õrületbõl...
Régen, mikor még kicsi voltam, volt egy mondás a falumban. Az után maradt ránk ez a szólás, miután egy lovag és egy bandita összeütközésbe kerültek...
A lovag egy rövid tusa alatt leteperte a banditát, s megadásra kényszerítette. Amaz a földön fekve behódolt, s lesütötte a szemét...
A bandita két nap múlva kiszabadult és másnap reggel a lovag már nem kelt fel...
Az éj leple alatt hátbaszúrták a saját ágyában...
A becsület, mely oly sok élõlényt hajszolt halálba, de keveseket óvott meg... Hát mivégre...
A mondás pedig Így szólt, melyet a rendtársa mondott a temetésén :
"A lovagi sebet az ember mindig szembõl kapja..."
Így határozta meg az életét a társa a lovagnak. Õ mindig így sújtott le áldozataira...
S a vég nem számít. Hogy miként halsz meg, csak hogy miként élsz...
És én ezt nem hagyhatom...
Nem, amíg élek...>

- Elég volt! - kiált fel hangosan, hogy mindenki hallja. - Fejezzétek be mindketten! - ordítja reszelõs hangon. - Hogy merészelitek bemocskolni ezt a hajót, a ti kétes ûzelmeitekkel?
Bosszúsan elõre lép, a két fél felé.
- Itt egymásra vagyunk utalva - morogja, s szigorúan végigméri mindkettõt - Ezen a hajón csak egy dolgot lehet tenni azokkal, akik veszélyesek, vagy haszontalanok a többiek szemében!
Kis szünetet hagyva a két körözõ fél közé lép.
- Ne gondoljátok, hogy ti kivételek vagytok és titeket nem dobnak vízbe! Ha más nem, hát megteszem én!
Szomorúan megingatja a fejét, majd elfintorodik.
-Ha mindenképpen vért akartok ontani, hát ontsátok az én véremet, itt vagyok! - Kiált ingerülten és két hosszúkardját kirántva megáll a két torzsalkodó fél között, testével eltakarva õket a másiktól.

Szerző: **Saggaras Zenir** » 2007.02.14. 23:35

Ramirez

*Furcsálta a dolgot, hogy hirtelen ugy érezte,hogy meg kell fordulnia dehát arról halotta a fickót. Amikor halotta a másik közbe szóló felet mintha közelebb lépne a hang irányába, ám persze csak ellentétes irányba ment el.*

-Na ide figyelj te kis belepofázos harcos filozofus, elõször is semmit se látok, mert ez a kis sz*r csimbok megvakított, és még engem akarsz vádolni vérontással amikor a gyáva kutya semmien tiszta eszközzel nem akar szembe szálni velem, és még te mered itt játszani a hõst.

<Csak lássak ujra, minimum megcsonkitom a szemérmetlen kutyát, de ha õ is nyer tõlem egy fityinget sem kap az biztos.>

Szerző: **Mesemondó** » 2007.02.15. 0:16

Km esemény [Shirin Horha]
Helyszín:Quirron-tenger, a Vizisikló fedélzete
Idõpont:késõ délután
Résztvevõk:mindenki
________________________________________________________________

Portius apró közbelépésére a fedélköz olajozatlan ajtaja nyikordul,és egy mindenkiben(de fõleg a matrózokban) tisztelettel vegyes félelmet,és engedelmességet kívánó férfi körvonalai bontakoznak ki a fedélköz félhomályából.

-A kapitány-hallja Ramirez a háta mögül a vele szemben álló matrózok hangját.

mindenki az ajt felé tekint,majd a kapitány töri meg a hirtelen beállt csöndet:

-Mi a franc folyik itt???-és öles léptekkel lépked a bárka közepe,az összecsapás színhelye felé.

a közben hirtelen Portius oldalára álló matrózok hirtelen Ramirez,és Erin felé lépnek,és kettõ-kettõ lefogja õket.egyiknek sincs esélye a keménykötésû matrózokkal szemben,Erinnek alacsonyabb testi ereje,és a meglepetés miatt,Ramireznek pedig vaksága miatt.

a kapitány az acsarkodó felek közé lép,majd dühös tekintettel,és kontrolált indulatokkal,hátratett kézzel nézi a két férfit a matrózok fogásában.

-Valaki megmagyarázná nekem,hogy mi történik itt???

közben Ramirez nagyot csalódik.kezd visszatérni látása,és ha csak homályosan lát is,de a kapitány alakját tökéletesen felismeri,és nagyot csalódik.remélte,hogy a muzsikus újabb trükkje volt a kapitány hangja.mint bebizonyosodott nem.

a kapitány most kérdõn,de ugyanolyan dühösen néz egyszer Erinre,egyszer Ramirezre a választ várva egyiküktõl.

közben a megszeppent utasoknak mintha földbe gyökerezett volna a lábuk,csak állnak a színhelyen,várva a fejleményeket.

Szerző: **Portius** » 2007.02.15. 10:34

(Portius)

A kapitány megjelenésekor kardjait leengedi, majd sóhajtva elteszi õket a helyükre. Csapzott haját hátrafésüli és homlokát felhúzva fordul a kapitány felé.
- Engedelmével uram, én elmagyaráznám... - teszi szét a kezeit - ez a két alak... - mutat a felek irányába -, egy tõrtánc nevû ügyességi játékot próbáltak az imént...
Elgondolkozva megvakarja a homlokát.
- Én tiadlani származású vagyok és ott ez az ügyességi próba esti idõtöltésként is remekül megállja a helyét. Röviden annyi, hogy az egyik fél a másik lába elé dob egy tõrt, s a másiknak terpeszállásban kell elõre ugornia, hogy a tõr az õ háta mögé kerüljön... - magyarázza felfelé tekintve, mintha elmékezetébõl vésné elõ a dolgokat - Az nyer, akinek a legmesszebb csapódik be a tõr a padlóba a háta mögött...
Ramirez vágásait nézve a lábán, elhúzza a száját
- Az én hibám uram, nem kellett volna bíztatnom õket. Ehhez megfelelõ elõkészületek kelettek volna, bocsásson meg. A matrózai nyugodtan elengedhetik õket, nem okoznak bajt. - szabadkozik, majd jelentõségteljesen ránéz a két viaskodó félre - Ugye uraim?

Szerző: **Saggaras Zenir** » 2007.02.15. 12:57

Ramirez

-Hát uram ami igaz az igaz, azt hittem ügyesebb leszek, elbíztam magamat.

*Mondja a tõle megszokott könyedséggel szemrebbenés nélkül hazudva, majd miután eltette a szablyákat azután megtörli a szemét.*

<Húú remélem benyalja a kapitány ezt a sztorit, és belemegy a kis szélhámos is a játékba, egy biztos örülhet ha egyben lejut a hajóról, amiért megszégyenített.>

Szerző: **Mesemondó** » 2007.02.17. 11:48

Km esemény [Shirin Horha]
Helyszín:Quirron-tenger, a Vizisikló fedélzete
Idõpont:késõ délután
Résztvevõk:mindenki
________________________________________________________________

//Erin nem tudott írni,ezért megkért hogy vegyem át a szerepét...//

Erin az elõbbi ellenfele válasza után csak bólint egyet,azt jelezve,hogy úgy volt ahogy az elõtte lévõk már elmondták...Aztán Ramirezre villantotta tekintetét,és látva,hogy lassan visszatér annak látása,megnyugodott,és halvány mosolyt engedett a "Szablyás" felé...

A kapitány mordult egyet,majd így szólt:

-Úgy látom nem veszélytelen ez a játék...Ezért jobban örülnék,ha többet nem játszanának ilyen játékot!Most pedig:kész a vacsora...

és még egy utolsó gyanakvó pillantást vet Erinre és Ramirezre,valamint Portiusra,majd vissza lemegy a fedélközbe.

a matrózok is a kapitány után indulnak,akárcsak a két toroni.

Szerző: **Saggaras Zenir** » 2007.02.17. 15:13

Ramirez

*Megveregeti Portius vállát és egy garsány köszönömmel hálálja meg a segítséget. MAjd utána lemegy õ is a fedélközbe és eléggé kerülve Erin társaságát leül.*

<Ha megprûûbál közeledni, akkor lehet hogy én a tengerben kötök ki de õ tuti, hogy a másvilágra kerül Az egyszer biztos, de azért ez a kis kardoskodó ficko sokats egített.>

Szerző: **Hades** » 2007.02.17. 17:43

(Archie)

Lassan, kimérten megindul az étkezõ felé, hangosat kordul a gyomra, mivel az elõzõ esti tivornya miatt kimaradt az ebéd, elmélázva tekint maga elé, látszik, hogy nem a padlót látja szemével, valahol messze jár gondolatainban. A vacsorát is csak gépiesen eszi, mikor befejezte, megszólítja azt, aki a legközelebb van hozzá:

-Belegondoltál már abba milyen tökéletes pillanat is a halál? Mint a mondat végén a pont. Egyszerû, mégis tökéletes és célratörõ, megtámadhatatlan, mivel nincs kiterjedése, a halál pont ilyen. A pillanat amiért születünk. Egész életünkben felé igyekszünk, egy tökéletlen élet tökéletes lezárása felé.

Átszellemülten felsóhajt, enyhén nyújtózik egyet, mintha álomból ébredne, majd megnézi, kinek is mesélt az imént.

Ranoran átka

Ki van itt