(Edvin)
*Nem szól bele Pelin harcába, úgy gondolja nem lenne érte hálás, ha valaki belenyúlna ilyen ügyébe.... majd... majd talán ha nagyon szarul fog állni .... Közben azért végigsiklik szeme a fedélzeten, hogy vajon ki mit reagál e nyílt harcra, fõlleg a törpe mit csinál.*
Szent a viharnak tombolása, mert eltakarítja a föld színéről, ami elburjánzik rajta és rothadásba fülled. Szent az örvénynek torka, mert elnyeli a nyüvek salakos hordalékát, amit a zúgó szél a tenger habjaiba söpör. Szent a vulkánnak gyomra, mert a benne lángoló tűz megemészti a mélyére rekedt mocskot, és kiolvaszt belőle mindent, ami tisztátalan. Szent a földmélynek sötétje, mert örökre elrejti a szemünk elől, ami nem bizonyul méltőnak rá, hogy visszatérjen a napvilágra.
-Biztosíthatom, hogy hamarosan megtapasztalhatja a képességeim erejét. Ha elég közel harcolunk majd egymás mellett, akár még érezheti is a dalaim jótékony hatását. De most kérem, szóljon néhány szót önmagáról is! A magam fajták tudományáról hallani ezt-azt, de az Önérõl az igazat megvallva elég kevest tudok.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Eldwyr 2007.01.28. 14:49-kor.
-Nos... lehet, hogy tényleg igazuk van... de akkor sem érdemlem meg azt, hogy ilyen hangon bezséljenek velem. Itt vagyok, minden erõmmel azon vagyok, hogy segítsek, erre õk meg... nos, én nem hagyom, hogy megalázzanak. Se nekik, se neked. Döntsd el, mit szeretnél, gondold át a dolgokat, csak ennyit kérek. Ha szeretnél mondani valamit, tudod, hol találsz. -Glammy kiszakította magát a férfi karjai közülés elindult a szobája felé A szíve kétségbeesetten dobogott a helyén. Muszáj volt megtennie ezt a lépést. Nem várhatott tovább. Riel kezében volt a döntés... hogy Mina vagy õ...
KM esemény [Tysson-Lar] Helyszín: Abaszisz, Tengermelléki birtok fennségvizein Idõpont: délután Résztvevõk: Eldwyr (Eldwyr), Glammy Zansane (Layla), Edvin Duriff (Ralog Gebbro) ____________________________________________
* Riel bólint Glammy reakcióira... mielõtt elmenne, megfogja erõsen a lány kezét...*
- Nem akartalak megbántani. Tényleg nem volt szép az, hogy ilyen hangon szólt hozzád. Én csak védeni akarlak... ne vedd rossz néven. Megkeresem a kapitányt és beszélek Minával... azt hiszem el kellene ide egy komolyabb öszzeülés. Utána ígérem, felkereslek.
* Azzal míg a lány a hajó belseje felé veszi az irányt, õ maga megszaporázza a lépteit... a kapitány éppen a Pelin-Grom vívópáros felé indul meg, hogy megtudja, mi ez a rendbontás... Riel arcán egy mosoly suhan át... a kalandorok vetekednek. Így van ez jól. A kapitányt megszólítja, majd miután amaz megtorpan, hátrafordul... közelebb lépked és megszólítja...*
- Kapitány úr! Kérem... egy fél órányi szünet. Üzenjen a magitornak, hogy jöjjön a korányhoz...
* A kapitány bólintva a páros felé mutat...*
- Visakodnak a kakasok. Akár a bikák. Majd letöröm én a szarvuk. Az én hajómon nem lesz fölösleges vérontás...
* Riel felteszi a kezét...*
- Nem is lesz. Az ilyenek között nem úgy szokás. Legyen nyugodt....
* A kapitány a száját elhúzva siet el... Riel a kormányhoz lépked fel... a magitor érkezéséig a Pelin-Grom párbajt nézi, majd miután a férfi megjön, bizalmas diskurzusba bocsátkozik vele...*
* Edvin mellé a törp húzódik.... távolról szemléli barátja és a cápavadász viadalát...*
- Ejjj a mocskos vízi martalóca! Orvul, mindennemû bejelentés mellett támad pfej!
* Itt a fedélzetre köp...*
- Remélem Grom elagyalabugyálja az aljas fajtáját! be jó is lenne ha nem harcolna olyan jól... na, mit gondol?
* Néz Edvinre...*
A lány körbenézett a kabinban. Minden olyan egyszerû volt, de abban a pillanatban tökéletes: akár az érzelmei, gondolatai. Most teljesen nyugodtan szemlélte az életét, külsõsként, aki minden szépet és jót is észrevesz, és felsorakoztatja a negatív dolgok mellé. "Majd kiderül minden" -visszhangzott a lány fülében, és mosolyt csaltak arcára a szavak. "Minden kiderül....."
KM esemény [Tysson-Lar] Helyszín: Abaszisz, Tengermelléki birtok fennségvizein Idõpont: délután Résztvevõk: Eldwyr (Eldwyr) ____________________________________________
* Krom elmerengni látszik...*
- Hol is kezdjem... tudja, Alessis városa Tharrita fészek. A hatalmas katedrálisuk soktíz év óta épül ott... kicsi az ellenállás az erõszakos téríés ellen. De egy kisebb még él. Leginkább a káosz erõi ellen küzdõk szervezik... így Ordan is bujtatottan segédkezik. Egy régrõl itt maradt társaság... onnan került ki az elsõ mesterem. Tõle tanultam mindent... fegyelmet, türelmet és a készséget, hogy a tüzet formálhassam... a lángok misztériumait és minden, ami a Rend õrzõjéhez, a nagyhatalmú Tûzkobrához méltó. Késõbb menekülni kellett onnan. Szétszóródtunk... én meg tudtam állni a saját talpamon s, hát kalandornak csaptam fel. Az új tudás birtokában nagyon könnyû volt túlélni akárhol... de leginkább ott, ahol szükség volt rám: Calyd maga köré gyûjtötte a magamfajtákat is. Részt vettem a tisztogatásokban és a bosszúhadjáratokban is. és most itt vagyok ismét, pénz reményében Uram és a Tûzkobra szolgálatában. A jövõ annak függvénye, hogy a tenger mélyére jutok-e, avagy sem...
A lányt körülölelõ békés, földöntúli csendet egy éles hasngú kordulás váltotta fel. Glammy felsóhajtott, majd feltápászkodott az ágyáról, és megcélozta a kabin apró ajtaját. -Muszáj ennem valamit. Üres hassal nem tudok itt ülni, nézni a semmibe és filozófiai elméleteket alkotni. -mondta a lány csak úgy, magának, miközben az ebédlõ felé lépkedett a hajón. Hajába belekapott a hideg, csípõs szél, kiemelve gyönyörû vonásait. Mintha angyalok faragták volna porcelánarcát....
- Orvul? - *vigyorodott el* - óh nem, szemtõl szembe támadott, az hogy hirtelen Ha meg nem harcolna ilyen jól már rég nem élne. Gyõzzön a jobbik, én azt mondom, de bármelyikõjüké is kár volna ha bekrepálna.
Szent a viharnak tombolása, mert eltakarítja a föld színéről, ami elburjánzik rajta és rothadásba fülled. Szent az örvénynek torka, mert elnyeli a nyüvek salakos hordalékát, amit a zúgó szél a tenger habjaiba söpör. Szent a vulkánnak gyomra, mert a benne lángoló tűz megemészti a mélyére rekedt mocskot, és kiolvaszt belőle mindent, ami tisztátalan. Szent a földmélynek sötétje, mert örökre elrejti a szemünk elől, ami nem bizonyul méltőnak rá, hogy visszatérjen a napvilágra.
*A fejét félrekapva elkerüli az orrba fejelést. Így csupán a bal szemöldöke vérzik meg egy kicsit. Látszólag a hirtelen fogástól akar szabadulni és távolabb keveredni az ellenfelétõl. Ezért megfeszíti a karjait, hogy felfele lökve ellenfelét szabaddá tegye annak hasát. Aztán hirtelen keményen, teljes erõbõl beletapos a melák térdízületébe a belsõ oldalról, hogy vagy kiforduljon vagy legalábbis csúnyán meghúzódjon az ominózus izület. Mindeközben nem figyel a külvilágra csupán annyira, hogy ha esetleg valakinek beavatkozhatnékja lenne arra azért tudjon reagálni. Arcán semmiféle érzelem nem látszik. A harc kihozza belõle igazi énjét a kegyetlen gyilkost, a Cápát.*
(Glammy Zansane)
A lány az ebédlõbe ért. A széltõl összevissza álló tincseit kirázta arcáéból, miközben az egyik asztalhoz sétált. Mikor elhaladt Eldwyr és a másik férfi mellett, kiprésel magából egy 'jónapot'-ot, majd helyet foglalt és falatozni kezdett.
*Figyelmesen végighallgatja Kromot. A Tharritákról szóló résznél leplezetlen undorral húzza el a száját.*
-Csodás doldog lehet a tüzet az akaratunk szerint irányítani. Ha nem haragszol meg és esetleg részesülhetek abban a szerencsében, hogy ismét szemtanúja lehetek a tudományod gyakorlati alaklmazásának, akkor kicsit jobban megfigyelném, amit csinálsz és persze az eredményt is. Persze pusztán szakmai szempontok vezérelnek az általam megidézett tüzek csak ijesztgetésre szolgálnak, de minél élethûbb a trükk annál jobb a hatás. ... Azért a tenger mélyére jutáshoz lesz egy két szavam. Ami azt illeti nem ártana kicsit többet megtudni az ellenségrõl. Te tudsz valamit errõl a kalóz kapitányról? Jó lenne tudni mik a gyengeségei, mitõl tart, miben jeleskedik, vagy vannak-e olyan szokásai, amik kicxsit kiszámíthatóbbá tennék. Egyáltalán hogy néz ki? Nekem ezt is hasznos lenne tudnom.
*Felfigyel Glammy érkezésére. Viszonozza a köszönést, majd ismét Kromhoz fordul.*
-Bánnád ha megkérném a hölgyet, hogy üljön át hozzánk?
//Mennyire szép Glammy? Csakhogy tudjam mennyire figyel fel rá a karakterem.//
KM esemény [Tysson-Lar] Helyszín: Abaszisz, Tengermelléki birtok fennségvizein Idõpont: délután Résztvevõk: Mindenki ____________________________________________
* Pelin csele sikeresnek minõsül: a melák megtántorodik, majd egy oldallépés kíséretében majdhogyne a földre dõl. Sikeresen megveti a lábát, majd jobb kezével a visszahúzódó Pelin fejét ököllel célozza meg...*
//...TÉ: 85+66-20=131, sebz: 2+5...//
* Ha támadása sikeres, azon nyomban visszakézbõl a férfi másik arcára is jókorát csap...*
//... TÉ: 85+59-20=124, sebz: 3+5...//
* Eközben a törp felkacag...*
- Így kell ezt Grom! Adj neki!
* Edvinnek eközben...*
- Hjah, én se örülnék, ha a cápavadászunk el találna vérezni, bár õszintén szólva a barátom valahoyg jobban féltem...
*Eközben Riel dolga végeztével a hajótestbe száll alá... Minát keresi fel... a szobájába kopogtat...*
- Itt vagy Mina? Kérlek, nyisd ki az ajtót...
* Eközben Krom bólint...*
- Hívd csak. Engem nem zavar...
* Majd maga is jobban szemügyre veszi a nõ csábos alakját...*
//...Glammy 18-as szépségû...//
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2007.01.31. 18:32-kor.
<NEM ZAVARJA? Ez jó. Nem zavarja egy gyönyörû nõ társasága> *Kicsit finomít a vigyorán miközben feláll.*
-Ha nem zavarja, akkor megkérem. *Odalép Glammy asztalához és megszólítja.*
-Nagy örömünkre szolgálna, ha asztalunk fényét emelnéd. Kérlek csatlakozz hozzánk! *magabiztos mosollyal várja lány válaszát, miközben természetes érdeklõdéssel figyeli a lány szép vonásait*
<eEdig miért nem figyeltem fel erre a csodás kis pofikára?>
<Miért ülök itt egyedül? Miért kell már megint szomorú dolgokon, fájdalmas gondolatokon törnöm a fejemet? Úgyis mindig ugyanaz lesz a vége. Várnom kell. Riel Forg... igazad van. Túl gyors a tempóm, de ez így van jól -nem tehetek róla. Azt hiszem, fáj, hogy létezel... bárcsak ne ismernélek.>
A lány felpattant ültébõl, és jóformán kiviharzott az ebédlõbõl.
*Még mindig nyugalommal nézi a harcot a melák és Pelin közt. A törpre néz, majd somolygósan szólal meg.* - Én egyikõjük megpusztulásának sem örülnék, bár egyikõjüket sem ismerem, de a csapatot kihúzhatják a szarból mindketten....
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.