Haonwell városa

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, este
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________


Pat eszmélete határán azt érezte, kezek matatnak rajta s nem érzi a ruhája megszokott közelségét. Lassan a takaró tapintását, a tűz melegét is érezte, hangok ütötték meg a fülét. Szitának elege lett a férfiak vitájából, és abból, amit látott, mi történik. Erőt érzett magában, furcsa mód már kevésbé is fázott, megmoccant Jeffete ölében és fel akart állni, hogy Pathoz menjen. Szemei mérgersen villogtak hol Alauronra, hol Maldarra, mutogatni kezdett érthetetlenül arca nagyon dühösre váltott, száját összeszorította.
Morik épp dzsad viadormellvértjét szíjazta fel újra, fújtatott egyet:
-Elég volt a két veszett nőt szétszedni, nemmég most vetkeztetni is őket. Az egyik a nyakamban, másik rúgna! Legalább lehűltek. És nincs tél, nem vesznek oda. Ha elájult, az nem a víztől van. Egymást verték össze. Nem láttál még verekedő nőket? Mint két fúria. Nem pofonosztás volt, annyi szent. Elhagyták az őrhelyüket, a csendre keltem fel, mert előtte beszéltek valami ostobaságról. Utánuk mentem hogy visszahozzam őket, de addigra a földön hemperegtek mint kék kölyök.

//Így utólag is, Pat -2 fp az orra miatt//

[Ralog Gebbro]

(Jeffete Fortom)

*Érzékelvén a nő felmelegedését és mocorgását kissé enged szorításából. Amikor Szita Pat felé mutogat - valószínűleg oda szeretne menni, még marasztalja egy kérdéssel, kissé aggódó tekintettel.*
- Van váltóruhád a táskádban? Vagy visszamenjünk a vizesért a patak mellé, és megszárítsuk?

[Navaratna]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, este
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________


Szita a torkára mmutatott és rázta a fejét, majd a sátor felé mutatott és bólintott. Kezével a levegőbe markolt mintha fegyverrel tenné majd az erdő felé mutatott. Arca kipirult a korábbi dühtől, és zavartan félrenézett, a takarót igazgata magán.
<Nem tudok beszélni...Pattal meg mit művelnek! Ah! Bár betakarta már,de ez nagyon nyers volt....ha visszajön a hangom, megkérdezem Jeffetét, mért mondta ezt nekem, amit...>

[Alauron]

(Alauron)

Már távozóban van, mert semmi kedve most Maldarékkal lenni, bár aggódik nagyonis, de hogy Morik megszúlal megáll és meghallgatja...egyre csak próbálja értelmét keresni annak amit mond, de nem találja, nem tudja elfogadni a véleményét.
<Ez egy vadállat, egy ostoba bunkó...és még ilyen vezessen minket? Még csak az hiányzik...>
Aztán egészen más jut az eszébe...
<Morik...most biztos azt remélted hogy meghal valamelyík...így akartad eltenni láb alól őket...vízbe dobni, hátha megfagynak...nem sok kellett volna hozzá...tudom hogy ellenünk vagy, most már egyre biztosabb...Maldar meg csak a vágyait hajszolja, szép kis csapat!>
Mikor visszamegy a táborba, csak ennyit mond Moriknak:
- Nem ment amit akart, él a két nő.

[Yvett de Crei]

(Patricia Kromhaar)

<Valaki simogat...valaki simogatja csupasz testemet... ... mi? ... hol? ... Mi történt velem? De hisz az előbb... az előbb még ... az előbb meghaltam vagy mégsem? Hangokat hallok, ismerősek... valahonnan.>
*Pat szája megremegett, mintha szólni szeretne, de hang nem jön ki torkán. Egy kicsit megmoccant teste is Maldar ölében. Szemei erőtlenül nyitódtak fel, tekintete homályos volt, zavart, s rettegést lehetett kiolvasni belőle. A homályon át lassan kibontakozott Maldar arca előtte, elkerekedett a szeme. Elméjébe tolultak a reggeli álma képei... főlleg a vége... Két könnycsepp jelent meg szemében, melyek lassan gurultak le piszkos arcán. Megnyugodott, szemeit ismét lecsukta, s mint egy fázó kiscica gömbölyögött bele Maldar ölébe, fájdalomtól elgyötört arccal.*

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, este
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________


Szita arca kisimult, ahogy látta, patnak semmi kifogása gondozója ellen és már magához tért. Teste ellazult és a sátor felé mutigatott, visszahúzta kezét a takaró alá és maradt Jeffete ölében. Lassan kirekeszti a fériak haragját, lehunyja a szemét, fáradtnak érzi magát.
<Melegít...Ez jól esik...Pat nem hal meg. Ez is jó. De mért mondta nekem hogy drágám? Emlékerztettem valakire a múltjából? És ha felesége van...?Majd kiderül...>

Morik csípőre teszi a kezeit:
-Azt mondod, követ, hogy gyilkossági szándékkal dobtam a nőket a vízbe? Akkor inkább kitekertem volna anyakuk és közöltem volna, hogy egymással csinálták. Ha valamit közölni akarsz, akkor mond is ki. Amit meg felételezel, az hibás.

[Schinter]

Arbor Vitus


Latvan,hogy mindket no jobban van ismet megsimogatja a lovat.

-Lattod kedves baratom...mondtam,hogy jobban lesznek

Aztan egy nagyot sohajtozik...

-De hat ezek az emberek mindig csak veszekedni tudnak es most ez a kovet is vagy ki...asszitem tobbet tud az embereknel a dalt hallttan,de ezek utan ugy erzem nem melto arra ami...na mind1 meglatjuk mi lesz ebbol...Mi azonban pihenj-k ki magunkat holnapra...


Leul a foldre megsimogatja a fa kerget is,ami alatt remelhetoleg el fog most aludni es korbe tekeri magan a pokrocot majd aludni probal...Ha tudna moygatni a fulet mindenesetre most becsukna oket...

[Anathor]

(Maldar)

//Még korábban Alauron válaszára://

*Tudja, hogy Jeffetének igaza van, de nagyon felhergeli magát Alauron válasza miatt. *
- Ártani? Azzal ártok hogy próbálok rajta segyteni? Igen? Vagy vigyem távol és ott öltöztessem át? Távol a tűztől, a melegtől, attól a helytől ami most neki a legjobban kell? Vagy hagyjam rajta a vizes ruhákat, hátha nem éli túl? Tudom hogy rossz az amit csinálok, és vállalom is érte a felelősséget, de a két rossz közül a kisebbiket választom. És ha van jobb ötleted hallgatom... - itt kérdőn néz Alauronra, majd folytatja ervül - Továbbá, mondtad már, hogy ne mondd meg mit csináljak, és ez vonatkozik a magánügyeimre is. Ha utána akarok menni akkor utána megyek. Az én dolgom nem a tied. Tényleg tetszik Pat és el tudnék vele képzelni egy hosszútávú kapcsolatot, tehát ha azt hitted, hogy csak le akarom fektetni, nagyot tévedtél! De ha tanácsot akarsz adni, szívesen meghallgatom, azonban hogy nekem ugrassz, lekutyázol , és megmondod hogy ezzel ártok Patnak azt nem nézem jó szemmel, pedig azt sem tudod mit érez ennek kapcsán, ahogy én sem. Béketűrő ember vagyok, de engem is ki lehet hozni a sodromból. És most te elég közel vagy ehhez a ponthoz. Nem fenyegetés ez, csak figyelmeztetés. És még mielőtt azt hinnéd, hogy egy alamuszi féreg vagyok, tudom hogy beszéled az ervet...

//Egyébként nem vetkőzteti le Patot teljesen, mert nem bajlódik azzal a fegyvertokkal, minél gyorsabban akarja betakarni. A tetoválást is csak egy pillanatig látja.//

*Amíg várja esetleg a követ mit válaszol, az arcát dörzsölgeti Patnak. Vagyis inkább simogatja. Amikor megmozdul Pat egyszerre örül és fél, hogy mit fog szólni, de megnyugszik hogy nem elutasító. Szorosan átöleli de nem szól semmit. Csak tartja az ölelésében és magában hálát mond Arelnek.*

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, este
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________


Szita ránéz Jeffetére és szájával formálja a szavakat, amiből a férfi csak egy részét érti meg, híján a hangnak és a szájrólolvasásnak:
-...nem...veszekedés...csend....kell...Morik...nem...csak vége...Elég...harag! Pat... nem bántott...találtam ki...Morik...belevatakozott...Fáradtak...legyen elég...

[Ralog Gebbro]

(Jeffete Fortom)

*Alauron és Maldar vitája után felemeli Szitakötőt az ölébe.*
- A veszekedést halasszuk el, sőt inkább fejezzük be! Majd ha a két hölgy rendbejön, akkor meghallgatjuk őket is. Morikról meg nem feltételezem, hogy megakart ölni is valakit.
*Szita néma "beszéde" után kedvesen és halkan nyugalomra inti*
- Csssss, ne erőltesd magad. Előbb pihenj.
*Lassan elindul a sátor felé, bemászik a nővel és Avarath-hoz szól.*
- Bocsáss meg nekem Avarath, ha megkérhetnélek fáradj ki a sátorból, hogy Szita felvehesse szárazruháit.
*Amikor a férfi kimegy, megkeresi Szita ruháit - ha engedi - odaadja neki. Bennmarad a sátorban.*

[Alauron]

(Alauron)

Szégyenlős arcot vág, és lehajta fejét.
- Neked van igaz. Ha lehet megbocsát nekem ti ketten? Talán. Sok amit én mond még előbb nem tud hogy mi igaz. Nem jól vettem ez dolog látványa velük...nem mond többet én nektek azt rossz amit tenni akar. Nem nekem dolog az hogy mond nektek mit tenni....

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, este
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________


Alauron ezután elkullogott még fáért, Morik morrantott, hogy végre a félelf részéről ez le van zárva.
-Más valaki? Vagy Ellana költözött ma mindenkibe Uwellel karöltve? Megáll az eszem.
Szita hagyja, hadd vigyék be. Nagyon unta már, hogy hol ez hol az marja a másikat. Morik fellépését barbárnak tartotta, sosem kapott még ekkora pofont. Odabenn türelmesen várta, hogy Jeffete szedje elő a száraz ruháit, akadt még egy nadrágja és ingje, de a mellénye az erdőben maradt levetve. Hátat fordított ültében a férfinak és nekilátott felvenni az ingjét, amibe sikeresen bele is gabalyodott, az ujjába húzta siettében a fejét, ami nem túl célravezető... (az ing bő fajta, shadoni férfiingre hasonlít)Az orrát is érte, felszisszent

[Ralog Gebbro]

(Jeffete Fortom)

*A szisszenésre odalép hozzá minden szó nélkül, segít neki az ingje ujjából kibútatni a fejét és helyesen felvenni a ruhadarabot. Tekintete nem vizslató, abszolult nem kukkolja a nő testét. Amikor végzett kissé remegős hangon szólal meg.*
- Bocsánat, ha udvariatlan és tiszteletlen vagyok, de ez másképp nem ment volna.

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, koraéjjel
Résztvevők: Jeffete Fortom [Ralog Gebbro] Szitakötő [exJK]
___________________________________________________________


Szita megáll a mozdulatban, amikor érzi, valaki segíteni akar, nem mer megfordulni. Élvezi a sötétet mert teljesen elvörösödött. Ha az ing rajta van már bátrabb, megfordul és Jeffete szájára tette a kezét óvatosan, majd a mellkasára. Csak így tudta kifejezni, hogy megérti.
<Drágámnak hívott. Ilyet férfi nem mond csak úgy. Szeretne velem közelebbről is megismerkedni? Pap, nem lehet olyan, mint egy szélhámos. Akkor viszont a szándékai mértéke milyen lehet? Ah, és pont nincs hangom! Bosszantó!>
Elvéve kezét megérintette a férfi szakállát aztán gyorsan a nadrágját kezdte ráncigálni magára, hogy teljes legyen az öltözés. Félig fekve ez inkább egy rokant hernyóra hasonlító művelet volt. ha végzett kifelé mutatott, hogy menjenek, majd felmutatta lábfejeit, amin csak két zokni zárta a sort, de csizma sehol.

[Yvett de Crei]

(Patricia Kromhaar)

*Maldar szorosabb ölelésére egy kissé megijed belül a lelke.*
<Óh, anyám! Miez? Miért csinálja ezt velem? Ennyi idő után nem kedvelhetett meg ennyire, ez képtelenség, és, és.... ááhhhhh....>
*Bár szemeit nem nyitja ki, de egyre éberebben hallgatózik és figyel. Próbálja elterelni érzéseiről a gondolatait azzal, hogy inkább az Alauron és Morik közt kialakult feszültségre figyel. Nem tetszik neki az amit hall. Kinyitja szemeit lassan, zavartan néz Maldarra, mintha kissé pirosabb is lenne arca. Felül az ölében, szorosabbra húzza magán a takarót, majd amikor Alauron a fával visszatér halkan, kissé erőtlen hangon szólal meg.*
- Nem Morik tehet az egészről. Csak mi ketten Szitával. És azt hiszem az Ő nevében is beszélhetek.... Szeretnék mindenkitől bocsánatot kérni, amit műveltünk az minősíthetetlen.... Én ... áhm.... - *látszik keresi a szavakat, és rendezi gondolatait, zavartan néz a tűzbe, majd a lehetőségeihez képest mindenkire rátekint.* - Én tényleg azzal a szándékkal vettem át az őrséget Maldartól, hogy megbeszéljek Szitával dolgokat, amik .... amik akadályozták volna a közös munkát. Öhm....sikerült is valamennyire, csak ... csak olyanra terelődött a szó ami mély sebeket szakított fel bennem. Én - *itt megborzongott egy kicsit a nő, pár pillanatig lehunyta szemét, látszott, hogy nem kellemes emlékekről van szó, valami nagyon megsebesíthette lelkét.* - ... én nem bírtam magamon uralkodni, s Szita ezért vitt el a táborból, hogy kiadjam magamból a feszültséget ... Ásott egy lyukat, hogy ordítsak bele, de nem ment... én ... én másképp szoktam az ilyet elintézni ... öh ... belevágtam a fába az öklömet, ő erre adott egy pofont... és közös megegyezés alapján kezdtünk el verekedni... ami nagyon elfajult... mink ... mink nem voltunk normálisak.... ha, ha Morik nem jött volna, akkor.... ... akkor...
*Hangja kicsit elfúlódik, ismételten dideregni kezd. Szomorúan, megbánóan és fáradtan néz ismét körbe.*
- Morik - Morik tényleg csak szétválasztott minket és magunkhoz térített ... még akkor is ha... ha durva volt ... bár azt is megérdemeltük... mindketten nekiestünk ...
Én már megbántam, amiért nem volt önuralmam... s gondolom Szita is így van vele. És tényleg sajnálom, hogy senki nem bír pihenni miattunk, s vállalom érte a felelősséget...... és persze a büntetést is. - *néz itt Morikra jelentőségteljesen, határozottan. Aztán fáradtan dől Maldar mellkasának. Várja a többiek reakcióját minderre. Bár legszívesebben aludni térne, de szeretne letisztázni mindent.