A Vén Szarka kölykei – I. Fejezet: Hideg avar [UT]

[Mesemondó]

______________________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Daychín nyugati határvidéke
Idõpont: Őszi hónapok, este
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Zanazan
______________________________________________________

Ahogy lassan az egész falka megindul a sötétség szíve felé, a szél egyre erősebben kezd fújni. Előbb csak néhány kósza rögöt görgetett maga előtt, most már a repedezett föld porát is felkapta, befedve vele a fekete gödrök némelyikét. Szerencsére beértétek egymást, a haladás nem olyan egyszerű ezen a terepen.

Fáklyáitok tüze kísértetiesen táncol a kósza ködfoszlányokon, melyek a szurkos gödrök fölött úsznak. Hideg van és sötét, alig láttok néhány láb távolságba, Alix hófehér köpenye mutatja az utat rikító, magányos bólyaként. A talaj egyre inkább helyet ad a néhol bokáig, néhol pedig térdig érő szuroknak - ez utóbbit a mogorva lánynak sikerült kifognia, mikor túl kicsi lendülettel próbált átugrani egy gödröt. Halk szitkozódását a vidék elnyelte, és bár toroniul szólalt, úgy tűnik, a vidék válaszolt. Azt a választ pedig egyhamar nem fogjátok elfelejteni.

Hátatok mögül hatalmas robbanást hallotok. Egy emberként kapjátok hátra a fejeteket, és egy emberként ül ki arcotokra a rémület. A szél elfújta a tüzet, melyet Ando gyújtott. Hogy mire találhattak a lángok, arról fogalmatok sincsen, de ez érdekel benneteket jelenleg legkevésbé. Tűzvész született, és bénultan nézitek, ahogy a lángok beborítják az egész határt.

És nem ez az egyetlen dolog, ami megváltozott. A mocsár úgy tűnik, felriadt, talán évezredes álmából. A köd félve húzódik vissza a lángok fénye elől, a láthatáron satnya, rokkant fák alakjai rajzolódnak ki. A sötétség viszont így sem tágít, mint valami fekete massza, úgy nyeli el a lángok idegen fényét. Majd az egész föld...előttetek, utánatok, lábatok alatt...megmozdul. Repedései összezárulnak, szurokkal borítva be minden egyes foltot. Hasadékok nyílnak, az egész táj mozogni tűnik, majd mikor mellettetek, mint valami sárkány, sárgejzír fakad, hirtelen csend lesz. A szél eláll, a köd megdermed, a tűz lassan halad tovább irányotokba. Fáradt tagjaitok megfeszülnek, tüdőtök egy pillanatra hevesen szúrni kezd.

//A mocsárban ezentúl a következő szabályok érvényesek:

Most, az első reagban kérek mindenkitől egy szimpla egészségpróbát. Utána ezt minden egyes reagban kéretik megismételni, bár más okból.

Három reagonként ügyességpróbát kérek mindenkitől, sikertelenség esetén beleragad egy szurkos gödörbe, hasadékba, mely alatta nyílt. Ezt a mostantól számított, harmadik reagban kérem először.//

[Cadoras]

<Cadris>

Mindig hű társam, Vércsapoló segítségével haladok előre, nyelével támasztom magam, hogy lépéseim biztonságosak legyenek. Próbálok vigyázni, nehogy beragadjak valamibe, vagy elessek, mégha ez azt jelenti is, hogy lassabban haladok.
//Eg. próba: 10. Ez nem volt épp szerencsés dobás...//

[Lorin O Krell]

(Ryell)

- Az istenekre! Ennek már sose lessz vége?!
- Azt hiszem sietnünk kellene.-a fojtogató füt miatt letép egy kicsit valamelyik amúgy is szakadt ruhájából borít rá egy kis vizet a kulacsából majd szája elé teszi.

<<Na enyit arról hogy nem látnak meg minket! PErsze van előny is. Ki az a bolond aki átverekszik a tüzön csakhogy elfogjon minket? Bár aszthiszem ha sokáig időzünk itt se ezt se mást nem fogunk megtuni .>>

- Fubbbbtáááás!-Kiálltja a szövettel az szája előtt majd nekiindul.

//Egézség:6 nincs meg
Ügyesség:6 megvan//

[Alauron]

(Drin)

Rémülettel telve felkiált, és majdnem elkezd eszét vesztve rohanni, de a sötétség ami körülöleli őket túl ilyesztő ahoz, hogy el merjen távolodni testvéreitől. Egy másodperc sem telik bele, és máris odamegy Alixhoz, hogy segítsen neki kimászni ha kell.
- Óvatosan a fákjákkal, nehogy lángra kapjon előttünk is ez a gennyedző mocsár! Gyerünk Alix, mennünk kell, gyorsan. Rendben vagy?

//Egészségpróba: dobás:7 (Egészség:12)//

[Rayvanur]

(Ando)

Merengésemből a robbanás ráz fel hirtelen. Ahogy a lángokat figyelem egy pillanatra megrémülök, de utána a teljes megnyugvás és magabiztosság jól ismert vonásai jelennek meg az arcomon.
< Lám Sorgon nem hagyott el! Mert ezek a lángok elvágnak minket mindenkitől kiket magunk mögött tudtunk vagy sejthetünk. Ugyan kellemetlen hogy éppen felénk tartanak a lángok, (legalábbis a többieknek biztosan: twisted:) de ez a probléma megoldható egy szimpla ellen tűz gyújtásával, már ha a körülmények megfelelőek.>
Az iménti gondolaton felbuzdulva körbenézek, hogy milyen a terep és a szélirány illetve, hogy milyen mesze van tőlünk a tűz és milyen gyorsan tart felénk? Ezeket igyekszem minél pontosabban felbecsülni hogy ha szükséges ellentüzet gyújthassak.

// Egészség próbára k10-en 3-mat dobtam. Vagyis módosító nélkül megvan.//

[Cadoras]

<Cadris>

//Nem írtam gondolatot, vagy beszédet, mivel ezt egészségi állapotom befolyásolja.
Ezt tudván viszont reagálni fogok...//

[Mesemondó]

______________________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Daychín nyugati határvidéke
Idõpont: Őszi hónapok, este
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Zanazan
______________________________________________________

Drin: Mielőtt még Alixhoz érsz, a lány felkiált. Hangja szokatlanul kétségbeesett, Ryellt keresi tekintetével.

-NEM! NE FUSSATOK!

Ahogy odaérsz hozzá, látod, hogy már valamennyire sikerült kikászálódnia a gödörből. Ahelyett, hogy segítségedet kérné, maga elé mutat a sötétségbe, szemei egészen elkerekedtek.

Ando: A szél teljesen elhalt, a gyúlékony anyagban bővelkedő mocsárban nem a szél miatt terjed a tűz, így ötleted nem válna be.

Ahogy Alix kiáltása elhal, valahonnan előttetek hátborzongató hang szólal meg. Forrását ugyan nem látjátok, és a hang igen tompa, ennek ellenére mindannyiótok nyomban egy dologra asszociál: csecsemősírás.

Drin az egyetlen, aki látja a hang forrását, a látvány pedig megfagyasztja ereiben a vért. Ahova a lány mutatott, előbb csak a vak sötétség terpeszkedett, most azonban valami...más vette át a helyét. Szív alakú, emberméretű torzó, karok nélkül, lábak nélkül, fej nélkül. Csupán egy farokszerű végtag áll ki aljából, ezen "áll", szokatlanul magasra, jó három lábra ágaskodva a talajtól. Az inhumán rettenet egyetlen mozdulatot nem tesz, csupán sír tovább, ahogy a fáklya fénye táncol fekete, lucskos bőrén.

//Drin: asztrálpróba -1//

[Cadoras]

<Cadris>

- Ez a fránya mocsár nem fog ki Darton szolgájával! Még csak az kéne!
<Kissé fárasztó itt haladni! Így több időbe fog telni, hogy eljussunk abba a faluba.>
Amikor Drin segítséget nyújt Alixnak, magam is odasietek, mármint ahogy erőmből telik.
<Ez a tűz veszélyes, tán el kéne oltani a fáklyákat, úgyis látnánk ebben a nagy tűzvészben!>
- Oltsátok el a fáklyákat! - kiáltok társaimra.

<Mi a fene lehet ez?> A csecsemősírás szerű hangtól megfagy ereimben a vér, arcomon is jól látható lesz az ijedtség: elkerekedő szemek, megfeszülő arcizmok, dermedtség.

Edit: //Kérésre az Eg. próba: 6, nem sikerült.//

[Lorin O Krell]

(Ryell)

- Mi van?-kérdezi a lányfelé haladva.
Megáll egy percre felméri a helyzetet majd kiváncsian fordul arra amerre Drin néz (mármint miuztán odament melléjük).

- Mi a fészkes fene ez???-mondja kia költői kérdést bár a választ sejti.
<<Ha nem is ez az eláttkozott vidék de néhány dologban hasonlít rá. Vajon miféle ez az új rettenet? Támad vagy csak menekülni próbál >>

Keze közelebb arszol kardja markolatához.
-Cadris gyere ide...-<< csak remélem hogy békés szándékú...de ha nem akkor máshogy békítjük meg!>>

//Asztrál próba:3 megvan
Egézség próba:4 megvan//

[Alauron]

(Drin)

//Asztrálpróba nincs meg, egészségpróba nincs meg.//

A lény láttán nincs lelki ereje fegyverhez nyúlni, gondolkozni sem tud, csak ordít, miközben tekintetét nem meri levenni a rémületes szörnyszülöttről, úgy érzi bármelyik pillanatban lecsaphat rá az a valami, és akkor neki vége.
- Áááááá! Egy szörny!

[Mesemondó]

______________________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Daychín nyugati határvidéke
Idõpont: Őszi hónapok, délelőtt
Résztvevõk: Zanazan
______________________________________________________

Elias mélyen a szemedbe néz.

-Eltemetjük. Mindent a maga idejében. Értesíteni fogom társaimat a szörnyű veszteségről, és amint lassan elterjedt a hír, eltemetjük.

Elhallgat, majd lesüti szemét, ujjait orrnyergére csípteti.

-Gyávasággal vádoltam...most igazán szükségünk lenne rá. Ugyan csak a kolostor bejáratait kell védenünk, kevesen vagyunk hozzá. Nem tudok tervet a védelem megszervezésére...még nem.

[Rayvanur]

(Ando)

< A fene nem fúj a szél. Vagyis nem segít az ellen tűz úgyhogy jó lesz sietni.>

A sírásra gyorsan megpördülök hogy láthassam a forrását. De nem megyek közelebb engedelmeskedve a Alix felhívására.< Mi a fene.? Mit ébresztettem vajon most fel?>
Cadris felhívására viszont nem tudok, mivel nincs nálam fáklya. Így inkább hagyom a többieket a csecsemővel, vagy mivel foglalkozni és figyelmem újra a tűz felé fordítom.
A kiabálásra viszont újra kénytelen vagyok a töbiek felé fordulni. És lassan el is indulok hogy én is láthassam azt ami a többieket megrémítette.


//Egészség próba dobás: 5 ha nincs módosító akkor megvan.//

[Mesemondó]

______________________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Daychín nyugati határvidéke
Idõpont: Őszi hónapok, este
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Zanazan
______________________________________________________

//Mindenki, aki ezentúl elvéti az egészségpróbáját, 1 Fp-t sebződik. A sebződés teljes testi fájdalom formájában jelentkezik.//

[Navaratna]

(Zanazan)

-Mutassa meg nekem azokat a bejáratokat! Kérem! Hadd lássam, s talán jutunk valamire. Együtt esetleg? Össze ne roppanjon itt nekem, maga nélkül itt minden bukott!-teszem vállaira a kezem.

[Mesemondó]

______________________________________________________
KM esemény [Hakea]
Helyszín: Daychín nyugati határvidéke
Idõpont: Őszi hónapok, este
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Zanazan
______________________________________________________

A rémült kiáltásra a szörny lassan oldalra billenti testét, mintha felkeltette volna figyelmét. Sírása hangosabb lesz, és lassan...elemelkedik a földtől, a levegőben úszva, lassan kígyózó farokkal indul meg Drin és Alix felé. A lány nagy lendülettel kiveti magát a gödörből, nem törődve a ragadós miazmával, melybe beletenyerel. Megfogja testvére kezét és megpróbálja elhúzni.

-Menjünk innen, most. Ha nem viselkedünk ellenségesen, talán nem árt nekünk.