Toron, Shulur - Zadon kerület

[Könnyûléptû]

- Parancsolni?

Kapja fel kissé fejét, színlelt meglepettséggel a kérdésen, majd mosolyogva folytatja:

- Kegyednek, ugyan dehogy parancsolok én. Csupán kérésem lehet. Egyvalami van csupán, amivel ebédem elköltését kellemesebbé tehetné. Ossza meg társaságát legalább e rövidke időre beteges szerénységemmel. Társaságban amúgy is sokkal egésségesebb az étek, kiváltképp, ha ily szemkápráztató társaság az.

Mondja, miközben kezeiről lehúzza kesztűit, majd kicsit arráb csúszva, csupasz kezének kérlelő intésével hellyel kínálja a lányt úgy, hogy ha leül mindenképpen félig meddig vele szembe, csak enyhén féloldalasan üljön.

- Ennyit talán megtehet egy vendége jobb közérzetéért, ha az csupán e röpke időre, kegyed szépsége nélkül még étvágyát is elvesztheti.

Teszi hozzá, miközben megereszt egy kérlelő, de mégis, közben ártatlanul pajkos mosolyt.

[Arantar]

Ettinhez:
-A helyi koszt az oka? Legközelebb megválogatom mit rendelek... Mit ettél?
Na amíg te itt múlatod az időd, addig én járok egyet a környéken. Nem maradok sokáig, csak kiszellőztetem a fejem. Maximum egy óra múlva itt vagyok.
<Kár hogy azt a koldust elküldtem... na mindegy majd találok mást!>
-Estére remélem rendbe jösz, valami nagy buli lesz!
*Felszaladok a kardomért a szobába(a tőröm eddig is nálam volt), magamraterítem a köpenyem, majd a kardot a hátamra kötözöm, és gyalogosan elindulok.*
<Kíváncsi vagyok Shulur kikötőjére, hátha akad arra valami érdekes. Elvégre a kikötöben mindíg történik valami.>
*A kikötőbe próbálok eljutni, bár az utat nem ismerem, így csak bolyongoka környéken. Közben próbálok ismerkedni a város szokásaival, szemezni a szembejövő hölgyekkel, stb. Egy biztos, Tharr negyedét jó messzire elkerülöm.
Előbb-utóbb megpróbálok keríteni valami vezetőt, aki eligazít.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Shulur, Satmyr, lakhelyed
Időpont: délután
Résztvevők: Foir-Ri Merra (Könnyűléptű)
_____________________________________________________________

*Szegény lány teljesen zavarban van. Leül az asztalhoz, de nem néz rád. Csak kelletlenül nézi felváltva az ételt, az asztalt meg a földet. Látod, hogy próbálja összeszedni a bátorságát valamihez, de nem megy neki. Teljesen be van sokkolva. Lassan végzel az étellel, és még mindig nem törted meg a jeget. Érzed, hogy így nem mész sokra. Valami mással kellene próbálkozni, de fogalmad sincs mivel. Mindig probléma volt ebben a kasztrendszerben a nőzés.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Shulur, Cápa negyed, Syer Chalur fogadó
Időpont: délután
Résztvevők: Arantar Kianth
_____________________________________________________________

*Összeszeded a dolgaidat és elhagyod a fogadót. Elindulsz a jónak vélt irányba, és nem is tévedsz sokat. Egyre nagyobb a tömeg az utcákon. Akik befejezték az ebédjüket, mind kicsődülnek az utcákra, hogy segítsenek az ünnepi készülődésben. A tömeg növekedésével arányban szűkül a kör körülötted. Már nem tudnak annyira kitérni az utadból. A végére már te is beleolvadsz az áradatba, ami visz magával. Megpróbálsz a főutakon maradni. Ez sikerül is. Kiérsz egy térre, ahol kicsit kevesebb ember van. Kezded érezni a tenger illatát is. A távolban feltűnnek a hatalmas raktárépületek, melyek már a kikötő előhirnökei. Egyre több társzekeret látsz, amiken a frissen partratett árukat szállítják szerte a városba. A pezsgő életről az erioni történetek jutnak eszedbe. Az is hasonló lehet. Itt a téren találsz magadnak egy bámészkodó kis kölyköt, akinek mintha nem lenne fontosabb dolga. Eszedbe jut, hogy talán jó lenne vezetőnek. Láthatóan eléggé otthonosan érzi magát itt. Módszeresen pásztázza szemeivel a tömeget. Mikor téged meglát, eltátja a száját.*

[Arantar]

<Na ez a kölyök pont jó lesz. Csak meg ne próbáljon kizsebelni, azt nem biztos hogy túlélné...>
*Flegmán odaszólok a kölyöknek*
-Mivan öcskös, nem láttál még Dartonitát? Van kedved egy hálás külhonit kalauzolni? No, ne nézz így rám, inkább mutasd meg merre találom a kikötőt!
*Hagyom hogy a kölyök elöttem menjen, véletlenül se engedem a hátam mögé, nehogy valami tolvajkodással próbálkozzon. A kikötőben végignézem milyen hajók várakoznak, miket pakolnak ki, mit pakolnak be. Ha nem akadok magamtól rabszolgakereskedő hajóra, rákérdezek a kölyöknél, merre található ilyen. Hátha látok valami furcsa szerzetet köztük.*

[Könnyûléptû]

Miután leül, néhány pillanatig figyeli, majd kicsit elfordulva közelebb húzza tányérját, és már éppen a bal kezévell a villájáért nyúl, mikor hirtelen gondolattal ismét felé kapja tekintetét, és bocsánatkérően, enyhén lehajtott fejjel, a szemébe nézve szólal meg:

- Oh, bocsássa meg modortalanságomat, de szépségétől elvarázsolva nevemet is elfelejtettem elárulni. Hogyan is kérhetném, hogy csak úgy egy ilyen helyes teremtés egy idegennel szóba álljaon. Mégeygsezr kérem, bocsásson meg.

Mondja, majd jobb kezét kinyújtja tenyerét félreérthetetlenül olyan tartásban amivel a lány kezét kéri, miközben újra megszólal:

- Ha nem veszi tolakodásnak, a nevem Foir-Ri Merra, örülök, hogy megismerhetem.

Mondja. Miközben a lány a nevét mondja, ha a lány is kinyújtja a karját és kezét a tenyerébe helyezi, Foir lassan egy kicsit közelebb húzza, miközben arcával fölé hajol, majd apró puszit lehell a lány kecses kézfejének apró középső bütykére.
Miután a név elhangzott, révedező arccal ismétli azt meg, majd folytatja:

- Milyen szépséges név. Illik egy iylen virágszálhoz, ha eme egyszerű bókokkal nem sértem meg, de szépsége oly mértékben elvarázsol, hogy szebbek akárhogy is próbálkozom, nem sietnek nyelvemre.

Mondja halkan, majd lasú mozdulattal leengedi a ány kezét, és visszafordul étkéhez, de nem azzal foglalkozik, hanem tekitneét a lányon hagyja.

- Ebédelt már kedves? meghívhatom esetleg valami könnyed étekre, mit jóízűen költene el velem, egy pohárka jó bor mellet? Csak mondja mit kívána, kérem?

Kérleli enyhén komoly, inkább barátságos arccal, hangneme már nem olyan révedező, sokal felszabadultabb. ha a lány beleegyezik, kezét fölemelve ujjaival csettint a szolgának, hogy jöjjön oda. Ha nem, az a válasza, már ebédelt, vagy hajthatatlanul tovább hallgat, lemondóan de megértően bólint, majd közelebb tólja hozzá a gyümölcskelyhet, és int neki, hogy szemezgessen. Ha nem akar, megrázza a fejét, vagy nemet int, adig fogja kérlelni és bíztatni, amíg legalább egy szem gyümölcsöt, vagy egy gerezd gyümölcsdarabot el nem fogyaszt.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Shulur
Időpont: délután
Résztvevők: Foir-Ri Merra (Könnyűléptű), Arantar Kianth
_____________________________________________________________

Foir-Ri Merra:

*A lány hagyja, hogy a kacsójával babrálj. Nehezen, de kinyögi, hogy Lisának hívják. Az ebédmeghívással nem tudod meggyőzni. Hosszabb unszolásra bekap néhány gyümölcsöt.

Sokáig gyűjti a bátorságát és végül félénken megszólal.*
- Mit akar ön tőlem Uram. Egyfolytában zavarbahoz. Könyörögve kérem, tudassa, hogy mi velem a szándéka és megteszem amit tudok.
*Ezután elcsuklik a hangja, és rájön, hogy mire ragadtatta magát. Sűrű bocsánatkérésbe kezd.*
- Kérem ne haragudjon rám. Kímélje meg az életem. Hadd tegyem jóvá a bűnöm. Nincs családom, aki hazavárna, de féltem a jelentéktelen kis életem.
*Azzal a földre térdel előtted, de még a cipődhöz sem mer hozzáérni, csak zokog.*

Arantar Kianth:

*A fiú szó nélkül odasiet hozzád, és meghallgatja óhajod. Azzal elindul arra, amerre te is mentél volna. Kis mérete ellenére kapkodja a lábát. Elhaladtok vagy kéttucat khoór előtt mire meglátod a kikötőt. Leértek a partra a dokkokhoz. Hirtelen csak pár kisebb asszisz kereskedőhajó tűnik fel, de mikor balra tekintesz leesik az állad. Az óriási hajó távol van tőled, de így is fel kell nézned, ha az árbóckosarait akarod megpillantani. A kereskedő hajók eltörpülnek mellette egyet kivéve, amit valószínüleg idáig kísért. Az árbócait is számolgathatnád egy darabig. Ekkora tengerjárót még nem láttál. Szinte egy úszó sziget. Nem is jött ki a partig. Annyi fegyvert látsz rajta, amennyi egy szárazföldi seregnek is bőven sok lenne. A tűzköpők még kicsinek is számítanak rajta. Mikor jobban megnézed a főfedélzetet, tribuchetek karjait is felfedezed. Mikor közelebb sétálsz az óriás csatahajó védencéhez, ami ugyancsak hatalmas, de csak áruszállításra hasznosítható, meglátod, hogy lenyitják az oldalát, és hatalmas megerősített pallót csúsztatnak a partig. A hajó gyomrából társzekerek gurulnak ki, mindegyiket 4-4 ló húzza. Annyira ámulsz a gigászi méreteken, hogy teljesen elfeledkezel a kiskölyökről, Azt érzed csak, hogy ráncigálja a köpenyed valamiért.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Shulur, Cápa negyed, Syer Chalur fogadó
Időpont: délután
Résztvevők: Aliisza con Sichetti (Wharadak)
_____________________________________________________________

*Az ablaknál állsz és nézed a kinn kavargó tömeget. Sohasem volt időd résztvenni a hasonló ünnepségeken. Kicsit bánod is. Olyan furcsa a boldog arcokat nézni. Neked miért nem lehetett ilyen egyszerű életed. De belegondolva rájössz, hogy nem tudnál meglenni az izgalmak nélkül. Mikor visszafordulsz az étel felé, a lányka még mindig ott áll és lehajtott fejjel figyeli, hogy mit csinálsz. Mikor közelebb lépsz, feléd nyújt két levelet. Átveszed tőle, de még mindig nem megy a dolgára. Mivel a levelek is érdekelnek és éhes is vagy, útjára bocsátod. Az ajtó csukódását még megvárod, majd gyorsan kicsomagolod a leveleket és olvasni kezded őket.*

[Arantar]

<Azannya! Ez aztán a csónak! Itt valami nagy dolog készülődik, jobb lesz ha kicsit utánna nézek! A tömegben való elvegyülés nem fog összejönni, úgyhogy valami mást kell kieszelenem...>
*Az épületek árnyékában közelebb próbálok férkőzni, de csak mintha ártatlanul sétálgatnék. *
<Hátha sikerül kivennem mit is hoznak le a hajóról...>
*Ekkor jövök rá, hoyg valaki rángatja a köpenyem. Hirtelen elkapom a keszét, és megszorítom.*
//ha kell gyors.próba: 2//
-Hé, hé, kishaver! Hátrább az agarakkal! Ha nem lenne ilyen jó kedvem, már darabokban lenne a kezed. Vigyázz hova nyúlsz!
<Mit képzel ez, csak úgy elkezdi rángatni a köpenyem? Ha nem lennének itt ennyien, kapna is két akkora pofont...>
*majd kicsit megenyhülve*
-Mit akarsz? Mi ez a teknő itt előttünk, és ki a tulajdonosa?

[Könnyûléptû]

A Lány kifakadására egy kicsit megilletődik, bár rögtön megérti, higy talán egyszerűbb teremtés, nemnagyon lehet még hozzászokva az ilyen helyzethez, biztos a környezetében is azt mondták, óvakodjon a nemesektől, mert azok bármit megtehetnek vele, és sajnos személyes tapasztalataiból is tudja, hogy nemritkán igazuk is van. Bár nem akarta megilyeszteni, sem megbántani a lányt, és semmi rossz, hátsó szándéka sem volt vele, mint esetleg flörtölni, egy kicsit, majd talán tovább is menni, de kínos jelenteket mégannyira sincs kedve rendezni.
Úgy dönt hogy lenyugtatja a hölgyet, éppen ezér térdére támasztva könyökét közelebb hajol hozzá, és halkan megszólal:

- Ülj vissza kérlek a székre, és hagyd abba a sírást.

Mondja abszolut kérlelő hangon, mégis hanglejtése ellentmondást nem tűrő. Miközben a lány viszül a székére, Foir kigombolja mellényének egyik középső gombját, azon benyúlva pedig mellnye belső zsebéből selyem zsebkendőt vesz elő, és a lány felé nyújtja, miközben folytatja:

- Azt hiszem megnyugtatthatlak - Kezdi halk, bensőséges hangon - számomra nem léteik jelentéktelen élet. És messze nem követtél el olyan bűnt amiért a tied elveném, úgyhogy nincs mitől félned. Amennyiben félelmetes voltam, vagy túl tolakodó, bocsáss meg. Semmi olyan szándékom nincs veled, mely erőd, képességeid, vagy érzéseid ellen való volna. Csupán... - Néhány pillanatra tényleg elgondolkozik, majd arcáról a komolyság komoly, de szánakozó msolyra vált. - Bókolni kívántam szépségének, és más célom nem is volt.

Visszafordul az ételhez, de az első falat leülése után ismét a lányhoz fordul, és megkérdezi:

- Hogyhogy nincs aki hazavárna? Egy ilyen szép, és félénk teremtésnek hogyhogy nincs senkilye, aki mellett biztonságban meghúzhatja magát.
Nincsenek, szüleid, vagy testvéreid?

Kérdezi, majd öszinte érdeklődéssel a válaszát várja, miközben újabb falatot kap be.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Shulur, kikötő
Időpont: délután
Résztvevők: Arantar Kianth
_____________________________________________________________

*Simán elkapod a fiú kezét. Nem számított tőled ilyen hevességre. Meg is lepi, hogy ennyire lehordod.*

- Elnézést Uram. Csak azt akartam kérdezni, hogy célja is van itt, vagy csak sétálgatni akar.

*Megrökönyödik, ahogy a hajóról beszélsz.*
- Teknő. Azzal a teknővel szemben egy más hajó sem állja meg a helyét egy ütközetben. Volt már, hogy egy kisebb flottát egymaga süllyesztett el. Több tucat partmenti várost tett a földdel egyenlővé. Az a teknő a császári flottilla zászlóshajója. Ezen a csatahajón parancsnokol a Concitator Imperalis. Aki személyesen a császárnak tartozik számadással.
Azt mondják, már vagy tíz éve nem futott be a kikötőbe. Legtöbbször a Daumyrnál horgonyozzák le. A teknő.
De valami készülődhet. Eddig még sosem használták kerskedelmi hajók kísérgetésére. Bár ez a kereskedőhajó sem átlagos. Kevés ilyen szeli a vizeket. Nem tudom mit szállíthatnak benne, de a szekerek nem akarnak elfogyni.
*Mikor visszanézel, te is konstatálod, hogy a szekerek még mindig egyre csak gurulnak lefelé. És már az is feltűnik, hogy mindegyiken vagy féltucat számszeríjász ül, plussz a kocsis. Fél perc múlva a kikötőre néző utcákból fegyveres egyenruhás katonák özönlenek ki a szállítóhajóhoz, és piilanatok alatt elterelik a tömeget a közeléből. Azt veszed viszont észre, hogy nem a megszokott városőri egyenruhában feszítenek. Egyre jobban kezd érdekelni a dolog.*

[Arantar]

<Mondom én, hogy valami készül itt. Szép kis csónak az biztos. Nemcsoda hogy Toron uralja a tengert. De szívesen megnézném belülről. Csak az a baj, hogy az idegenek akik bemennek egy ilyen helyre, nem szoktak kijönni onnan élve...Valahogy meg kéne tudni, mit szállítanak azokban a szekerekben.>
*A fiúhoz*
-Merre mehetnek? Kapsz egy rezet, ha sikerül eléjük kerülnünk, és megleshetem mit hurcolásznak. Esetleg valami háztatőről, vagy magaslatról kéne megnézni.
*A fiú után ered hogy minnél gyorsabban eléjük kerülhessenek, majd eszébe jutnak a fura fegyveresek.*
-És kik ezek a fegyveresek? Ha jól sejtem nem a városőrség.
//hogy néznek ki a szekerek? Le vannak takarva valami ponyvával, vagy csak ládákat szállítanak? Esetleg teljesen zártak?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Shulur
Időpont: délután
Résztvevők: Foir-Ri Merra (Könnyűléptű), Arantar Kianth
_____________________________________________________________

Foir-Ri Merra:

*Kezd megnyugodni a szavaidra. Bár nem meri a kendőbe törölni a könnyeit, de visszaül a fotelra. Rádnéz és végigmér óvatosan, de amikor pillantásotok újból találkozik, elkapja tekintetét.*
- A családom nem Shulurban élt. Messze keletre egy kis faluban. Azt a kevés pénzüket az én taníttatásomra költötték, és arra, hogy Shulurba költözhessek. A képzettségemnek hála találtam patrónust, de így is rengeteget kell dolgoznom, hogy meg tudjak élni. Nincs időm arra, hogy legyen valakim. Szüleim azóta elhunytak, és nincs más alternatívám, csak hogy valahogy életben maradjak itt a fővárosban.
*Feltűnik, hogy kifinomultan és választékosan beszéli a toronit. Érzed, hogy értelmes, okos teremtés és egyre jobban tetszik neked.*

Arantar Kianth:

- Nyugodjon meg. Nem kell utánuk loholni. Mivel a katonák, akik kijöttek biztosítani a konvojt, a Régensi ház zsoldosai, ezért csak a Régensi ház khoórjába vihetik az árút. Azért is biztos, mert csak az a khoór képes ennyi szekeret befogadni. Nem hiszem, hogy megtudná lesni a szekerek tartalmát. Ha kiküldték a fél katonaságukat, az azt jelenti, hogy nem akarnak szemtanúkat. Én aztán biztos, hogy annak a raktárnak a közelébe sem megyek vagy egy hétig. Magának sem ajánlom.
Inkább élvezze a mulatságokat. Tudok pár helyet, ahová érdemes lesz elmenni a jövőhéten.

[Arantar]

<Hm... lehet valami abban amit a fiú mond. Csak ne lennék rá ilyen kiváncsi...
Ahh, ha nem Toron mocskos fővárosában lennék, bizony hogy kideríteném, de itt jobb lesz óvatosnak lenni. lovagrend ide, lovagrend oda bizony nem én diktálom a szabályokat errefelé.>
*Vigyorom mögé rejtem csalódottságomat, majd újra a fiúhoz fordulok.*
-Hűha, ti ilyen komolyan veszitek a dolgokat? És hol marad az életből a kaland, az izgalom?
No, de milyen helyeket is említettél? Hova érdemes elnézni?
*Még kb. egy órát sétálgatok, majd ha nem történik semmi különös megkérem a fiút, hogy vezessen vissza a találkozási helyünkhöz (nem a fogadóhoz, nem akarom, hogy megtudja hol lakom) Közben jót mulatok az emberek reakcióin, mikor meglátnak. Rá is játszok kicsit, hol gyilkos tekinteteket lövelve a szembejövőkre, hol széles vigyorral fogadva a bámulókat*

*ha megérkeztünk, a fiúhoz:*
-Köszönöm a vezetést, innen már elboldogulok egyedül is. Lépj közelebb, had háláljam meg.
*Mikor közelebb lép a fejére teszem a tenyerem, és elkezdek gorvikiul morogni valamit, mintha áldást osztanék. Közben felmelegítem a testem (testhőm. növelés, pszi), hogy érezze a kezemből áradó meleget. Kb fél perc múlva abbahagyom, majd egy félszeg mosoly közben hátat fordítpk neki. Még félválról visszaszólok:*
-Darton elkísér utadon!
<No reméljük ez bevált. Szerencsétlen most biztos azt se tudja mihez kezdjen magával
Darton, nagy a te hatalmad, mégha nem is cselekszel semmit!>
*Ezek után elindulok vissza fogadóba megkeresni Ettint.*

[Könnyûléptû]

Hogy tekintetével ne feszélyezze, miközben beszél visszafordul ebédjéhez, és befejezi azt, de közben néha pillanatásával tudatja, hogy figyel rá, bár tudja, hogy nem volna rá szükség, akkor is folytatná. Amikor mondandóját befejezte, és miután ős is befejezte az evést, a lányhoz fordul, és halkan megkérdezi:

- megtudhatnám esetleg, ki az a személy, aki patronál téged itt Shulurban? Talán esetleg ismerem.

Kérdi tőle, majd miután válaszol, arcáról lefoszlik minden érzelem, hogy nemesi arcélének minden rezdülése a rangjából és személyéből áradó hatalmat növelje. Jéghideg, Bíboros tekintetében a rőttes fény úgy lobog, mint Tharr szentélyei körül áldozatainak vére, miközben újabb kérdését felteszi.

- Mond csak? Jól bánik veled? De csak az igazat haljam, mert előre is szólok, a hazugság rajtam nem fog, és nem is tűröm.

Mondja, és közben rezzenéstelenül fürkészi a lányt, a válaszát várva.