A balszerencse netovábbja (ÚTK)

[Dierol]

//Én//

-Hát, ez a hajótörés, meg ami előtte történt...
válaszolok, majd el is hallgatok, látván az idegenkedést az arcán - meg hátha beszélgetőtársam ki tudja egészíteni a történetet, illetőleg nekem is ki kell találnom, hogy mit is mondhatnék neki.

[Martos col Legium]

(???)

Figyelem, ahogy egyre többen gyűlünk a sziklához, majd ahogy realizálódik bennem, hogy bizony itt nem fog mindenki elférni, felállok, és körülnézek valamiféle komolyabb (és főleg nagyobb) menedék után. //Gondolom meglátom a korábban említett várat, erődöt, nemtommit// A vihart túlkiabálva intézem társaimhoz a szavaim:
- Emberek, nem hinném, hogy itt ki tudnánk várni a vihar végét. Amott - mutatok a vár felé - mintha látnék valamiféle épületet. Úgy vélem, hogy bölcsebb lenne odamennünk, és menedéket kérni a vihar elől. Vagy van valakinek jobb javaslata? - nézek végig a többieken.

[Arnoil]

kyr ifjú

Nézek rá meredten, hogy most mi van. Fürkészem az arcát, hátha leolvasok róla valamit.

- Jah, csúnya eset. Legalábbis a hajótörés része.

< Hm, hajón voltam? Mik derülnek ki. >

- Kik nem kerültek elő a hajóról? Fura lenne ha mindenki megúszta volna...

< Pláne hogy nem emléxem semmire, annyira sima hajótörés nem lehetett akkor... >

[Haome no Munemoto]

Egy morcos, itt-ott diszkréten lehányt ruházatú, de elszánt tekintetű törpe

Mikor odaérek, éppen azt hallom, amint az egyik kényszerű "társam" valamiféle közeli épületről beszél, meg hogy meg kéne látogatni.
Van egy halovány sejtelmem - remélem, hogy nem igaz: lehet, hogy ezt az egész kalamajkát a várban élők okozták? Varázslattal netán?
Gondolataimat hangosan is kimondom:
"Aztán mi van, ha az aki ott tanyázik, esetleg nem nézi jó szemmel a közeledésünket? És ha ezt az egész kalamajkát ő, vagy ők okozták?.. Mondjuk ha így van, ez a kis drága meg én szívesen elbeszélgetnénk az illetővel..." (azzal szeretetteljes pillantást vetek a kezemben szorongatott kedves kalapácsomra, sőt meg is simogatom)
Megpróbálok egy kis helyet keresni a "tömegben", hogy leülhessek.

[Dierol]

//Én//

-Hát, szerencsére a legénység nincs itt, csak önök, akik még fizettek is ezért...
Mondom cinikusan, és végigtekintek rajtuk.

[Martos col Legium]

(???)

Végighallgatom az apró termetű fickó mondandóját, majd megcsóválom a fejem.
- Itt akkor sem maradhatunk. Elég, ha egy kicsit megváltozik a szélirány, és már itt sem leszünk biztonságban az esőtől. Másrészt az általad emlegetett "elbeszélgetéshez" sem ártana odamennünk. A lényeg, hogy bármi történt korábban velünk - itt (az előbb elcsípett beszélgetésük) miatt a két kyr vérű felé kalandozik a tekintetem -, érdemes meglátogatni azt a helyet: nem hinném, hogy bármelyikünknek ellenére lenne, ha fedelet kapnánk a fejünk fölé, esetleg száraz ruhákat, némi élelmet és talán egy forró fürdőt kapnánk - ennél a résznél azok kapnak egy-egy pillantást, akik valakinek az "ebédjéből" részesültek.
Lélegzetvételnyi hatásszünet után folytatom:
- Vagy, ha valakinek nem tetszik a terv, még mindig várom az ötleteket.

[Haome no Munemoto]

A törpe

Némi megfontolás után azt mondom:
Én nem bánom... Ha ott van, aki felel a mostani állapotomért, akkor azért; ha mégsem ő felel érte, és esetleg segít, akkor meg azért...
Körbenézek a csapaton, megpróbálom felmérni, hogy kikkel állok szemben (értsd: testalkat, fizikai ismertetőjegyek, viselt fegyverek, személyes tárgyak alapján azt próbálom felmérni, hogy ki milyen kasztba tartozik. Mondjuk néhány tippem már van - azokhoz sok ész nem kellett... Apropó: felismerem, hogy a sólymos és a varjas medál a legutóbbi két delikvens nyakában mi célt szolgálhat? )
Ha ezzel végeztem, akkor kilesek alkalmi menedékünkből, hogy lássam, kik vannak még kint a viharban.

[Laurana]

Lau

*Visszaérve végignézek a társasáon, és látszik rögtön, hogy nem lesz nekünk elég az a szikla... De úgytűnik valaki felfedezett valami jobb helyet, hát akkor talán azt kéne megnézni, legalábbis szerintem, meg is jegyzem az uraknak.*
-Akkor talán nézzük meg a jobb esélyekkel kecsegtető menedéket... Jól gondolom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki nem emlékszik semmire?
*Nézek ismét végig rajtuk, közben azt is figyelem, ki tűnik esetleg már most betegnek a zord időjárás miatt. Én legalább még jól vagyok. Bár lehet egy kis nátha nem jönne rosszul, valamennyit elnyomhatna a piaszagból, ami az ingből árad, az eső ellenére is. Nemsemmi, mennyit ihatott... Vagy alkoholból lenne a víz körülöttünk?*

[Arnoil]

kyr ifjú

< Mi a fenéről beszél ez? Nem hiszem hogy berúgott volna mindenki koszos ork módjára... Legalábbis nem érzem úgy hogy én ezt tenném, de még ebben sem lehetek biztos. Bah ez több mint bosszantó. >

A beszélgető szerzetek felénk való megnyilvánulását követve, igenlően bólintok a menedék megtekintésével kapcsolatban.
Amikor az emlékezetet firtatja a leányzó akkor érdeklődően nézek a rosszarcú kyrre, és félhangosan kérdezek tőle:

- Most akkor mi is történt a hajótörés előtt?

[Dierol]

//Én//

Kissé csodálkozva nézek rá:
-Hogy hogy mi történt? Hogy lehet azt elfelejteni?!
kérdezem kissé megrovóan.
<Fura. Itt senki nem emlékszik semmire? Kíváncsi vagyok, hogy mibe tenyereltünk bele...>
Majd inkább elteszem a kulacsomat, és óvatosan előveszem a másikat, hogy beleigyak a másikba.
<Remélem nem mindkettőben pálinka van...>
Majd ahogy belém hasít a felismerés, hogy mi van benne, inkább gondosan lezárom, és elrakom. A friss tudásmorzsáknak hála elégedetten felnevetek.
-Inkább menjünk a várhoz.
Majd elgondolkozva kipakolom a zsebeimet, szütyőimet, hátha találok pár ezüstöt, amivel megnyithatom a civilizáció kapuit.

[Arnoil]

kyr ifjú

Nézek a fickóra és csóválok egyet a fejemen.

< Senki semmire nem emlékszik? Finom egy csapat leszünk... Hoppá, keresztkérdés. >

Amikor a várhoz menést javasolja a haverom, akkor nekiszegezem a kérdésem.

- Mondja mi is a maga neve?

< Ha nem úgy van mint én akkor emlékszik, ha meg igen akkor ha nem megrögzött hazudozó ehh, sok a ha. Mindegy remélem zavarba jön ha hazudna... >

[Dierol]

//Én//

-A nevem? Tényleg, még nem is mutatkoztam be itt a nagy izgalmak közepette! Sharold Dalvan vagyok, Abasziszból. A világ tengereit csavargom be. Pontosabban a kikötőit. És ön?
Mondom elgondolkodva.
<A név úgysem számít. S végső soron szeretem a tengert, úgyhogy akár még igaz is lehet... hmmm miért nem vezettem eddig naplót? Mennyivel egyszerűbb dolgom volna... persze ha tudok olvasni... ezt nem hiszem el - Semmi használható nincs a zsebemben?>

[Arnoil]

kyr ifjú

Még mindig összekuporodva ülök a földön, s meglepve nézem hogy nem zavartam meg az emberemet vagyis kyremet.

- Én sajnálatos módon nem tudom hogy hogyan is hívnak.

Mondom mosolyogva.

[Haome no Munemoto]

Egy tettrekész, ám kissé bizonytalan törpe

Végignézek a csapaton.
<Jóságos Kadal, hogy lesz ezekből ütőképes egység! Csürhe ez, én mondom, nem csapat... Persze ha törpék lennének... De csak én vagyok itt legény a gáton... Bárcsak emlékeznék, hogy milyen legény vagyok... Mondjuk erős vagyok, mit egy bivaly, meg ehhez a jófajta kalapácshoz biztosan elég jól értek... Meg az eszem is vág, ez kétségtelen... Na de a többi? Eh, remélem eszembe jut. Meg az is, hogy mit keresek egy rakás lehetetlen, tehetetlen, élhetetlen ember meg miegyéb fajzat között...>
Hangosan azonban ennyit mondok:
"Jól van, figyeljen mindenki! Van valakinek valami fogalma arról, hogy kik vagyunk és hogy kerültünk ide?

[Laokoon]

Egy kigyúrt állat
<Na ez jól esett nem hiába a macskajaj ellen egy hideg fürdő a legjobb... vagy egy pofon... Akkor gondolkozzunk mi mit csináljunk most és mit csináltunk mert eddig az addig jól van, illetve nincs jól hogy nem emlékszem semmire de legalább ez biztos. Az is oké hogy eddig mindenféle hülyeséget csináltam mert abból semmi baj nem lesz ha csak egy hülye izomkolosszust de most mit csináljunk? Ahogy hallom a többiek sem emlékeznek sok mindenre tehát az lesz a legjobb ha követem őket és szívatom a törpét valahogy irritál... Illetve mindenek előtt megnézem mi van nálam hogy tudjam miből élünk.> Végignézek magamon és ha nem látok magamnál fegyvert akkor megkérdezem a láthatóan felfegyverzett "kicsikémet" -Te honnan szereztél fegyvert törp?-