Ranil Tüze

[Garcia da'Ramol]

(Hatarasima)

Kita táncra történõ utalását egyértelmû jelnek veszi, a további közeledés helyességére vonatkozóak.
< leghõbb vágyam, hogy folytassuk, amit abbahagytuk >


A fürdõdézsa mellé odakészít egy üveget a fogadó legjobb borából és két kupát. Kita határozott és szemérmetlenségtõl mentes érkezésekor pár pillanatig tekintete kedvtelve idõz a lány szép testén. Végigméri tetõtõl talpig, pillantása lágyan végig simít a makulátlan bõrön és a feszes izmokon. Megjelenik – a már jól ismert – elégedett és kissé gunyoros félmosoly a sógun arcán. Nem szól, csak egy kupát ad a lány kezébe, majd lassan masszírozni kezdi vállait, hogy enyhüljön az elmúlt napok izomcsomókba kövült feszültsége.

Mikor a lány kellõen ellazult lágy csókokkal kezdi az udvarlást… nem siet sehova bõkezûen bánik az idõvel. Majd egyre hevesebb lesz…
- Hagyd kiélesedni érzékeidet* – suttogja a lány fülébe.

Minden létezõ praktikát bevet az odaadó szeretõtõl a birtokló, mohó uralkodóig. Idõvel hagyja elszabadulni a benne (is) élõ kéjsóvár emberállatot. A fokozódó szenvedély tüzében borul a dézsa, szaporodnak a karmolások és a zúzódások.

A harcosok szenvedélye fékevesztett, a harcot a gyönyörért „vívják”, amelyben – akárcsak az igazi küzdelemben – a lelkek is összekapcsolódnak.

Újra és újra megrohamozzák Ellana ajándékát: a testek gyönyörét, egészen a kimerülésig.

A fürdõhelység romjai között meztelenül egymásba gabalyodva pillednek el a nedves padlón.




//*: Minden ismert praktika alatt pl: az Érzékélesítést a Testhõmérséklet változtatást értem meg minden olyan diszciplínát amely ha közvetve is, de fokozhatja a gyönyört. Mármint ha egyáltalán alkalmazható ilyen helyzetben.(?)//

[Schinter]

Aries den Morgan


Alig jut szóhoz vagyis jelenesetben már inkább levegõhöz,amilyen gyors iramot diktál Krisztin.Hamar felkapja a fonalat és belelendül.Nem akar sem magának sem Krisztinnek csalódást okozni igy elõveszi etéren szerzett tudás anyagot Mikor már kezd lehülni a viz egy kicsit lepihent és az ölébe veszi a lányt.


-Na hát, ha van még ehhez hasonló terveid nyugodtan megoszthatod velem

[Saggaras Zenir]

Victor

*Betér abba a fogadóba ahol a 31esek száltak, meg majd leül egy asztalhoz.* Arcát leszámítva az emberrõl le rí, hogy most nem is vágyik másra csak egy puha ágyra.*

-Nos fiuk, elég sok volt, de megperzseltük õket. Nem voltak igazi ellenfelek, de ez a PAtkányírtás mocskos egy meló. Nos fiuk tény, hogy jobban érzem így magamat, mint ha egész napa alábamat logatnám.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Kelet-Dwyll Únió, Gottenborg, a Szerencsekovács fogadó
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Aires, Hatarasima, Victor
____________________________________________________________


//Hatarasima//

Kimerülten feködtök a szét…dúlt fürdõ romjain. A dézsa felborul és a víz kifolyt. Kita köréd fonja karjait és a combjait, úgy piheg.

Kopogtatás az ajtón kívûlrõl, az egyik cselédlány az:

- Minden rendben? –kiáltja vékony fejhangon.

Kita gyomra is megcsikordul, jelezve, hogy nem ártana ennetek valamit. De a lány nem mozdul, csak feküsztök a földön, õ meg rajtad.

//3k10*10 tp jutalom az eddigi szerepjátékért//


//Aires//

Ti -mivel elõbb kezdtétek- elõbb is végeztek a csókcsatával, mint a szomszéd fürdõhelység használói. Félreérthetetlen hangok szûrõdnek át a falon, bizonyítékát adva, hogy nemcsak ti használjátok a fürdõt nem rendeltetésszerûen.
Krisztin a szája elé kapja a kezét vigyorogva.

- Ez nem Hatarisima volt?!- kérdi egy eljnyújtott „oh-áh”-hang után vigyorogva a dalnokot.
- Szerinted õk is hallottak minket? Öltözzünk és együnk valamit, mert farkaséhes vagyok!

//3k10*10 tp jutalom az eddigi szerepjátékért//

//Victor//

//Off: Neked akkor reagolok, ha az események ideje odaér…a tisztogatóakcióért 5k10*10 tp, a inkvizítor hiteles alakításáért 3k10*10 Tp a jutalmad//

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Kelet-Dwyll Únió, Gottenborg, a Szerencsekovács fogadó
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Bethsebath
____________________________________________________________

//MSN-en lezajlott mesélés//

Seba elnézte csendesen Zamorakot, simogatta a férfi haját, arcát és a mellkasát, vívódott, hol is kezdjen bele.Lenne mirõl beszélni...Vivien...vallásváltás...közös tervek...

-Zamorka te hogy tervezed jövõd a háború után?

A férfi a tarkóján összefûzte a kezeit és a plafont bámulta. -Hát...veled. -mondta röviden. -Mint mondtam nem a zsold miatt csinálom ezt az életet. A maradék vagyonomból szeretnék valahol otthont, földet venni, kúriát építtetni...esetleg beszállni a bánya-üzletbe, mert ahhoz értek...Tudom neked van itt egy kis házad. Nem tudom Seba. Attüól teszem függõvé, hogy te mit csinálsz. Gondolom egyszer felveszed azt a nemesi gúnyát és visszítérsz erigowba a tiedidhez...hisz a családod régi, és gazdag hagyományokat ápol. Visszatérsz Erigowba a régi életedhez?

-Lássuk csak...Van egy családi birtok Erigowban...s egy kis kúria itt, az Unióban.

-Aztán ha megkéred a kezem, talán nem hajadonként térek haza...-süti le zavartan a szemét
<Fene hitte, hogy ez a téma zavarba hoz>

-Viszont...Nem véletlenül beszélgettem Viviennel. Zamorak, én áttérek Ranil hitére de maradok erigowi nemes.

Zamorak olyan gyorsan akar feléd fordulni, hogy hirtelenjében majdnam lebillen a feneke az ágyról:

-Látom Seba te már nem beszélsz mellé. Én sem fogok. -mondja és gyors csókot nyom a szádra- Én veled képzelem el azt a hátralévõ idõt, amit az istenek még megadnak. Csak félek...ha az életed része leszek a férjedként nagyon sok támadásnak leszel kitéve Seba. Ne feledd te az erigowi rendekhez tartozol. Én kitaszított aszisz nemes vagyok. A régi hûbéruram és birtokadományozónk nem más mint Otlokir a Fekete Hadúr! Olyan ország fia vagyok, ahol a király által támogatott államvallás Tharr hite. Ugye tudod hogy északon Tharrnak szertartást bemutatni minden államban halálbüntetéssel sújtják? Jó, én nem vagyok Tharr-hívõ. De a erigow nemessége csak a haszonlesõ asziszt fogja látni bennem, aki benõsült egy tiszta és híres erigowi nemesi családba. Ezzel a lépéssel megvetés lesz a családi neved Seba! Átgondoltad te ezeket?- aggódik Zamorak- az senkit se fog érdekelni, hogy én a dwoonok között harcoltam toron ellen már vagy húsz éve. Erigow nemessége az egyik legbüszkébb és a legsokatadóbb a hírnévre.

-Ha úgy jelenek ott meg mint a férjed...titkon utánad fognak köpni...

-Csak merjék megtenni. Diplomáciával kívánok foglalkozni a továbbiakban, amikor már nem hadakozom. ismerem az utakat, ahol vér nélkül vissza lehet vágni. A Nan Sifro nevet nem hagyom bemocskolni. Amúgy is mivel fiú niocns a családban...lehet már temethetem is...-s ettõl a lehetõségtõl lesz igazán rossz kedve a nõnek.

-Úgy látom, a vallásváltást meg se hallottad...-néz a férfira somolyogva.

-Ha pedig nagyon elgorombul a helyzet...hm...Mindent a nõvéremre íratok és felveszem a dwoon állampolgárságot és visszavonulok az Urak Vigaszára

- De hallottam Seba. De egyenlõre még a házasságon gondolkodom. Jó, lehet hogy az itt szerzett érdemeid miatt elnézik, hogy a férjed családja egykor abbittacált adott el Toronnak, sõt talán ha elterjed a történetem, talán gyûlölni se fognak. De a legtöbb amit velem kapcsolatban egy erigowi bárótól, vagy gróftól remélhetek az a méla megvetés csipetnyi undorral keverve...én szeretlek Seba, Erigow csodálatos, de ne keserítse meg az életed, ha egy bálon összesúgnak a hátunk mögött...bár...õszintén szólva nem annak az úri társaság fenekét nyaló nõnek ismertelek meg, így lehet neked ez nem számít...és nekem sem túlzottan, mit gondolnak rólam, de ha lesznek gyerekeink, mit fognak azok a kortásaiktól hallgatni az apjuk "bûne" miatt??? Én már itt tartok Seba. Erre is gondolni kell. Ne cserélj szívet Seba. Mert azt cserél aki hazát cserél. Én megtettem, mert nekem nem volt más választásom. De neked van, és erõsek a gyökereid...milyen módját ismered annak, hogy engem az erigowi társadalmi elit elfogadjon a férjedként és ne piszkálják a leendõ családunkat miatta?

Próbált higgadt maradni.
Ügyesen kell felelni, nehogy reménytelennek lássa zaka helyzetet

-Egyrészt. Milyen jogon állnak majd neked kérdésekkel, mintha bíróságon lennének? Azzal vétenének az illem ellen. Semmi joguk nincs vájkálni senki magánéletében. Másrészt. én sosem voltam bálba járó alkat, ezután se erre verem el a drága szabadidõm. Aki pedig hiszi azt, hogy a gyermekek felelõsek a szüleik bûnéért, az nem méltó arra, hogy a társaságomban legyen és értelmes józan embernek fogjam fel. Meg mellesleg m,egnézheto magát mert beverem buzogánnyal a fejét. ismerem a hazám, érdekes modora tud néha lenni. és évek óta határon állok haza dolgában.

-Nem hagyom, hogy a magánéletem szétzúzza egy begyöpösödött társdaság, aki el van telve önnön fontosságával.

-Én válallom a döntésemmel a nézeteltéréseket. ennyi nem elég?

- Nekem igen. Végül is nem magát Erigowot akarom elvenni. És valószínûleg sokat dob majd a népszerûségemen, hogy a saját vagyonomat, mintegy 50.000 abaszsizi aranydukátot készülök beházasítani az országba...-somolyog Zak. Ugyanis 20 év alatt ennyire gyarapodott a letett pénzem az Erioni Bankházban. Ilyen "hozománnyal" gondolom a legprüdebb grófotok is hajlamos lesz elnézni a származásom... Jól van Seba, ne azt nézzük hogy nem lehet, hanem azt hogyan lehetséges együtt. -vidult fel kissé Zak. -De ha úgy akarsz, már Erigowba hazatérni, hogy házasok vagyunk...akkor te itt tervezed a kézfogoót...akkor nekem is átt kell térjek Ranil hitére nem? Azt tudom, hogy -mivel az Únió szövetséges állam- északon elismerik az itt kiállított házassági anyakönyvet. Ezért az erigowi nagyherceg nem gördít kadályokat ahhoz hogy te áttérj a Ranil-hitre és abban házasodj....igencsak összehúznák a dwoon szövetségesei a szemöldökük, ha ilyesmi miatt kiritka illetne téged...és hogy érlelõdött meg benned ez az elhatározás?

-Vivien másért nézett rád olyan furcsán, ami téged zavarba hozott. Tudod én sokáig meddõ voltam. Vivien felajánlotta, segít gyermeket fogannom. Kérte, ha meglelem a párom, jelenjek meg vele elõtte s akkor segít. Egyrészt ezért szeretnék megtérni Ranil hitére, hogy így köszönjem meg ezt a lehetõséget, ajándékot Másrészt Ranilban megbízom.

-Meglátta benned a lehetõséget, hogy a párom legyél...


Zak felhúzta a szemöldökét és a szemedbe néz:

-Engem inkább az érdekel, hogy te látod bennem a lehetõséget hogy a párod legyek...-simogatja meg az arcod. -elmsolyodik- ...Szép könyv. Becsül téged az a nõ. ...nem vagyok túl jó a dwoon írást illetõen...felolvashatnád nekem is, ne tátsam olyan bambán a szám, ha áttérek, legalább tudjam hová... Kicsit rendbe kellene szednünk magunkat vacsora elõtt...meg ígértem egy masszázst is neked a fürdõben. -mondja Zak és öltözködni kezd. - Elkísérhetem a hölgyet?

-Fürdeni szeretnél velem? Végül is összekoszoltalak. Vivien önkívületben lesz, hogy te is meg szeretnél térni. de ez komoly döntés, Zamorak. Holnap nekem egész nap ezen kell agyalnom. Azaz kicsit magam lenni, erlmélkedni. Este elkezdhetjük együtt olvasni a könyvecskét...Meg megnézhetjük a naplementét. Ahogy észrevettem, a hajnal és az alkony kedves idõpont a dwoonoknál.

-S holnap után lehet, kapok valami láthatatlan ranilos jelet, ami jelzi, hívõ vagyok. A papok látják, msá nem. Vivien valami ilyet magyarázott-simítja meg Zamorak lábát, mert õ még fekszik.

Aztán õ is felkel, hogy fürödni mehessen, magára kap egy inget és egy nadrágot.

Zamorak visszafordul és értõn biccent: - A Jel? -Tudom. Míg Arel papja voltam hatalmamban állt látni az aurát. Ne féj tõle nem fáj. Minden hívõ az auráján hord egy jelet, amit az istene tesz rá...errõl ismeri fel a pap, hogy ki tartozk bele a nyájába, és ki az akit biztosan tud gyógyítani, és bátorítani. Nem igazi bélyeg, csak egy rajzolat, egy egyedi minta a lélek burkán...

-Legtöbben nem is tudnak róla.
- De az áttéréskor, kicsit áthangolódik a lélek.
-Na jó, menjünk fürödni.

Megvárja míg felöltözöl és a fürdõbe együtt mentek le.

-Várj egy kicsit-állítja még meg zakot mielõtt a folyosóra lépne.

-Mondtad, a testvéred elmenekítetted és már felnõtt. Hol van õ most? Jól van valóban?

-Zamorak visszafordul és furcs félmosolyra húzza a száját...

- Olyan helyre adtam 18 évvel ezelõtt, ahová esélye sem volt a Vallainoknak elérni...már ismered a húgom Seba...ismered a Gottenborgi fõanya nevelt lányát: Vivien de Barathelt...-mondja és elindul lefele a lépcsön.

Seba egy percig csak áll. Eltátotta a száját...

-Ezt...én most nem értem...Uriel...a város ura...Viven...nem is akarsz neki bemutatk...? hagyod így...? Most mi van?-sietett utána folytott hangon. Fürdés? Hú...Most már kötelezõ együtt fürödni!!!

-Késõbb, késõbb....-csitít Zak suttogóra -Dehogynem ismer engem! Alig bírtuk visszafogni magunkat a szakasz elõtt és az ostrom alatt, hogy ne boruljunk egymás nyakába...de titok kellett maradjon... errõl a kormányzón, a feleségén, Vivienen és rajtam kívûl nem tud más, úgyhogy kérlek te se sikantsd vele tele a folyosót, mondja visszafordulva és a tenyere helyett az ajkait tapasztotta Seba szájára, hogy oda "hümmögje" a nõ a nagy izgatottságát és a meginduló szóáradatot. -menjünk inkább jó? Fürödjünk. És nézzünk le a szakaszhoz.

-És képes voltál lapítani...még adtad a tudatlant is, hogy mért néz téged a napleány...rúgtak már farba, Zamorak?-suttogott vissza seba.

- Seeebaaa! Ne pörölj már! Mondom, hogy majd négyszemközt elmesélem. -modja mikor beértek a fürdõbe.

//a szerepjátékért 3k10*10 tp a jutalmad//

[Schinter]

Aries den Morgan


Megcsókolja Krisztint.

-Ugyan,nem kell ennyire személyeskedni elég ha mindenki magában tudja,hogy mi történik körülötte nem? Amugy is igazán nincs panasz a fürdõre

Még kcisit pihenteti a kezeit Krisztin domborulatain.

-Egyetértek.Kezdek én is éhes lenni már.Végre vmi fnomat lehet enni és nem utolsó sorban inni is

<Kaja,pia,nõ >
és egy huncut mosoly jelenik meg az arcán.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Kelet-Dwyll Únió, Gottenborg, a Szerencsekovács fogadó
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Bethsebath
____________________________________________________________

MSN-en lezajlott mesélés:

Mikor Zamorakkal lesétáltok a fürdõbe hatalmas csatatér nyomait találjátok ott, amit most takarítanak fel a cselédek. Szerencsére Micla intézkedett a pótlólagos vízforralás és a ruhád kivasalásának ügyében, így tiszta dézsába ülhettek bele. Zak nem sokat teketóriázik az ölébe öltet és jól megmasszírozza a vállaid. -Szóval? Mire vagy kíváncsi?

-Akkor Uriel téged ismer? És hogyhogy nem Ranil hitére tértél, hanem Arelére? Ah, nem is tudom, mit és hogy kérdezzek...Hogyan tartottad a kapcsolatot a tetsvéreddel?

Zak hosszú mesébe fog....

Tizennyolcévvel ezelõtt kitaszítottak Abaszisz nemesi rendjeibõl, mert mostohaanyámat, apám második feleségét agyonvertem, mikor áldozati ajándékként a Vallainoknak akarta adni a húgom, és mellesleg neki köszönhettem apám halálát is. Egy csepp lelkiismeretfurdalás sincs bennen, ha ismerted volna azt a nõt, megértenél. A Vallainok Toroni Ikreket küldték a nyakunkra. Gondolom ismered ezt a fejvadászklánt hírbõl...nem azért hogy engem megbûntessenek a mostohaanyám -ki félig kyr vérû toroni volt- haláláért, hanem mert a Tharr papok szerint a húgom az istenek kegyeltje, és nagy dolgokra hivatott...alami próféta, orákulum vagy mi...de mikor összevesztetek és kimondta Ranil Hatalomszavait már értetem: õt akarták. A sulhuri boszorkányerõdbe akarták vinni, hogy a csecsemõ húgom testébõl és lelkébõl, különlegesen erõs életelixírt készítsenek a Boszorkányuraknak...ugyanís csak így nyernek hosszú életet...csodálod hogy mikor megtudtam ezt agyonvertem a mostohanyám!?...ott álltam 18 évesen a csecsemõ húgommal mikor a házunkon rajta ütöttek a fejvadászok...
...szorult helyzetemben Arelhez fohászkodtam, hogy adjon erõt és hatalmat, vagy az egész kompániájával menjen a pokolba...meghallgatott, és sikerült kimeneküljek azon az éjszakán a karomban a hugommal, miközben az Ikrek mindenkivel végeztek a házunkban...az összes cseléddel, béressel, még az állatokat is leölték...úgy menekültem Abasziszból mint az ûzött vad, aki mögött minden híd felégett már...egy hónapon át üldöztek az Ikrek. Ahogy átestünk a toroni határon az Únióba, politikai menedékjogot kértem és kaptam a davaloni heroldtól...aztán elkeverdtem Gottenborgba...igen ide ebbe a városba...és munkát vállaltam, hogy el tudjam tartani magunkat.
...csak akkor még kisebb volt és kevesebben laktak itt, de akkor is Uriel volt már a kormányzó...tudtam, az Ikrek keze el fog érni az Únióba. Vagy így vagy úgy de el fogják kapni Vivient...csak egy módját ismertem annak, hogy toronnak esélye se legyen arra, hogy a húgom közelébe férkõzhessen:
...felkerestem a feleségét Edanát, aki a naptemplom fõanyája volt. Mikor meghallgatta a történetem, felajánlotta hogy segít, hogy a sajátjként fogja Vivient felnevelné és olyan útra adja, ahová már nem ér el az Ikrek keze: Napleánynak fogja szentelni. Õ is láttott Vivienben valamit és Ranil jelének tartotta, azonnal és feltétel nélkül segített.
...utána Erionba mentem és megpróbáltam pénzzá tenni az ott letétbe helyezett családi kötvényeinket és értékpapírjainkat. Sikerrel. A húgom közelébe akartam lenni, hogy vigyázhassak rá, ezért maradtam az országban. De nem feledtem, hogy Arel ereje mentett ki a fejvadászok karmai közûl...de leszolgáltam már a kegyet Seba...többszörösen is...természetesen a külvilág felé az van mutatva, hogy Vivien Uriel gyermeke....a dwonok nem fogadnának el egy nem itt született Napleányt, de a Fõanya mint mondtam azt mondta ranil küldet õt hozzá...aztán itt ragadtam és jelentkeztem a hadseregbe...így a dwoon állami titkosszolgálat sem piszkált, mert szem elõtt voltam.-a többit már tudod.-fejezi be a mondandóját Zak.

Seba figyelmesen hallgatta a férfit, s mikor az végzett, biccentett, jelezve hogy megértette.
Aztán hozzábújt a vízben s fejét a vállára hajtotta.
Csendben maradt, hisz mit is mondhatott volna?

Zak folytatta:

- Félévente, évente titokban eltöltöttünk együtt egy-egy napot, hogy méggse legyünk teljesen elszakítva egymástól Viviennel...de õ már igazi dwooná vált. Saját testvéreiként kezeli Edana másik 7 gyyermekét, és azok is õt. De jól van ez így...biztonságban van.-mondja Zak és közben gyengéden megfürdet és beszappanoz. -Azért is akarok áttérni...akkor már picit kötetlenebbül érintkezhetek vele...akkor már nem lesz rendkívûli, ha a naptemplomban felkeresem és beszélek vele...

Seba:
-Ez így van...Izgulok azért, milyen lesz más hitre térni...idegen elõttem még a szertartásrend...A meséik...Nem sok dwoon legendát tudtam eddig olvasni. Talán a hõseikrõl ha akadt valami a kezembe.-de nem tudom, milyen égi szolgálói vannak Ranilnak.

A szappanozást Seba is viszonozza gyengéden, nem testiségre kiélezve.

Zak:
- Hát majd vacsora után kibogozzuk. Meg holnap. ...-Beszélni akarok Victorral, hogy mit végzett...amilyen fanatikus...szerinted minden rednben van nála?- kérdi Zak a halántékára mutogatva-..úgy értem az a csákó szerintem nem százas...én örültem reggel, hogy nem hányok, õ meg megy a lovaggokal a csatornába...jó így neki élni?!

Seba:
-Pap. Nem minden pap olyan, mint egy arelita...-somolygott.
Navaratna üzenete (22:19):
-Amíg másnak nem árt azzal, ahogy él, tõlem aztán tegyen amit akar.

Lágyan megcsókolta Zamorakot

A fürdés után felöltöztök, Seba is felveszi az "ünneplõjét" és megteheti a nagybelépõjét a társalgóba úgy, ahogy a szakasza és Zak még soha nem látta...reméled Aires is elõveszi a nyirettyûjét...

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Kelet-Dwyll Únió, Gottenborg, a Szerencsekovács fogadó
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Aires, Hatarasima, Victor és késõbb Seba
____________________________________________________________


//Hatarasima, Victor, Aires//

Mindannyian összegyültök a fogadó étkezõjében vacsorához, illetve aki már evett és nem éhes ahhoz, hogy kicsit lazuljon, iddogáljon és beszélgessen.
A 31.-esek szünet nélkül nyúzzák Airest, hogy játszon valamit. És Krisztin is cirógatja a dalnokot, hogy meghozza a kedvét...
Hatarasima és Kita is egy asztalhoz ülnek. Helyesebben Kita nyíltan a sógun ölébe ül, friss szerelem, a lány nagyon igényli a szoros testi kontaktust...
A 31.-esek nemigen foglalkoznak vele. Annál is inkább mivel néhány csinos, de nagyon zárkózótt dwoon fehérnép szolgálja fel az ételt. itt aztán nincs tapizás meg fenékmarkolászás! Az egyik giainagi megpróbálta, erre a cselédlány eltörte a fején a fatányérost…ezért inkább udvariassággal és szép szóval édesgetik a hölgyeket magukhoz a nõtársaságra vágyó katonák…nem feltétlenül azért, hogy hanyattvágják õket. Csak élvezik, hogy egy pillanatra polgári gúnyát ölthetnek és élvezhetik az életet.
Rágyújtanag, bagóznak, piázgatnak és egymást ugratják.
Hamarosan elõkerül a kártya és a kocka.
A lépcsõ tetjén a kapitány Seba jelenik meg de olyan ruhában ahogy még soha nem láttátok…
//Off: Kérlek Nava itt linkelj egy neked tetszõ képet is meséld el a „nagybelépõdet…”:D//

[Navaratna]

//képet nem biztos hogy tudok keríteni, így marad az, hogy leírom, hogy néz ki a ruha...//

(Bethsebath)

A szakaszkapitány is átvedlett civilbe...Azaz a rossznyelvek mondhatnák, nõbe is Mivel Seba nõi ruhában jelent meg. Igen, szoknyában!
A ruha színe egészen sötét kék volt, majdnem fekete, akár ha a hollótól kölcsönzött volna árnyalatot. A hosszú szoknya bokáig ért, elfedve, hogy nem biztros, hogy a nõ visel lábbelit (lévén alkalomhoz illõvel nem rendelkezik) s jobb oldalt jól felhasították, hogyha lép, megvillantsa néha hosszú lábait. A ruha a kapitány testére simult, így aki elõtt kérdés lett volna, kiderült: vékony testalkatú,majdhogynem olyan derékkal mint a hajadonok, pedig Seba már elmúlt rég 16, és kicsi, feszes keblekkel is rendelkezik. Nem viselt fûzõt, semmi mást, mi a nõ testének gyötrésére alkalmas. Egy aranyszalag húzódik a keblek alatt s egy a csípõn keresztbe a ruhán, a vállon pedig a pántok diszkréten túlfutnak, hogy további látványosságra hívja fel a figyelmet. Lehet, hogy Seba karján látszik, nem hímzéssel töltötte szabad idejét, s kicsit erõsebb és izmosabb a maga szikár valójában, de a feneke tagadhatatlanul formás, majdhogynem viszketésre ingerlõ, hogy rávágjanak. Vagy csak diszkréten belemarkoljanak. A ruha háta kicsit nyitott, így aki a nõi nyakra meg lapockára bukik, az is megtalálhatja egy formában a számítását.
Seba haja frissen mosott, rakoncátlanul borzas s kicsit nedves is, borbélyt még nem látott, de ad egy vadóc külsõt neki eme ruha tálalásában. Félmosollyal szája szegletében csatlakozik embereihez és egyenesen miclához lép.
-Szerezz majd nekem egy topánt-s méretvétel szempontjából a hasított oldalon megmutatja lábfejét a gnómnak, s az anyag lecsúszik majdnem az egész lábszáráról a combja felsõ részéig, de ott ujjaival visszacsippenti az anyagot...

[Saggaras Zenir]

Victor

*Az elején még válaszolgatott a 31-esek kérdésecskéire de a mikor megjelent a kapitány, szerintem együtt a többiekkel neki is elakadt a szava. Megcsodálta, hogy csak ugyan nõ, hiába látta már meztelenül, a csomagolás mégjobban kihangsulyozza ezt a nõi mivoltot. Majd miután megérezte, hogy már ugysem fogják faggatni. A pulthoz lép, bort és tejet kér egy kancsoba, ha lehet a bor jó mínõségû legyen. Majd kimegy az udvarra, hogy fohászkodjon és áldozzon Kyelnek.*

-Oh uram Kyel, sors fonalának görgetõje, köszönjük neked, hogy a hábórú, jó irányba halad, és sikerült, megszabadítani ezt a tisztességes várost a gonosz toroni fattyak mocskától. Köszönöm, hogy attál erõt, hogy képességeimhez, mérten vagy azon felül szolgálhattam a hazámat, a szövetséget, a Pantheon, és a te akaratodat.-És itt összekeveri a bort, ugyhogy egyszerre a két kancso tartalmát a földre önti.-Kérlek uram fogadd el a kedvedre való ital áldozatot. És adj kellemes pihenõt a szakasznak, uram, és hosszú békét a városnak.

//Castor mi ujság Ahmeddel, meg azzal a néhány kékköpenyessel akik a szakasszal jöttek?//

[Schinter]

Aries den Morgan


Hát igazából a finom étel és a jó bor után,de leginkább a kimeritõ fürdõ után nincs nagyon kedve a zenéléshez,de a noszogatásra végül rászánja magát.

-Na jó emberek,akkor lássuk,milyen bulit tudunk csapni

Alig hogy megpenditené a hurokat,amikor a kapitány megjelnik a kapitány a lépcsön.Igen meglepõ a látvány.Néhány pillanatnyi ámulás után eszébe jut,hogy ez talán egy jó kezdés a bulinak
Elkezd koncentrálni majd lesötétiti a fényt a szobába és reflector fényt teremt egyenesen Bessy csapi kapi felé.Aztán megpenditi hangszerét és lágy romantikus dallamba kezd ha már ilyen lett a csapi kapi belépõje.Egyre több hangszert kapcsol bele a játékba,mig végül teljesen nem helyetesitik.Lerakja a lantját és Krisztinhez sétál.Meghajol és kezét nyujtja a lány felé.

-Szabad egy táncra?

//[ 2007.06.12, 18:39 ] - Schinter gurított 3d10 -t, az eredmény 17. Indok : tp.->170 tp
//

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Kelet-Dwyll Únió, Gottenborg, a Szerencsekovács fogadó
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Mindenki
____________________________________________________________


//Mindenki//

Seba teljes megilletõdött némaságban libegett le a lépcsõm, valódi nemesasszony volt most, akinek hódolat és megbecsülés jár. A szakasz nemhogy füttyögni, vagy beszólni nem mert, de még pisszeni sem.
Aires fényjátékának hála valóban királynõ belépje volt, és úgy is néztek rá.
Seba meglepõdve vehette észre, hogy Mills kölyökképén leplezetlenül ül a hirtelen lobbant kölyök-szerelem. Micla készségesen Mills mellé lép és összeilleszi Mills nyitvamaradt száját, mire a lándzsás bosszúsan néz a vigyorgó gnómra.

- Szeretném a falba verni a fejem, hogy nem vállaltam el a tisztiszolga beosztás Miclától!- mondja valaki suttgva

- Micla a következõ havi zsoldom neked adom, ha lemondasz a javamra!

Ám a kis gnóm csak peckesen kihúzza magát, hogy lám õ most itt milyen nagy ember lett és milyen irígyelt pozícióba került. //Micla már korábban elment a cipészhez a topánok miatt.//

//Seba//

Zak azt se tudja, hogy tüsténkedjen körülötted. Kézcsókkal üdvözöl, és kihúzza, berakja alád a széket. És olyan tágra nyílt pupillákkal csodál ez a harminhatéves férfi, mintha ékszerdoboz, egyszeri és megismételhetlen csoda lennél, aki egy kicsit most vele van az istenek kegyébõl.
Szaporán és nagyokat lélegzik, teljesen elvarázsolta a bájod, ami most Sebából természetes szépséggel áradt.

- Uh. Ha a feleségem leszel mindennap ilyen ruhát húzol ugye?- mondja önkéntelen és a szájához emeli a tenyered és megcsókolja.

Na erre viszont felzendül a pletykás katonanép:

-Feleeeséééég? –Emberek! Zak és Seba össze fognak házasodni! –kurjantja valaki vidáman, és háromszoros vivátozásban tör ki a szakasz. Kész. Ezek már összeadtak benneteket.

//Aires//
Krisztin lelplezetlen irígységgel nézi Sebát és fúriás féltékenységgel sasolja minden arckifejezésed!
-Most mit játszod neki az agyad Aires? jól van már, jó hogy nem már glóriába vonod itt az alakját…áhh…Kay Sah! Miért nem mész oda hozzá és csókolod seggen? Áhh…-mondja durcásan és feláll mellõled és a sarokba ül kártyázni a törppel.

//Hatarasima//

Kita az öledben ülve a füledbe súgja:

-Szerinted ha egy nõ ilyen szép, mi az oka annak, hogy katonaruhába bújik és férfiak kenyerét, munkáját eszi? Éleve eltemeti magát ez a nõ! Hisz olyan kevés ideig élnek mint a tiszavirág. A rózsa is csak addig szép, míg bontja szirmát és élete teljében töndököl…elvesztegeti ez a nõ az éveit ezzel az értelmetlen katonáskodással.

//Az est hátralevõ részében mindenki írja le a tervét, hogy mivel szeretné tölteni.//

A katonák, alaposan lerészegedenek, kártyáznak, kockáznak, esetleg csapják a szelet a néha-néha feltûnõ fehérnépeknek. Õk hajnalig iddogálnak, majd mindenki a szobájába vonul, hogy délig aludjanak. Kimenõjük van két hétig. Most megtehetik. Már minden katona eltervezte, hova megy és mit fog a pénzével kezdeni. Vidám hangulatban telik el az este.

[Navaratna]

(Bethsebath)

Csak volt haszna az ifjúkorában belénevelt tartásnak meg hogy nem csak csatatéren, de diplomáciai megbeszéléseken, nemesi körökben is megfordult, mert nem jött zavarba. Sõt, a Nan Sifro vér még rá is tett egy lapáttal, hogy ez most jár neki
Egy szót nem szól, hadd lessen a szakasza. Zamorak ténykedését megköszöni, de csak röviden ám nem baka hangsúllya. Most nõként köszönte mega figyelmességeket. Ritka alkalom, az emberei felvéshetik a fegyvereikre, vagy amire akarják! Aztán az aszisz elszólja magát.
<Ó, te szentséges franctudjammi! Vége az áhitatnak... >
-Ha már visszavonulok a csatatérrõl, ahhoz majd nõi ruha lesz illõ, ez természetes. Nem vagyok a divat ellensége ésszerû határokon belül.

Az est további részében együtt eszik a szakaszával, még táncra is adja a fejét, de nem valami falusi kopogósra, hanem ha valaki tud valami finomabb talpalávalót, akkor az jó. Ebben a ruhában nem akar lötyögni. Sõt, bizony az inkvizítor is felkötheti, mert ha akad ilyen tánc, megmutathatja, Kyel szolgája konyít-e a tánchoz, avagy az kimaradt az életébõl!
Azért hajnalig nem akar fennlenni, hisz akkor õ elmegy napfelkeltét nézni és kezdi az elmélyült napot aszerint, ahogy Vivien meghagyta! De azért kipróbálja magát kártyában, s amelyik embere nem túl kapatos, azzal még beszélget is, Millst például kikérdezi, mi a véleménye a napleányról?
Ha már érzi, hogy húz a feje és becsípett volna, akkor bizony visszavonul, ha mód van rá, Zakkal együtt s nem nélküle. Odafenn pedig ha van ereje a férfinak, akkor leveheti róla azta szép ruhát s mellé bújhat...

[Schinter]

Aries den Morgan


Megragadja Krisztin kezét.

-Jajjj Krisztin ne sértödj már meg...Kérsz te is diszvilágitást?Vagy szeretnél másik ruhát?
a fülébe súgja.

-Tudod,hogy nem jön be a kapitány...Akár mennyire ki van öltözve egy bunkó csicskáztatós paraszt nemesi ruhában bújva

[Saggaras Zenir]

Victor

*A csendes távozás, és az ima és az áldozat után, elkéri szobálya kulcsát a fogadóstól, majd felmegy oda és próbálja elcsendesíteni elméjét. majd álomba szenderülni, hogy másnap reggel frissen tudjon ébredni, éés napok óta végre kipihenten ébredhessen.*