Amnet Keilor 24. Kódexe [ UTK ]

[Gorodak]

Twou Line

* Végignézek a kutyán, majd az embereken. Hallom, ahogy a törpe a kutyájához beszél. Végignézem a történteket. Kicsit vállat vonok. *
< Most rosszul kéne éreznem magam. Legközelebb legalább nem felejti el meg kötni a kutyáját. Kemény lecke, de nem lehet mindig minden könnyű. >
* Ekkor eszembe jut régi úti társam és bele sajdul a szívem, majd át fut rajtam a hideg. Lassan tovább haladok és meg veszem, az árumat. Nem figyelem mennyibe kerül az áru, csak ki fizetem, majd meg köszönöm. Arcvonásom, a közömbösséget mutatja egy kis sajnálattal és örömmel és meg könnyebbültséggel tükrözve. Ekkor inkább közömbösség.*
< A régi útitársam kemény leckéket adott, főleg az utolsó volt kemény. Bele gondolni is rossz. >
* Ekkor az arcomon, kis fájdalom, jelenik meg majd, Közömbösséget Igyekszem az arcomra erőltetni. Körbe nézek valami állat után, amit meg ehetek. Elölte meg veszem a dolgokat az útra, majd eszembe jut, hogy nem, olyan jó ötlet.*
- Szép napot Hölgyem/Uram Szeretnék kérni ebből: ...... Gyümölcs, szárított hús, kenyér. stb... - // 4 napra. //
* Több árusnál is vásárolok, ha kell. *
- Köszönöm Uram/Hölgyem. -
* Majd felpakolok a lovamra és el kezdem vissza vezetni a fogadóba. *
< Ha vissza értem elmegyek lovagolni, biztos örülni fog neki a ló is. >

// Dobot érték szerencsére : 55. Bocsi, hogy nem dobtam edig, de multkor ki ment a fejemből. Bocsi. //

[Niobe]

( Rhienna )

< Hm…, érdekes és felettébb furcsa. A manaháló változására sok magyarázat lehet. Bár erről inkább tényleg a mestert kellene kérdezni, de nincs most nagy kedvem itt várakozni. >

- Nos, köszönöm az információkat. Egyéb kérdésem nincs most, ami lenne, azt Talman mesterhez intézném. Annyi kérésem lenne, hogy ha befejezte a mestere a meditációt, kérdezze meg legyen szíves, hogy mikor tud engem fogadni. Szeretnék vele is egy pár szót váltani, és nem tartanám fel sokáig. Tudják, hogy hol találnak meg. Még egyszer köszönöm a segítségét. További szép napot kívánok.

* intek búcsúzásképpen, majd kimegyek az ajtón és visszatérek a fogadóba. Megérdeklődöm a fogadóstól, hogy a társaim visszatértek e, ha nem, én nyugodt szívvel leülök ebédelni, mert éhes vagyok. *

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Gondo
__________________________________________________

-Talán igazából soha nem lehetünk felkészültek arra, hogy minden bűnünktől megszabaduljunk, de ha hiszünk benne, hogy az égiek segíthetnek, az már fél siker.

-Hm, pletykák. Bizonyára arról a szörnyű dologról beszél, ami nem régiben történt. Szegény lélek, nem érdemelt ilyen szörnyű véget. Morisz mindig benézett az istennő házába, hogy imádkozzon a családja, és a város békéjéért. Tudja régen ezt a várost kalózok lerombolták, és senki nem szeretné azt átélni, mit az őseinknek kellett. Visszatérve a szörnyű tettre, katonákat küldtek a családjához, de nem tértek vissza pedig csak pár napnyira lakik a várostól. És, hogy tovább borzolja ez a tett a város idegeit, nem találják Morisz fejét. Engem is hívtak, hogy hátha érzek valami sötét erőt, de nem éreztem semmi túlvilágit. Valószínű nem démon végzett vele, ahogy a városi nép gondolja, de hiába mondtam, ha egyszer elharapódzik a félelem a szívükbe, már teljesen mindegy. Úgy, hogy megnyugodhat nem démon jár a város körül. Persze az óvatosság az sose baj, hisz még nem találták meg a gyilkost. Állítólag a grófnő zsoldosokat toboroz, hogy az ügy végére járjanak. Nos ennyi amit tudok mondani az ügyről.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Teteb Azurec
__________________________________________________

*Elengeded a lányt, az pedig elfut. Nem foglalkozol vele, hisz még van egy támadód. Felveszed a tört és a fickó felé fordulsz. Barna bőrnadrágot, és szürke inget visel. Lábán barna bakancs, és lábszárvédő. Arca agresszív, mint egy kocsmai kidobóé, haja rövid barna. Oldalán hosszú kard és tőrök. De látod, amint elengedted a lányt, visszatolja félig kihúzott kardját, és visszaül egy hordóra. Egyébként 10-12 méterre van tőled, nem jött közelebb. //Mivel nem támadott meg, gondolom te sem támadod meg, de ha mégis, majd javítok az írásomon.//

*Egy tőrrel gazdagabban elindulsz a fogadóhoz, ahol megszálltál. Belépve erős pia szaga fogad. Az alkoholisták éppen a napi betevőjüket fogyasztják. Egyébként közepesen van megtelve a kocsma rész. A pultos megszokott unalommal üldögél a pult mögött.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Twou Line
__________________________________________________

*Szerencsédre olcsón megúsztad a vásárlást. Összesen 50 rézbe került mind a négyötöknek a négynapi élelem. Mondjuk ez azért kellemesebb összeg, mint amit a fogadóban mondtak. Felpakolsz mindent a lovadra, majd felmászol rá, és visszalépdeltek a fogadóba. Vettél gyümölcsöt, szárított húst és kerek cipót. A hús halakból, és füstölt sonkából áll. Vizet majd a fogadó kútjából mertek. Útközben egy almát megeszel, mert jól esik. Mikor a fogadóhoz érsz, pont találkozol Rhiennával, aki éppen egy idős nővel beszél.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Rhienna D’Vire
__________________________________________________

-Rendben, amint tudok, szólok a mesternek.
Szívesen, bármiben segítek, ha tudok. Viszlát. -* Búcsúzik el kedvesen.

*Kimész a varázsló céh épületéből, és a fogadó felé mész. Csak pár lépést teszel meg, mikor egy öreg nő lép az utadba, és rekedtes hangján megszólal. A ruhája egyszerű polgári, barna szoknya, és vajszínű felső. Haja hosszú őszes fekete, mely be van fonva. Homlokára egy félig becsukott szem van tetoválva. Testtartása kicsit görnyedt, és alacsony is.

-Ó nagy varázsló, kérlek, had jövendöljek neked, had mondjam el mi vár rád a jövőben. Cserében én csak kenyérre valót kérnék. -* Mondja kérlelve.

[Sirak]

Teteb Azurec
*Nem fogalkozok nagyon senkivel, rögtön szobámba megyek fel és összepakolok a cuccaimat, majd lovamhoz indulok az istállóba.
- Viszlát! *Köszönök a kocmárosnak kifele menet.
*Ott megnyergelem lovam megsimogatom.
- Jól van hullám... Nagyon hiányoztál tudod-e? Nah, gyere menjünk...
*Az lovászfiúnak odapengetek 2 rezet, amiért ápolta lovam.

[Pelso]

Gondo

<… Hüm… Arról nem szolt a fáma, hogy a főpap is megvizsgálta a testet…>
- Némileg megnyugtató, hogy a veszély, amivel szembe kell, nézek evilági. Elenben egy démoni sugallatú haramia csapat gondolata nem sokkal megnyugtatóbb. Emberek fejét nem szokták csak úgy elvinni. Bármily nagy is kicsiny kontinensünk egy értelmes lény sem cselekszik így kedvtelésből.
*Kis szünetet tartok mintha elgondolkoznék egy pillanatra saját szavaimon.
- Úgy is igen ritka tett, ha valamilyen céllal cselekedtek így. Nem lettem sokkal nyugodtabb. Viszont a zsoldosok egy kicsit meglepnek. Tán olyan gyenge városi őrség, hogy néhány haramiával már nem is képesek elbánni? Ez a kis pletyka kezd egyre érdekesebbé válni.

[Niobe]

( Rhienna )

* Kicsit váratlanul érint, ahogy az idős nő megállít, főleg, hogy jósolni akar. *

< Na lássuk, pár rézért mit hajlandó mesélni. Kétlem, hogy sokra mennék vele, de lássuk. Ártani csak nem fog? >

* Ránézek a nőre, majd megszólalok: *

- Nos nem bánom. Mennyit is kér érte, vagy rám bízza? * nézek rá kérdőn. *
- Kíváncsian hallgatom.

[Gorodak]

Twou Line


*Épp befejeztem az alma evést és ekkor, enyhe mosoly fut az arcomra, amikor meg látom Rhiennát a fogadó előtt, kicsit meglep, hogy egy idős hölgy társságában látom. A pajzsom és a sisakom is a lóra van kötözve, ahogy a z étel is melyek a táskákban vannak a lovamon. *
< Valószínű egy varázsló, lehet vagy küldött. Vajon mit szeretne. Illetlenség, ha hozzájuk, szólok, vagy épp ellenkezőleg??? >
* Elhatározva lassan normális lépésekkel arra vezetem lovam, majd köszönök nekik. *
- Szép jó napot a hölgyeknek. Remélem, nem zavarok. -
* Kíváncsian várom hölgyek válaszát.*
< Remélem nem zavartam, meg semmit... >

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Teteb Azurec
__________________________________________________

*Úgy látszik, mióta este meglátogattak téged másnak nem jutott eszébe, így minden felszerelésed megvan. Kifelé menet elköszönve a kocsmárostól egy horkantás félét hallasz tőle. Valószínű hajnalig fent volt, és most nincs a toppon, így viszont köszönésre neki ennyire futott. A lovad is megvan, de a két ezüstöd megmaradt, mert nincs senki az istállóban. De nem kell megijedni, mert van víz és széna is a lovad előtt. Megsimogatod a lovad nyakát, mire ő boldog nyerítéssel köszön neked. Felszerszámozod, és kilépdelsz az istállóból. A kikötőben, ha elindulsz, gyalog tudsz csak menni a lovadat vezetve, mert nagyon sokan vannak, de majd a városban már tudsz lovagolni. Körbe nézel indulás előtt, és mikor a világítótorony felé nézel akaratlanul is görcsbe rándul a gyomrod, ahogy eszedbe jut a mágia kavalkád mely egy ideig lebénított, majd a fájdalom ami miatt el is ájultál. Legközelebb majd óvatosabb leszel, ha mágia van a közelben.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Gondo
__________________________________________________

-Ó nem-nem, a városi őrség igen jól képzett, hála Worgan kapitánynak, csakhogy most ő nincs a városban, egy nagyobb fős csapattal együtt egy küldetésben jár. Az itteni katonáknak pedig a szívébe már belopta magát a félelem, melyet a pletykák keltettek életre. Bátorítás kell nekik, és azt csak a kapitányuktól kaphatják meg.

*Ekkor közelebb hajol hozzád, és halkan beszél tovább.

-Szerintem Talman, az itteni varázsló céh vezetője ültetett valamit a grófnő fülébe, és azért bérel fel zsoldosokat. Pedig tudhatná az úrnő, hogy Antohba vetett hit nagyobb védelmet ad, mint varázslók segítsége, melynek a hátterében mindig is a hatalomvágy serénykedik.
De most már mennem kell. Legyen szerencséje a noir papok keresésében. Az istenek vigyázzák utadat.

*És ezzel elbúcsúzva tőled, elindul egy hátsó ajtó felé. A csuhások tovább serénykednek, nem szólnak hozzád.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz napközben.
Résztvevők: Rhienna D’Vire, Twou Line
__________________________________________________

Rhienna D’Vire

-Ó kedvesem, annyit ad amennyit nekem szán. A lelkére bízom. Adja kedves a jobb kezét.

*Ha oda nyújtod neki, megfogja bal kezével és a jobb mutató ujjával gyengéden a törésvonalak mentén végig halad.

-Kedves maga nem ide valósi. A keze finomsága azt mutatja, hogy nem kétkezi munkával keresi a kenyerét. Messziről jött, és a kíváncsiság hajtotta ide.

*Ekkor meglepetésedre számodra teljesen idegen szavakat kezd suttogva mondani. Becsukja a szemét, és úgy mondja tovább. A homlokát nézve meglepődsz. Teljesen úgy emlékszel, hogy a szem mely oda van tetoválva félig nyitott állapotban volt, de most teljesen nyitva van. Biztos rosszul emlékszel. Ekkor halkan, alig érthetően megszólal a nő, de a szeme csukva marad.

-Egy könyv, veszély, holtak, rengeteg halott, nagy erő, újjá születés, HALÁL…-* mondja lassan elnyújtva az utolsó szót.

-Szép jó napot a hölgyeknek. Remélem, nem zavarok. -*Hallasz melletted egy ismerős hangot. Balra nézel, és a lovagot látod amint a lovát vezetve oda jött hozzátok.

*Ekkor az idős nő elengedi a kezedet, és mintha egy kicsit zavarodott volna köszönés nélkül ott hagy. Nem kéri a pénzét, csak magában motyogva a kikötő felé sántikál, mintha nem is találkoztatok volna.

Twou Line

*Az idős nő nem tűnik varázslónak. A ruhája egyszerű polgári, barna szoknya, és vajszínű felső. Haja hosszú őszes fekete, mely be van fonva. Homlokára egy félig becsukott szem van tetoválva. Testtartása kicsit görnyedt, és alacsony is. Mikor oda érsz, csak valami suttogás félét hallasz, majd az idős nő nem köszönve vissza, sőt mintha ott sem lennél nem foglalkozik veled, hátat fordít Rhiennának, és mint egy őrült magában motyogva a kikötő irányába sántikál.

[Pelso]

Gondo

<… Hüm… Hát igen a hírek lassan terjednek… Ahhoz képest, hogy milyen jól képzettek; egy tucatnak mégis nyoma veszet…>
*Mikor közelebb hajol hozzám én is egy kicsit enyhén közelebb hajolok hozzá.
<… Még szerencse, hogy az egyház pártatlan és nincsenek előítéleteik … És magától érthetőd ő-en még véletlenül sem bonyolódnak a világi hatalmak ügyeibe …”Kizárólag a hívek érdekében cselekszenek. Világi hívságok soha egy pillanatra el nem tántorítják” …>
- Köszönöm, hogy szakított rám drága idejéből.
*A hallottakon mulatva magamban elindulok kifelé a templomból. Kifele menet szórakozottan helyezek el egy ezüst érmét az adományoknak kirakott perselyben. Miután hallom koppanni az érmét megtorpanok.
<… Tudom, hogy nem vagyunk túl bensőséges viszonyban… Elenben soha el nem feledkeztem tiszteletedről és papjaid boldogulásának biztosításárok… Hazám legfőbb istene vagy és tán ezért árulásnak is vélhetnéd teteim, és gondolataim… Viszont tiszteletem soha egy pillanatra meg nem inogott életem során… Ezért is bátorkodom most előre is kérni… Mikor végeztem ezzel a munkámmal… Hajóra szállok…>
*Az istennőhöz intézett imám gondolatban befejezetlenül hagyva ott hagyom a templomot.
<… Nos, akkor most irány a kikötő… Állítólag minden rosszarcú és rosszban sántikáló alak arrafelé lógatja a lábát unalmában… Miért pont én hiányzok onnan?…De előtte látogassuk meg azt a faházat… Milyen szerencse, hogy útba esik a kikötő felé…>
*Kényelmes tempóban megindulok a kikötő irányába. Szememmel jobb oldalt keresem az egyetlen faházat a városban. Útközben hallgatom a vásári forgatag nyüzsgését. Hátha hallok valami hasznos, vagy legalábbis érdekes pletykát.

[Sirak]

Teteb Azurec
<Ovatosabbnak kellett volna lennem...Hibáztam, legközelebb sokkal körültekintőbbnek kell lennem. Feladták nekem a leckét.>
- Mára már elegem van a városból nem olyan jó amilyennek látszik. *Suttogom lovamnak....
*Minden emberre gyanús szemekkel nézek.
<Sajnos sok erre a tolvaj és valamiért mindig engem találnak meg pedig mégcsak feltűnő puccos jelenség se vagyok....>
- Ahogy igértem paripám, most megmozgathatod rekeszizmaid. *Megborzolom sörényét, majd olyan helyre vezetem ahol meg is tehetem igéretem.
<Majd később visszamegyek a fogadóba, frissebb gondolat szorakozás után...>