Sherali kalandok [OM-UT]

[Niobe]

( Nasha )

* Chadwick megjegyzése társához nagyon meglep, mélyen el is gondolkodom magamban, míg a különös házhoz nem érünk. Odabent a nagyobb teremben alaposan körbenézek, bár maga a kovácsműhely és a felszerelések nem igazán keltik fel különösebben az érdeklődésemet, de a hat ajtó viszont igen. Főleg a rajtuk található ábrák. Kezd egyre nyugtalanító megérzésem lenni. *

< Mi a fenébe másztam én bele vajon? Már az eddigi úton is volt részem elég furcsaságban, de ez a különös megjegyzés. Szeretem tisztán átlátni a dolgokat és én irányítani a sorsom, de ez már több a soknál. Mióta elvettem azt a levelet Erionban, azóta mintha nem is önmagam lennék. >
< Nos, úgy látom, kedves vendéglátóink nem igazán hallották a kérdésemet, amit a támadóinkról tettem fel még odakint. Így kénytelen vagyok megismételni. >
* Kényelmesen leülök az egyik székre. Mielőtt belefognék a kérdéseim felsorolásába, érdeklődve figyelem a két kihozott korsót, melyet Chin és Ryell hamar el is tüntet. Örömmel tapasztalom két részeg társam józan és tiszta tekintetét. Kicsit megkönnyebbülök, hogy most már lehet rájuk számítani. *

* Chin nekem szóló kedves szavaira rámosolygok. *

- Hát én is értetlenül állok a dolgok előtt. Talán kedves vendéglátóink majd elmagyarázzák a helyzetet.

* Megvárom, míg Chin és Ryell felteszik a maguk kérdését Chin utolsó kijelentésén csak a szemeimet forgatom, majd én is megszólalok, utána pedig kényelmesen hátradőlve csendben várakozok. *

- Nos, Társaim tulajdonképpen feltették ugyanazokat a kérdéseket amiket én is akartam. Önök ismerték a támadókat, főleg a rajtuk látható tetoválást. A kint elhangzott mondata számomra is elég különös volt, mintha már ismernének minket és találkoztunk volna, de én speciel erre nem emlékszem.
- Első körbe ennyi.Kérhetnék egy kis hideg vizet, eléggé megszomjaztam a harcban, gondolom a többiek is.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 2.nap, délután
Résztvevők: Mindannyian
_____________________________________________________________

Chadwick leül és válaszol a kérdéseitekre, míg a másik törpe hoz mindenkinek vizet aki kér.

-Ezek az emberek egy szekta tagjai egy ősi elfeledett lény hívei és a kiszabadításán munkálkodnak.Csak azt nem tudjuk ki vezeti őket és hogy kerültek ide.Valószínüleg miattuk vannak ezek a furcsa dolgok itt a környéken, ezek csak eosztottak voltak a vezetőjüket kell megtalálni és akkor talán megtudjuk, hogy kerültek ide.Harcolni nem harcolnék most bár tudom neked sokat jelent, az ivást meg nem kellene túlzásba vinni.Ti nem emlékeztek rá hogy találkoztunk, de én igen hogy hol? Azt nem mondhatom meg.Ha kíváncsiak vagytok rá elmondom de ennek van egy feltétele.Azon a falon ajtók vannak mindenkinek be kell rajta mennie.Én nem tudok egy terem van mögötte és ha bementek sok mindent megértettek ha nem akkor vannak dolgok amiről nem beszélhetek.A döntés a kezetekben van.

[Sessaryen]

(Chin)

Megfordulva ültömben szemügyre veszem az említett ajtókat.
Majd Nashát keresem tekintetemmel.

- Ez komoly?

A törpe következik:

- Egy ajtót válasszunk ki a hatból és menjünk mindannyian be a mögötte lévő szobába, ahol megtudjuk miért is bánsz úgy velünk, mint régi ismerőssel szokás?
Ez vicc, ugye?

- Nasha! Létezik ilyen hatalom?

- És honnan tudjuk, melyik ajtón kell átmennünk?

Kicsit össze lettem zavarva, ez tény.

[Navaratna]

(Wenla)

A kovácsmunka titkon mindig is lenyűgözött. Parancsolni a fémnek már önmagában mágiának számított a szememben, de hogy ezen túl némelyek még egyéb erőkkel is képesek felruházni, az csoda.
Setén leülök, lesem, a sok szakállas ürge közül melyik az, amelyik itt lakik. Chin sekélyes életszemléletén -harc vagy pia- már nem akadok fenn, talán ezért nem volt neki sose barátnője .
-Feljött a nap, Ryell? Ugye tudod, hogy piásan nyilvános önkielégítést végeztél előttünk? Fúj, fiam! Máskor csendes magányodban, ha kérhetlek Amúgy ti milyen tetkóról beszéltek? Én semmit se láttam...
A magyarázat kissé ködös nekem:
-Milyen szekta? Van neve, vagy csak számozott, hogy mi vagyunk a tucatszor tucat rosszarcú bagázs? Meg ha tisztelnek egy lényt, hogy lehet elfeledett? Akkor nekik se kéne rá emlékezniük, nem jól mondom? Ki vele, mi ez a dög, mi a neve, és hol dekkol? Többet is ereszthetnél erről a szektáról, ami halottakat járkáltat. Hogy ebben mi a jó, sose jövök rá!
Aztán bedobja a sejtelmes fejezetet, megköszörülöm a torkom:
-Kitalálom: betéptél, volt egy látomásod, láttál benne engem. Kábszeres indokot bocs, de nem fogadok el. Mi nem találkoztunk. Én a büdös életben nem láttalak, és nem azért, mert aléltra keféltél, és kiment a fejemből, mellékesen szólva erre emlékeznék, és nem is álltál elém, hogy aztán fejen csapj. Odafenn átvertek. Ja, és míg el nem felejtem! Aki át mond, mondjon bét is! Nagy szenyóság titokzatoskodni, hogy hú, ez meg az van, de amúgy nem is mondhatom el, hiába néztek rám! Ez nem is szenyóság, hanem köcsögség! Ajtókkal akarod kiszúrni a szemem? Ne már, ember! ... törp...
Lehidalok a nem mehetek be az ajtón szövegtől:
-Mért ne mehetnél be? Fogsz egy kilincset, oszt' cső. Ki a frász kötötte ki, hogy bármelyikünknek be kéne tolni rajta a képünket? Tudod mit, hapsikám, letesztellek. Mondd meg a szerelmesem nevét, és akkor befogom a csőröm. Ha nem tudod, kamuzol, nem találkoztunk, elszálltál mariskán a felhők felé, és max Noirral kártyázhattál, de velem aztán nem.

[Lorin O Krell]

Ryell

Pár percig némán csendben gondolkozik, kell egy kis idő hogy felfogja a hallottakat.
<<szekta ősi lényt imádnak?...ezért küldött volna a mester? Pyarron érdekeivel szemben állnak az ilyen dolgok. >>
Mikor Wenla elkezd hülyéskedni egy pillanatra eltereli gondolatait.:
-Mi?...Mi-i?...Té...té-leg?-közben látványosan elvörösödik.
<< Soha többet!...Nem iszom soha többet! Egy kortyot se! Nem én!>>
Mikor Wenla tovább folytatja sikerül ismét a jobbik mederbe terelni kicsapongó gondolatait.
-Wenla- vesz mély levegőt- a törp nem azért nem tud bemenni mert az evilági dolgok megakadályozzák.Ennek mikéntjét máshol kell keresni- mutat egyenesen a falon lévő rúnákra- azokban. Rúnák. Amik sokféleképpen működhetnek. Chadwick nyilvánvalóan ezen dolognak a hatása miatt nem tud bemenni. Vagy ha a rúnákat illetően nincs is igazam- hiszen ilyeneket még én sem láttam- abban biztosan hogy ne az anyagi világban keresd ezen dolog mikéntjét.
<<Bár szerény sejtéseim szerint azok a rúnák nem azért vannak ott de... mi mást mondhattam volna hogy megértse?>>
Ismét mélyet szippant a barlang levegőjéből, aztán feláll és az ajtók elé siet.
- Törp mester... azt mondod ezek mögött választ találok olyan kérdésekre is amiket nem tudok?-mosolyodik el- Mint minden épp eszű lény én is félek a mágiától, ezért kérlek valamit árulj el... veszélyes?
<<Vajon be KELL mennem? Vagy ez is csak egy lehetőség a sok közül... Egyre bonyolódnak a dolgok. A szektáról nem kérdezem, elméletileg választ kapok majd odabenn. egyenlőre örüljünk annak amink van... bár kíváncsi lennék mit tudnak ezek a rúnák.>>
Közelebbről vizsgálgatja a rúnákat rejtett jeleket esetlegesen másodlagos hatásokat keres. Mikor a puszta szemmel való keresést megunta varázsláslathoz folyamodik.
//Fürkészés//
A pár szó elsuttogása és az elmaradt hatás után hamar rájön mi a hiba.
<<... üres vagyok... mint egy törött váza... Krad! Hogyhogy...elfelejtettem? de még jó hogy itt és most ébredtem rá erre... csak tudnám mi mindent csináltam ami ennyire lefárasztott... főleg hogy még elmém pajzsai is alig működnek... szánalmasan esendő vagyok így... legalábbis úgy érzem. Na most sem fogunk kapkodni...>>
Vissza megy eredeti ülőhelyére, megvárja míg társai is elmondják mondandójukat, aztán lehunyja szemeit és meditál,
//7 pszi 14 perc//
Mikor végzett ismét felfegyverzi magát mágikus hatalmával.
//Kivonás-7 pszi 2kör=>20 MP//

[Niobe]

( Nasha )

* Jó nagyot húzok a hideg vízből, de a törpe szavai hatására majdnem sikerül félrenyelni. Ránézek összehúzott szemekkell, majd az ajtókra terelem a tekintetem. Chin kérdéseire csak egy megdöbbent vállvonogatás a válasz. *

- Most erre mit vársz, mit válaszoljak? Én is ugyanolyan értetlenül állok a dolgok előtt, mint te. Ez nekem magas. És ez dühít engem.

* Visszafordulok a törpök felé, és mély hallgatásba burkolózva végighallgatom társaim egész érdekesre sikeredett kifakadásait, a szektás dologgal majd ráérek kicsit később is foglalkozni. *

< Szó se róla, ez egyre cifrább és ha jó hangulatban lennék, még nevetni is lenne kedvem. Rég hallottam ilyen jó történetet, csak kár, hogy most én is a főszereplője vagyok. Így már kevésbe érzem vidámnak a helyzetet. >

- Komolyan azt hiszik, hogy elhisszük ezt a maszlagot, amivel próbál minket beetetni? Igaza van Wenlának, mondjon mindenkiről egy olyan dolgot, amit senki más nem tudhat rajta kívül, és akkor talán elgondolkodom az ajtó dolgában is. Próbálja magát beleképzelni a mi helyzetünkbe. Alig ismerjük mi csapattársak egymást. Magukat meg abszolúte nem. Ha önökhöz állítanánk és közölnénk ugyanazt a szöveget, amit nekünk próbál beadni, maga elhinné? Kétlem. Ne jöjjön azzal, hogy maga pap, meg minden és hogy istene megbüntetné ha hazudna, stb. Pusztán józan ésszel végiggondolva a történteket, nem hiszem el, hogy most szó nélkül felállna, és minden bizonyíték nélkül besétálna egy olyan ajtón, ami lehet, hogy a halálához vezet.

* Miközben mindezt végigdaráltam, azért fél szemmel végignézek a társaimon, Ryellen egy kicsivel többet időzök, majd elégedetten hátradőlve várom a hatást. *

[Shalar un Daleien]

(Ragdox)

*Kezdenek egyre érdekesebbre fordulni a dolgok. De ez a folyamatos titkolózás bosszant, de úgy veszem észre nem csak engem. Csak ülök csöndbe burkolózva, vizet kortyolgatva...Ezekbe a dolgokba nem sok beleszólásom van, de azért javaslatom van.*

- Nem lehet, hogy ahelyett, hogy itt vitatkozunk, valaki átmenne az egyik ajtón? És meglátjuk mi történik...Ha gondoljátok én vállalom! Megbízom annyira ezekben a törpökben, hogy elhiggyem, hogy szörnyethallni nem fogok. Akkor meg mire várunk? Szóval ha valaki bennevan, én megpróbálom!

[Sessaryen]

(Chin)

- Igen! Fenébe a tétovázással! Bátraké a cseresznye! - pattanok fel ültömből és elszánt tekintettel az ajtók elé lépek.

- De... - nézek vissza tétován - melyik ajtón kell bemennem?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Togar]
Helyszín: Sheral hegység
Időpont: Tavasz közepe, 2.nap, délután
Résztvevők: Mindannyian
_____________________________________________________________

A törp végighallgat mindenkit majd csendben válaszol.

-Wenla, én egy lehetőséget ajánlok neked amivel nem kötelező élned.Gyerekkorodban láttalak mikor még karon ülő voltál emiatt nem emlékszel rám.Nem tudom a kért nevet de kiolvashatnám az elmédből, de akkor sem jutnánk előrébb mert akkor másra hivatkoznál.Van aki keresi a tudást van aki elutasítja.Azért elfeledett mert kevesen ismerik olyan ősi és azon dolgozunk hogy elfelejtsék mert pusztulást hozna a világunkba.Ez a szekta viszont pont azon hogy visszahozza őt közénk.

Ezután ránéz Ryellre.

-Nos én tényleg nem mehetek be, tudom hogy nem veszélyes a dolog különben nem ajánlanám fel ezt nektek.Én csak vigyázok erre a helyre aki belép megismeri a múltat és sok dolgot megtudhat a régi dolgokról.

-Nos Nasha sejtem, hogy hangzik a dolog mert ezt nem először játszom már el, semmi veszélyes dologra nem kérlek.De ugyanakkor kötelességre sem.Nem kötelező bemenni, nem foglak győzködni mert nem tehetem tényeket közlök.Vagy megbíztok bennem vagy nem.

Közben Ryel odamegy az ajtóhoz végignézi a jeleket.Vannak közöttük ismerős jelek, zárórúnák, térmágikus rúnák.Ugyan akkor isteni szimbólumok és egyébb olyanok amiket az életben nem láttál.De hihetetlen erejű mágia árad belőle.

-Chin egyetlen ajtón tudsz bemenn a többit nem tudod kinyitni ezzel van védve az illetéktelenektől.Semmi bajod nem lesz ha megérinted csak nem nyílik ki.

Chin elindul a jobb oldali ajtónál kezdi de nem tudja kinyitni, sem a másodikat sem a harmadikat.Viszont a negyediket kinyitja és belép.Ragdox a bal oldalról kezdi és neki egyből sikerül ő is kinyitja és belép az ajtók bezáródnak és eltűnnek a többiek elől.

Chin és Ragdox egy domboldalon állnak és körbe rengeteg embert látnak, különböző fajúak és neműek.Viszont egymást felismerik közvetlen egymás mellett állnak.Előttük egy emelvény amin egy elf áll és épp beszédet készül mondani.

[Niobe]

( Nasha )

* A válasz nem igazán az, amit vártam, de nincs ezen időm rágódni. Először megkönnyebbülök, ahogy Chin megtorpan az ajtók előtt, hátha mégsem lép be egyedül. De a törpe útmutatása után látom, ahogy sorra próbálgatja a kilincseket, majd szó nélkül távozik a túloldalon. Ragdox szintén bátornak képzeli magát, és ugyanúgy cselekszik. *

* Felpattanok, ránézek megmaradt két társamra: *

- Nos, én is megyek az után a két lökött után. Lesz, ahogy lesz. Ti maradtok még vagy követitek a példájukat?

* Majd odalépek a jobb oldali legelső ajtóhoz, és onnan kezdem el nyitogatni őket. Amelyik sikerül, annak az ajtónak az elején lévő írásokat megnézem, majd belépek. *

[Lorin O Krell]

Ryell

<<Szép rúnák! És milyen erősek... hogy örülnék ha egyszer tudnék én is ilyet csinálni . Na előbb érdekelne mi ez az izé itt... jobb lesz utána járni.>>

Mikor két társuk eltűnik
<<Fene ezekbe a gyors és megfontolatlan népekbe!>>
- Argh...-morog kicsit miután képtelen érőt gyűjteni.- Jó van menjünk!
<<Nem igaz!Nem igaz! Nagyon de nagyon gyenge vagyok így... még magamat se tudom megvédeni. Mert amúgy megtudnám? Háh tényleg! amúgy se tudtam ! Akkor meg? semmi veszteni valóm...>>

-Bár örültem volna egy kis pihenőnek... látom most meg senkit nem érdekel én mit akarok... lassaa már engem se fog érdekelni!-vigyorog a törpökre aztán Nashát követve elkezdi keresni a neki való ajtót amin aztán át is megy. De előbb megvárja míg Nasha és Wenla is átmegy.

[Shalar un Daleien]

(Ragdox)

*Kissé eltátom a szám a hirtelen környezetváltozáson. Beszűkült elmém nehezen képes felfogni ami történt...Egy szobára számítottam, és közben egy nyitott terepre érkeztem. Mikor meglátom a tömeget, és az elfet megkeresem Chin-t magam mellett.*

- Hová kerültünk? - nézek rá kérdőn - Bocs...Valószínűleg Te sem tudod. De legalább együtt vagyunk...Szerintem a többiek is nemsokára megérkeznek...

*Mikor feltűnik, hogy az elf épp beszédet tartana, alaposabban megvizsgálom, és próbálom eldönteni, hogy szabad-e ülve figyelni a beszédet. Rövid tanakodás után nem tudok dűlőre jutni, és levágódok Chin mellett a fűre, lábaimat kinyújtom, kezeimmel a hátam mögött támaszkodok és érdeklődve figyelem az elfet. Néha a közönség többi tagja felé is oda-odanézek, hátha látok egy ismerős arcot.*

[Navaratna]

(Wenla)

Hallgatom Ryellt, de egy szavát se értem:
-Mi az az anyagi világ? Van köze a pénzhez? Tudod, anyagiasság... Bocs, de nekem nem csiszolták a fejem tudorok, én csak arról a világról tudok viszonylag biztosat, ami most is körülvesz, no meg hiszem, hogy Darton odaát lemószerol mindenkit a maga csarnokában.
Ránézek a rúnákra:
-Nekem ezek csak betűk. Ha te el is tudod olvasni, azaz a mögöttes jelentést is meglátod bennük, léci, ki vele, miről szólnak. Hallottam róla, hogy ilyen-olyan erőkkel játszók hatalmakat tudnak adni betűknek, szóval emiatt is necces, hogy semmit se értek, és mellé ködösítenek is.
Engem történetesen érdekel egy kérdésre a válasz, de az magánéleti természetű, más nem jut eszembe, így bárgyún lesek. Hallgatom Chint és történetesen egyet értek vele. Aztán amikor látom, csuris bevágja az egy életem, egy halálom, ugorjunk jelenetet, szemem forgatom.
-Tipikus, ész nélkül a közepébe.
Csivitelésünk lecsendülésekor végre a törp is megszólal, és kétkedőn felvonom a szemöldököm.
-Én és a keresett tudás! A szektás kérdésem szépen tereled, ami csípi a szemem. Akkor inkább vágd ki az asztalra, te se tudsz többet, vagy, ami valószínűbb, inkább kotlasz rajta. Amúgy a világ minden percben a pusztulás felé halad, most mért kéne berosálni? Azt mesélik, nem emberi alakú szörnyek laknak hegyek mélyén, és ha olyan lenne a kedvük, bármikor feljönnének, odavetnék, hogy jó reggelt, vazze, és döghalál jönne a nyomába. Vagy annyi sötét rend koslat Yneven, hogy már az is elég lenne, ha azok összecimbiznének. Sok gyermeteg sztorit tudok "ti mentitek meg a világot!"-esetekről, amikor szedett-vedett, magukat kalandozónak tituláló egyének nekilátnak minden kő alatt meglapuló, világkatasztrófát elővetítő eseményt megakadályozni. Most te is azzal fárasztasz, mi egy ilyen brancs lennénk?! Darton, borogass!
Akkor gúvad a szemem, amikor beköpi, ilyet nem először tesz:
-Mi?! Ez ilyen ismerd meg magad az ajtók mögött-pont? Vendégkönyv nincs?!
Ryell rám várhat, karba tett kézzel lesem, hogyan tűnik el Nasha:
-Mit lesel, zsebmatyi? Megvárom, míg bementek, aztán kijösztök, hogy lássam, egészben meg lehet úszni.

[Lorin O Krell]

Ryell

Wenla anyagi világos kifejtésén jót vidul.
- Hát persze!-mondja majd egy kicsit nevet is- Komolyra fordítva a szót az azt jelenti hogy kézzel fogható, tapintható, vagyis voltaképpen igazad van. Mert a pénz is csak egy anyag.
-Hozzátenném ezek a "kalandozók" akik brancsokba tömörülnek, gyakran érnek el olyan dolgokat amire egy sereg nem lenne képes. Persze a legjobb embernek mondom...

-Zsebmatyi ?... Eh így se hívtak még...-vállat von- te tudod Wenla. bár igazad van legalább egy hírmondó megmarad aki elregéli majd hogy a veszélyes törpék mindenféle embereket csalnak be pár ajtón hogy aztán kiszipolyozzák a velőt a csontjaikból. Bár elgondolkodtató hogy ez esetben vajon akkor ide kint vagy-e biztonságban vagy odabent?
Neki támaszkodik a falnak kezeit mellkasa előtt összefonja és vigyorogva várja hátha sikerül eképpen hatnia Wenlára.
<<Nem szeretem ha csak úgy elhagyunk embereket... kitudja... lehet ez egy egyirányú térkapu is. >>

[Sessaryen]

(Chin)

Egyenlőre csak tátom a szám. Én ezt ép ésszel fel nem foghatom. Egy szobát vártam, erre most itt egy nagy tömeg...
Próbaképpen megérintem az egyik közelemben állót: valódi?

Pont most, mikor már kezdtem azt hinni, hogy az italozás mégsem olyan kjó móka, pont most kellett ennek velem történnie?

Rábámulok a harcosra, aki éppolyan tétovának látszik, mint én. Előkapom pálinkás üvegem, meghúzom, majd szó nélkül a markába nyomom, ahogy a földön ül...

Alig jelenik meg Nasha, máris a kezébe kapaszkodom, szememben értetlenség és félsz.

- Meghaltunk és ez a túlvilág?