Árnyjáték, Nirmajéban [OM-UT]

[Mesemondó]

KM: [Dreemer], Történet kezdete - Beszélgetés Marafiszal
Helyszín: Ismeretlen - A puszta - Nirmajéhez közel
Időpont: 3692. 01. 13. Péntek Kora reggeli órák 5 óra fele
Résztvevők:Huor Aikanáro (Ves-Antara sin Harass)

Marafisz:

(Elf)
-Nem ez nem Kis Szirenár, az innét majd egy heti járóföldre van Északnak. Ahol most vagyunk az a senki földje. Leányom mond merre kóborogott azon a vidéken? Mely ország szülötte vagy?

-Medál szerencse és szeretet, vagy tágabban a szerelem jelképe...

*Tekintetében úgy érzed mintha láng gyúlna, hevesebben szól ezek után, közben kedvesed lasan magához tér, ajkait szóra nyitja.*

Seerin és Marafisz:

(Elf)
-Apám! Hogy kerülök ide? Mi folyik itt?
-Nagyapádnak, mondj érte köszönetet, hogy ismét láthatjuk egymást, mágiával hozott ide. Ami azt illeti várunk hogy nagyapád magához térjen és helyre hozza a hibát mit vétett. Minden utadba kerültnek szoktál szerencse medált osztogatni?
-Marafisz! Elegem van abból hogy beleszolsz a dolgaimba! Annak faragok szerencse medált akinek akarok!
-A lányom vagy! Követned kell az ősi tradíciókat! Végy példát testvéredről!- *Érezhetően igen feszült, arcán pír jelenik meg foltokban*
-Elegem van aból hogy egyfolytában PARANCSOLGATSZ! NEM FOGOM A HÜLYE SZOKÁSOKAT KÖVETNI! -*Kivörösödve üvölti, láthatóan nagyon felbosszantotta apja*
- Elf VAGY! Nem ember! Közénk tartozol! Miért hagytál itt? MIÉRT NEM KÖVETED ŐSEID HAGYOMÁNYÁT?
-MIÉRT IS? TALÁN MERT NEMÉRDEKEL? ELEGEM VAN AZ ŐSI HAGYOMÁNYOKBÓL! A CSÖKEVÉNYES FAJTÁNKBÓL!-Utólsó szavak elhangzása után könnyek lepik el szemét.
-Csökevényes fajtánk? ESZEDNÉL VAGY? MAGADRÓL IS BESZÉLSZ! ELÉG VOLT EBBŐL AZ OSTOBASÁGBÓL! VISSZA JÖSSZ VELEM Kis SZIRENÁRBA! OTT VÁR Miguniel, lángoló szivell reád! Ideje férjül venned!-*Immár Marafisz is kivörösödik*
-SOHA! MÁR KÉTSZÁZ ÉVVEL EZ ELÖTT SEM BÍRTAM ELVISELNI!-*Sirva térdre borul, majd rád néz.*

-Harass kérlek ne hagyd hoyg apám elhurcoljon! Ha csak egy picit is szeretsz. HA csak egy picit is számitok neked NEM HAGYOD!

-Hát kibujt a medve a bokorból! Na vajon, ere mit válaszol egy kérészéletű ember? Vajon számítasz neki valamennyire is? Vajon megkockáztatja a szembeszegülést egy Elf Kék díszes Fegyvermesterrel? Kétlem hogy lenne elég bátorsága ere, miattad! * Ki húzza magát határtalan gőgöt sugároz utolsó szavak elmondásakor alakja.

[Mesemondó]

KM: [Dreemer], Bemesélés
Helyszín: Erdei sátor
Időpont: 3692. 01. 13. Péntek Kora reggeli órák 5 óra fele
Résztvevők: Lorin O Krell

*Hajnal van, nyugtalanul forgolódva térsz magadhoz, meleged van, átkozottul meleged. A levegő fülledt, eső előtti fülledtség borit el mindent. Tisztán érzed, nemsokára hatalmas égi háború fog kerekedni. Sátradat, a fákat tépázza a viharos szél. Süvítő zajába kántálás zaja vegyül, baljoslatú sötét igéket mormog nem is oj távol egy ismeretlen alak...*

[Vargasz Algor]

Szépen lefejtem magamról ölelő karját aztán , -előrelátóan összekészített cuccomat magamhoz veszem és a jól megválasztott fogadószoba ablakán leereszkedek az utcára!
Usgyi ! Minél messzebb ettől a fogadótól!

[con Claudius]

Megvárom Raymancoron válaszát majd mikor hallom, hogy felcsapnak az indulat hangjai körbenézek gyorsan az elfeken majd határozott de nem fenyegető léptekkel a főelfhez megyek, jól megnézem magamnak, hajlongok, fürkészem az arcát.

...hmmm...tehát mi rokonok vagyunk. Te ismersz engem?

egy picit ráteszek a képtelen szituációra, de résen vagyok.

[Rayamancor]

Tekintetem lassan a sebhelyesképűre emelem és megszólalok közös nyelven

-Nem hiszem hogy rokonok lennénk,bár itt már semmi sem lehetetlen

[Rayamancor]

*Hallva az elf szavait gyors léptekkel közelítem meg azt ,hogy pont az arca előtt megállva szemeim az övéibe mélyesszem,majd megszólítom közös nyelven

-Tévedsz uram én itt maradok ,nekem így rendeltetett és ha veletek nem maradhatok akkor innen magam folytatom az utam

*Majd mondandóm végeztével visszafordulok a sebhelyes arcú irányába és hagyom had emésszék meg az elfek amit mondtam.

//off: ezt még akkor mondom neki mielőtt elkezdene a llányával beszélni ,rögtön a kijelentése után//

[Lorin O Krell]

Leisan de La'erten


- Mi ez?- kell fel hirtelen a sátor aljáról.- Arel könyörülj! Te ki vagy kezdet és vég kérlek segíts!
Táskája alá rejtett kardjáért nyúl majd mindenféle felszerelés nélkül, pusztán a nyakában lévő szombólummal kilép a sátor bejáratán. Felegyenesedik kardjét maga elé tartva a mormoló alakot keresi, körbe tekint.
<<Nem szeretem ha valaki ilyen baljóslatú igéket vesz a szájára! Remélem csak rosszul halottam valamit.Olyan szépen süt a nap, miért kell valakinek ilyenkor is a bajt kevernie?!>>
Ha nem találja átlagos hangon:
- Ki vagy te?- ha nem jön válasz és továbbra sem látja akkor összeszedi erejét és elkiálltja magát:
- Mutasd magad!

[Rayamancor]

*Miután a sebhelyes válaszolt leülök a fűbe az öreg mellé látom hogy mit csinál ezért csak halkan szólítom meg nehogy összezavarjam*

-Öreg ne küldj vissza végre közelebb lehetek célom bevégzéséhez mint valaha ,és ha igaz amit mondassz nem hiszem hogy téged hidegen hagyna a dolog amibe az én szívem majd megszakad.

*Mondandóm végeztével tovább ülök az öreg mellett és táskámból előkotrom jó öreg pipám ,megtömöm és apró füst felhőcskéket lehelek az égre,miközben agyam azon erőltetem hogyan is legyen tovább*

[Mesemondó]

KM: [Dreemer], Bemesélés
Helyszín: Erdei sátor
Időpont: 3692. 01. 13. Péntek Kora reggeli órák 5 óra fele
Résztvevők: Lorin O Krell


*Kint állsz a sátor elött, töled nem messze a sötétben //nem elég messze ? //
narancs színű fénnyel izzik valami az erdő mélyén, úgy becsülöd olyan 2-3 száz métere lehet. Vele együtt a kántálás forrása is ilyen mesze esik tőled. Most már egészen bizonyos vagy felőle füled nem csalt meg!

[Mesemondó]

KM: [Dreemer], Egy nyugott éjszaka vége... -Menekülséi kisérlet
Helyszín: Szerelmesek fészke - Ismeretlen
Időpont: 3692. 01. 13. Péntek Kora reggeli órák 5 óra fele
Résztvevők: Vargasz Algor

*Az igazat megvallva, egy pillanatra átfut elméden, milyen nehéz napod is volt. Korán keltél, verenyeztél vetélytársaidal a nö kegyért, hogy táncba vihesd. Késöbb meg agyon strapáltad magad hogy annyit igyon, és mi tagadás szépen vedeltél te is... Most még csak a séta előtt vagyunk, az a hosszú romantikus séta. Hát igen az is rengeteg időt és még több erőt szívott ki belőled. A legnagyobb (és legjobb!) erő próbádról akkor még nem is szóltam! Azóta pedig épen hogy elnyomot az álom és rögtön csak így hevesen probálsz kimászni az ágyból?
Nem sajnos ez nem megy, legalábbis olyan gyorsan mint szeretnéd... Nehezen lefejted magadrol kedvesedet. Ekkor már ajtódban ficánkol a kulcs, pillanatokon belül nyílik az ajtó. Te pedig még sehol sem vagy! újra gondolod hogy is legyen tovább, belátod ez így nem lesz jó!*

/off: < Iiimádom ezeket a részeket! > *Közben a markába nevet* /

[Mesemondó]

KM: [Dreemer], Történet kezdete - Beszélgetés Marafiszal- A nagy szónoklat után
Helyszín: Ismeretlen - A puszta - Nirmajéhez közel
Időpont: 3692. 01. 13. Péntek Kora reggeli órák 5 óra fele
Résztvevők: Rayamancor; (+hallgatóság)

*Közel lépdelsz lován magabiztosan ülő elf-hez, tekinteted állja, ahogy szemébe nézel enyhe borzongás fut végig gerinced mentén. Megérint téged a középkorú Marafisz nagysága, érzed az erőt amit sugároz magából. Érzed Marafisz nem akárki! Meghallgat, láthatóan el tűnődik.

(Pyar)
-Maradni kívánsz, egy bosszú miatt? Legyen akaratod szerint!

*Az öreg most még "pihen", értetlenül rád mered, miután beléd töltötték a különös italt, először neked hozzád szól.*

(Pyar)
-Semmi esetre sem küldelek vissza. Egyet se félj! Rokon...

*Majd belefog a már leirt "elmélkedésbe".*

[Rayamancor]

*Miután a választ megkaptam ,csöpnyi elégedettséggel ülök tovább az öreg mellett és némán figyelem a történéseket miközben jókorákat pöffentek kedvenc pipámból*

[Huor Aikanáro]

Harass

(Elf)
- Értem, senkiföld.
Hát, őő... Mi Meist-Astretből jövünk.

*Válaszolom neki egy pillanatnyi habozás után, hiszen nem vagyok egy tipikus hazudozó. Majd a medálról kapott felvilágosítást mélyen érint. Nem válaszolok Marafisznak, csak Seerinre nézek.*

< Szerelem...? >

*S közben Seerin kezd vissza térni közénk. Képemre széles mosoly és megnyugvás költözik. Ám mielőtt örömömnek hangot adhatnék, apjához fordúl. Párbeszédük viharos sebességgel vitába, majd ordibálásba torkollik. Mintha csak a Seerin álltal oly sokat hallot történetek egyike kelne életre a szemem előtt. Ám így élőben más, döbbenetes. Otthon ezek a történetek olyan távolinak, mese szerűnek tűntek. De ez most kicsit sem az. Seerin férjhez menetele érzékenyen érint. Kérése halló fülekre talál. S még, ha nem is Ő lenne az , akkor sem hagyhatnám, hogy egy hölgyet házasságra kényszerítsenek. Így pedig pláne.
A helyzet mérlegelésével nem foglakozom túl sokat, tudom, hogy túlerőben vannak. Ennek ellenére felállok, miközben Marafisz megpróbál gúnyt űzni belőlem. De ezzel rossz lóra tesz. Seerin és az apja közé állok, hogy "védelmet" nyújtsak a lánynak.*

(Elf)
- Amint lát Uram, Seerin nem akar marad. És ha Uram, te kényszerít, akkor először velem küzd.

*Közlöm álláspontomat Marafisszal. Tekintetem és testtartásom határozott, biztos. Látszik rajtam, hogy komolyan gondolom.*

[Mesemondó]

KM: [Dreemer], Történet kezdete - Beszélgetés Marafiszal-A Veszekedés
Helyszín: Ismeretlen - A puszta - Nirmajéhez közel
Időpont: 3692. 01. 13. Péntek Kora reggeli órák 5 óra fele
Résztvevők:Huor Aikanáro (Ves-Antara sin Harass)

*Seerin arcán ujjongás, és öröm jelei mutatkoznak. Marafiszén... nos határozott düh, ez érződik hangján is:*

-Nocsak! A kis távoli ember kiáll érted!Ki hitte volna?! Az utamba merészelsz állni? Tudód te egyáltalán Ki ÁLL ELŐTTED? *Utolsó szavakat már üvölti, rettenetes harag hevíti lelkét!*

-Hát tudd meg! Több mint 1 200 éve élek.időm nagyját fegyver mellet éltem le! Hogy juthat eszedbe hogy akár csak egy pillanatra is utamba, avagy akaratom útjába állhatsz

*Válaszod után:*

-Még nem jött el az ideje annak hogy móresre tanítsalak, majd ha biztonsággal tudom az utad vissza honnan jöttél biztosan járható! Majd akkor számot vetünk

*Valamelyest visszanyeri nyugalmát. Majd folytatja útját az eddig le írtak szerint.*

/off: Szerintem nagyon Jól játszod ki a karakteredet! Gratulálok /

[Huor Aikanáro]

Harass

*Marafisz válaszát, vagy inkább ordibálását csendben rezzenéstelen arcal figyelem. Belűl még egy apró mosolyra is futja, hiszen ha az ellenfél kikel magából, az nekem csak jó. Majd nyugodt hangon válaszolok.*

(Elf)
- Nos, talán van igazad. És ha igen, akkor ennyi sok év alattt tanúlhattál volna, hogy ne csak fegyverre fecsérel idő. Me mit sem ér éles fegyver, ha lélek csorba.*

*További mondandójára nem reagálok, némán hallgatom. Zavar, hogy csak tákolom a mondatokat és nem tudom rendesen kifejezni magam. És miután Marafisz ott hagy bennünket, Seerinhez fordulok kezét megfogva.*

(Shadoni)
- Jól vagy?
Te, tudod hol vagyunk? Valahogy haza kellene jutnunk.