Sherali kalandok [OM-UT]

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 2.nap, délután
Résztvevők: Mindannyian
_____________________________________________________________

(Wenla)

-Végül is vitatkozhatunk de meggyőzni téged úgysem lehet hát legyen lásd a saját szemeddel.-mondja.Felizzik a nyakában a szimbólum.És hirtelen kivülröl látod saját magad.És hirtelen látod Uxiát és a vállán lévő tetoválást amit egyszer láttál egy pillanatra és mikor megláttad hirtelen el is rejtette szemed elől, majd az alakot az utcán amint vigyorogva mondja neked hogy itt a vég leszúrod majd fölé hajolsz hogy megnézd él-e még és akkor ismét meglátod a tetoválást amit Uxián és felismered hogy ugyanilyen volt fenn azokon akik rátok támadtak.Majd hirtelen megváltozik körülötted minden és a törpe kunyhója felé közeledtek öten.A társaid ugyanazok mégis más a nevük más a ruhájuk.Végignézel magadon és te is teljesen más ruhában vagy.Tudod egy Bul Rurig paphoz igyekeztek mert segítségre van szüksége, és ök sohasem kérnek segítséget.Ők a törpék leghatalmasabb papjai de nyiltan sohasem mutatkoznak.
Majd visszatérsz az asztalhoz és veled szemben ül a törpe és figyel.

(Ryel)

Hirtelen iszonyatos erős mágiát érzel a pap felől és észreveszed ez nem szakrális mágia.Látod Wenla hirtelen üveges szemmel mered maga elé majd egy pár perc múlva magához tér.A pap közben nyugodtan ül az asztalnál.Felméred a törpét hogy ha ártani akarna neked még ha erőd teljében lennél sem lenne esélyed ellene.De inkább úgy tűnik mintha vigyázni akarna rátok.

(Chin,Nasha,Ragdox)

Nasha hamarosan megérkezik Chin és Ragdox mellé a domboldalra.Ott vannak egymás melett és ahogy körbenéznek különböző fajokat látnak egymás mellett álldogálni.Láttok elfeket,orkokat,embereket, szörnyeket akiket hirtelen nem tudtok hova tenni.Hóhajú embereket.Mindannyian állnak néha rátok néznek hol komor hol pedig vidám arccal.Ami viszont feltűnik, hogy mindanyian ugyanúgy néztek ki viszont teljesen más ruhában vagytok,mind ti mind a többiek.Chin ahogy végignéz magán olyan ruhát lát mint a kolostorokban lévő festményeken látott csak ám azok a festmények korokkal ezelőtt készültek.

[Lorin O Krell]

Ryell

Eleinte megrémül és hirtelen nem is tudja hova kapjon. Aztán mivel semmit sem tehet, inkább visszadől és várja a végeredményt.
Mikor Wenla "visszatér" ugyanott találja óta azzal a különbséggel hogy most veszettül vigyorog.
<<Örülök hogy nem ellenünk vannak, ugyanakkor félek. Mi van ha egyszer meggondolják magukat? Tekintve hogy törpék ez egy ideig nem fog bekövetkezni >>
Megvárja Wenla mit cselekszik de ha sokáig nem csinál semmit akkor elgondolkozik azon hogy egyedül lépjen át.

[Niobe]

( Nasha )

* Átlépve a kapun idegesen nézek körbe, az ismerős puha kéz érintése viszont megnyugtat egy pillanatra. Ránézve Chinre, sajnos nem tudok olyan választ adni, mint amit elvárna tőlem. *

- Sajnálom, de nem tudom, hogy hol a búbánatos fenében vagyunk. Van még piád? Egy jó korty rám férne. * majd kedvesen, de kis huncutsággal a szememben rá mosolygok, hátha ezzel egy kicsit megnyugszik. *

* Majd ha kapok, iszok belőle egy kis kortyot, közben körbenézek. Visszaadva az üveget végignézek megdöbbent tekintettel előbb Chinen, majd Ragdoxon és legvégül saját magamon. *

- Mi a fene van rajtunk? * kérdezem tőlük suttogva. *

[Sessaryen]

(Chin)

Lányos zavaromban a pálinkás üveget nyomom Nasha kezébe. Remélem nem fog neki nagyon rosszul esni. Kérdésére csak felhúzom a vállam..

- Nemtom. ÉN biztos nem öltöztem át... Neked viszont csini a ruhád. - vigyorgok rá lelkesen.
- A többiek? ...

[Navaratna]

(Wenla)

Mikor visszatérek a jelenbe, elkáromkodom magam:
-Csessze meg Darton a többszöri életet!
Ezután mogorván végigpróbálom az összes ajtót, a nekem szólón pedig becsörtetek. Ryellnek árva szóval nem magyarázom meg, mitől döntöttem így hirtelen.

[Lorin O Krell]

Ryell

<<Ez a Wenla mindig meglep.>>
-Én sem mondhattam volna szebben hogy menjünk!-mondja Wenlának majd a törp felé fordul.
- Köszönöm ez gyorsan ment.
Aztán mivel már elvileg csak két ajtó maradt odalép az egyikhez és megpróbálja kinyitni. Ha nem sikerül akkor a másikhoz megy és azon lép be.
Mikor bejut legelőször körülnéz.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 2.nap, délután
Résztvevők: Mindannyian
_____________________________________________________________

Wenla és Ryel is megérkezik a többiek mellé a domboldalra.Ekkor az elf felép a pódiumra és elkezdi beszédét.

-Önök önként jelentkeztek ama feladatra amit hamarosan megtudnak.A népeik legjobbjaik akik idejöttek eme helyre.Itt ahol állunk réges rég egy hatalmas csata zajlott démonok és halandók között vele párhuzamosan az istenek és az ősi gonosz Akuzenthyn között.Az istenek nagy áldozatok árán legyőzték és bebörtönözték.Az átjárót amin érkezett lepecsételték 9 pecséttel.A 9 pecsétből csak 3 talélható a mi kontinensünkön.Nemrég az egyik pecsét kissé meggyengült és ismét elözönlöttek minket a démonok és birdalmat is alapítottak.Ezt is csak nagy nehézségek és hosszú idő után sikerült legyőzni.Ha feltörik az összes pecsétet az egész világunk a démonok és egyéb szörnyek lakhelyévé válik és nekünk itt már nem marad hely.Ezekről a pecsétekről nincs és harcról nem tesz és nem is fog említést tenni egyetlen legenda és egyetlen történelemkönyv sem.Ez a kíváncsi halandóktúl úvja a világunkat.És most rátérnék az önök feladatára.Az lenne a dolguk hogy ezeket védelmezzék minden kíváncsi és ártó szándékú lénytől.És ezzel vigyázzanak a világunkra.Önök és a leszármozottaik sohasem lesznek meg egy helyen és soha nem telepednek le ha szükség lesz rá segítenek a pecsétek őrzésében.Nem fognak emlékezni ezen beszédre és szinte semmire amíg nem lesz rá szükségük.Köszönöm figyelmüket.-mondja az elf.

Hirtelen eltűnik a domboldal és egy teremben álltok a falon rajzolatok vannak és középen egy hatalmas kő ami tele van ismeretlen rúnékkal.Ryel iszonyatos erejű mágiát érez többszörösét annak ami az iskolájában összesen fellelhető.Magát a terem falát is rúnák borítják a mögöttetek lévő falon egyetlen ajtó van amerre ki lehet menni innen.

[Lorin O Krell]

Ryell

Eleinte meglepi a látvány aztán lassan megszokja.Végighallgatja az elfet közben próbál minden egyes szót megjegyezni. Mikor az befejezi és a látomásnak vége a hirtelen térváltozástól és a hatalmas mágikus erőktől egyensúlyát veszti és megpróbál megtámaszkodni valamiben valakiben.
Egy ideig vizslatja a rúnákat aztán a megállapítástól hogy ez nem álom ismét kicsit rosszul lesz.
<<...őőő....Miért is érzem magam ilyen...kicsinek?... Basszameg ki csinálhatta ezt? Még Lar-dor nak sincs ilyen erős kisugárzása? Elfek? Talán... bár szinte semmit sem tudni arról hogy nekik merre és milyen iskoláik vannak és arról sem milyen szinten álnak ezekkel a dolgokkal...>>
Bambán mered a falakra közben igazából semmi más sem érdekli csak hogy a rúnákat tanulmányozza.

[Niobe]

( Nasha )

- Köszi. A többiek? Még biztos odaát kínlódnak. Ismerhetnéd már őket annyira, hogy főleg Wenlánál nem megy minden olyan könnyen és egyszerűen. * válaszolok vissza Chin kérdésére egy legyintés kíséretben. *

* De mire befejezem mondókámat, megérkeznek az említettek. Mintha egy jel lett volna, az események felgyorsulnak. Még időm se nagyon van feldolgozni a beszédet, már újabb ismeretlen helyen találom magam a többiekkel együtt. *

- Most akkor mi van? Utálom azokat a dolgokat, amiket nem én irányítok. Most úgy néz ki a dolog, hogy a saját életem felett sem én rendelkezem? Hogy én mennyire utálom a mágiát. Jó vicc. * dühöngök egy kicsit. Majd ránézek Chinre. *

- Chin, nincs kedved most verekedni? Inni nem óhajtok, de valahogy le kell vezetnem a felesleges feszültséget. * mosolygok rá, majd legyintek egyet és leülök a földre gondolkodni, míg a többiek is esetleg magukhoz térnek. *

[Sessaryen]

(Chin)

Nasha kirohanása hallatán lelkesen felcsillan a szemem:

- Verekedni? Bármikor! - Lelkesen kezdek egy gyors bemelegítésbe. Bár Nasha leül elmélkedni, én azért nem állok le. Lehet, hogy így melegít be, vagy készül fel a harcra.

A hegyesfülű mondandója nem igazán érint meg. Valami gonosz és csúf bebörtönözve, meg valami mágikus hablaty. Meg védjük meg az izéket, amik itt világítanak a falon...

Ekkor hirtelen megmerevedek a bemelegítés közben, és lesápadva fordulok Nashához:

- Ez azt jelenti, hogy itt kell leélnem az életem, hogy védjem ezeket az izéket??? - kérdezem kissé felháborodva.

[Niobe]

( Nasha )

* A földön ülve bambulok körbe, fél szemmel azért figyelem Chin bemelegítő mozdulatait is. Úgy látszik komolyan vette a viccnek szánt beszólásomat. De szerencsére valami gondolat nagyon eltérítette a verekedésről egyenlőre. *

- Dehogy. Én biztos nem maradok. Egy ajtó vezet valamerre. Mindjárt meg is nézzük, hogy hová nyílik, csak először megnézem mit is kínlódik Ryell barátunk.

* Felállok, majd odalépve Ryellhez megfogom a vállát és magam felé fordítom. *

- Nos, jutottál valamire a nagy bambulás közepette, vagy esetleg mehetünk is innen kifelé?

[Lorin O Krell]

Ryell

Tovább "bambul" azaz nézi a Rúnákat és a teremet amíg Nasha oda nem lép hozzá.
-ŐŐŐ, mi jutni? Hova?...Izé ....Mi?...- továbbra is a falakat vizslatja majd felteszi a költői kérdést.
-Hol a pokolba vagyunk?- utána Nashának is válaszol- Erre jutottam... fogalmam sincs hol vagyunk. Pedig ez a hely... ez... más.
Tovább agyal azon hogy mi ez minek ez és miért? Na meg azon hogy hol vagyunk.
-...elvégre a Sheralban vagyunk, itt pedig sok a felfedezetlen vidék és a hóhatár főlé kevés expedíciót indítottak. Legtöbbjük el is tűnt. De emlékszem egyre ami visszatért, egy Kard Pap Artemis Wendorra csapata. Valami Erionban verbuvált bagázs volt kiegészítve egy toronival akik sikerrel eljutottak a ...őőő... valami várba amit az északiak építettek ide, máig nem tudom miért. Onnan tovább mentek egyenesen a Sheral csúcsa felé, és miután átkeltek egy barlangon valami más helyen találták magukat. Persze ott nem rúnák világítottak a falakon hanem eleven Kyrek harcoltak az őslakosokkal... lehet... persze csak feltételezem, ez is valami olyan hely lehet. Vagy hasonló...de semmiképpen sem hétköznapi.
Gondolkodik hangosan inkább csak az utóbbi mondatot a többieknek mondva az előbbieket magának.
-Miután nincs más választásunk akár használhatnánk is az ajtót és távozhatnánk.-Jelenti ki.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 2.nap, délután
Résztvevők: Mindannyian
____________________________________________________________


Ryel a falakat tanulmányozza és rájön hogy többféle rúnákat lát a falon záró rúna, térváltást gátló, leplezőrúnák sora.Sőt talál egyet ami azt szolgálja hogy elnyelje a mágiát ha itt bármivel próbálkozna nem jönne létre.Ezen kívül többfajta szimbólumot lát a falakon ezek viszont szakrális mágiát tartalmaznak.Az egyikben felismeri Orwella jelét mellette pedig Kyel jelét.Eléggé csúnya dolog van oda bezárva ha ez a két védőrúna egymás mellett látható.A többiek közben a hogyan továbbról beszélgetnek és nézegetik a termet de az ajtón kívül semmi nem található benne.

[Shalar un Daleien]

(Ragdox)

*Mikor a szobában termünk kicsit meglepődök, bár ez már nem lep meg annyira, mint az előző. Feltápászkodok, majd fel-alá járkálok. Mikor Ryell kijelenti, hogy akár használhatnánk az ajtót is, szinte elsőként ottermek, de előtte még bíztatásra váróan hátratekintek a többiekre.*

- Szóval? Nyissam ki?

[Niobe]

( Nasha )

- Na végre, az első értelmes mondat tőled, mióta átléptük a másik ajtót. De Ragdox úgy látom már a tettek mezejére is lépett.

* Majd Ragdox felé fordulok. *

- Nyisd ki nyugodtan. Annál rosszabb gondolom nem jöhet, minthogy be vagyunk ide zárva.

* Majd megfogom Chin kezét, kicsit megszorítom és megvárom, míg az ajtó kinyílik. *