Amnet Keilor 24. Kódexe [ UTK ]

[Gorodak]

Twou Line

< Hatvan arany nem rossz. Fejenként. 20-ban egyeztünk meg, de szerintem ez se rossz. Pláne amilyen rosszul állunk anyagilag. A varázslok nem a legjobbak a holtak vizsgálatában, de az is biztos nem állnék ki velük szívesen egy elme párbajra, minden bizonnyal cafatokra szednének. >
* Egyenes tartom magam és a grófnőre figyelek folyamatosan. *
< Igaz négy ember is elbír egy félelmekkel teli csapattal, még kevesebb is ha mást nem is ezt jól meg tanultam Vierre Grántól. Hát a varázslók kiszámíthatatlanok, de erős a hatalmuk. Az a levél még jól jöhet. >
* Ekkor léptek zajára leszek figyelmes. Majd mikor a kapitány meghajol köszönés képen utána én is hasonló kép cselekszem. Mikor a grófnő befejezi, az utolsó szavát felénk felállok és meg hajolok. Látom Rhienna visszaül a helyére és kérdéseket tesz fel a kapitánynak. Nem ülök le továbbra is állva maradok a jelenlétében. *
< Jó kérdés Rhienna, nagyon jó. Jó volt az érvelés is. Viszont sajnos egy démon nem minden esetben ösztön lény. Néha még élvezi is, hogy félelmet kelthet, és lassan levadászhatja a lakosság egy részét, vagy mindet. Kíváncsi vagyok a fűvészre és lakó helyére ahova ki küldték a 12 embert. Szívesen körbe néznék ott egy kicsit. De előtte elmegyek enni. >
*Kíváncsian várom, a kapitány válaszát miközben arra leszek figyelmes, hogy a kapitány és többiek szívdobbanását hallgatom. Felébred bennem a vadász ösztön, melyet gyorsan elnyomok az ép tartalékom felhasználásával. Így ez után teljes figyelemmel lehetek a kapitányra. *

[Pelso]

Gondo

*A Grófnő beszámolóját figyelmesen hallgatom. A honorárium megfelel. Kíváncsian várom mit tudtak még meg.
<…Ennyi, hát ez sem sokkal több… Most már tudjuk, hogy kénytelenek vagyunk magunkra hagyatkozni… Azért a boncolást végző varázslókkal nem árt, ha beszélünk… Most már szinte biztos, hogy legalább négy elkövetőnek kellet lennie… Tizenkét katonát még én se lennék képes megölni… Tán még újdonsült társaimmal az oldalamon sem menne egykönnyen…Az egy szinte biztos, hogy hazajut élve...>
* A hangra megfordulok. Figyelmesen végig szemlélem. Kutatok az emlékeimben láttam e már „valahol”? Kurtán biccentek a kapitánynak. Figyelmesen hallgatom tovább a beszélgetést.
<…Vajon mi lehet olyan fontos, hogy nem tűrt halasztást?...>
*A grófnőt enyhe meghajlással búcsúztatom. Érdeklődéssel várom a kapitány válaszát Rhienna kérdésére.

[Sirak]

Teteb Azurec
<Hm, jó helyre jöttem, és a pénz összeg se rosz amit kapunk. Nos én úgy gondoltam, hogy a varázsló, akit említett a sikátorban az az ember, az a toronyban van, hisz, így félre állíthatott volna...>
*Rhinna szavaira felfigyelek, amit a kapitánynak mond.
<Ahogy gondoltam, egész jó az észjárása Rhiennának. Tényleg elképzelhetőbb az, hogy ember tette. Azonban mivel egy mágiatudó is van a háttérben, így a szörny sincs kizárva, hisz azt akárhogy írányíthatja, mint a madarat a sikátorban... A férfinak egyáltalán nem biztos, hogy családja is volt. Ha azt vesszük, hogy még nem is keresték és a családtagok eltűnésére még senki nem figyelt fel.>
*Nem szólok semmit, csöndes megfigyelő maradok, hallgatom az információkat, amiből össze lehetne rakni valamit...

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz délelőtt
Résztvevők: Rhienna D’Vire, Teteb Azurec, Gondo, Twou Line
__________________________________________________

*A kapitány figyelmesen végig hallgatja Rhienna beszédét, viszont mikor az útjáról kérdez, felhúzza jobb szemöldökét. Egy-két másodpercig nem szólal meg, majd kicsit ridegebb hangnemben válaszol.

- Szerintem egyszerű gyilkos, vagy szörny áll a háttérben, semmiféle összeesküvés nincs az eset mögött. Igazából nem is lenne most már szükség magukra, mivel itt vagyok, és csapatommal, könnyel levadászhatnánk a gyilkost, de az úrnő valamiért ragaszkodik önökhöz. A kérdésével kapcsolatban pedig kisasszony csak az úrnőre tartozik, hogy miért is voltam távol a várostól. De természetesen nem vagyok az ellen, hogy a gyilkost kézre kerítsék, legyen az ember vagy szörny. Sok mindent nem tudok segíteni önöknek, mivel én sem tudok sokat az ügyről, de a füves ember házát elmondhatom hol találják. Menjenek a déli úton, és úgy félnapi járóföld után lesz egy kis földút balra. Az-az út egyenesen a házhoz vezeti önöket. Ha nincs több kérdésük, szívesen kikísérem önöket, hisz van még mit tenniük az út előtt, gondolom.

*Szinte érezhető szavaiban, hogy a háta mögé kíván benneteket. Nem a személyetekkel van baja, talán, hogy helyette végzitek el a munkát az nem tetszik neki.
Rhienna, te eléggé sokat időztél az emberek lelkének vizsgálatával. És most is akaratlanul is beléd égett, hogy megfigyeld ezt az embert. //Lélektan próba sikerült.// Látszik, hogy erős, de nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Van tartása, és nem riad vissza, ha valaki a szemébe néz. Viszont azt teljesen érzed, hogy valamit elhallgat, és valószínű nem is fogja elmondani, legyen az bármi is.

[Niobe]

Rhienna D’Vire

* A kapitány rideg reagálása nem lep meg, számítottam valami hasonlóra. Figyelmesen végighallgatom, majd nyugodt, kimért mozdulatokkal felállok, végig a szemébe nézve. *

- Nos kapitány köszönjük kimerítő válaszát, bár megjegyezném, hogy tisztában vagyok azzal, nem mond el mindent. De mindegy, ha az ügy szempontjából lényeges lesz, előbb utóbb biztos rájövünk.

* Majd odafordulok társaimhoz. *

- Fiúk, ha nektek nincs kérdeznivalótok, akkor javaslom, menjünk. Itt többet az ügy szempontjából tenni nem tudunk. Mint ahogy a kapitány is mondta, van elég dolgunk még az indulás előtt.

* Ha senkinek nincs kérdése, akkor elindulok a kijárat felé. *

< A menlevelet ne felejtsem el elkérni a kapitánytól, mielőtt véglegesen távoznánk a kastélyból. >

[Pelso]

Gondo

<… Nos, ez gyorsan ment… Ezért csíptem ki magam?!… Mindjárt visszazuhanok korábbi depressziómba…>

- A magam részéről nincs semmi lényegre törő kérdésem. Mindösszesen érdeklődnék, hogy nem tudja, e véletlenül nem tartózkodik a városban Noir felkentjei közül egy ? Valamint kitől tudjuk majd átvenni a menleveleink?

*A részemről ennyi. Rhienna nyomában elhagyom a termet miután megkaptam kérdéseimre a válazsoka.

[Gorodak]

Twou Line

* A parancsnok rideg modora már meg sem lep. Arcom komolyságot tükröz és a lehető leg kevesebb érzelmet mutatja. *
< Legalább udvarias, nem úgy, mint a fogadóban a kapitány. Látszik, nem kedvel minket. Ha ennek vége elmegyek táplálkozni, persze miután levettem a mellvértem. Bár végül is majdnem mindegy, majd meg látom. Ezt a füvész gyereket tuti meg látogatjuk.>
*Mikor Rhienna válaszol, kicsit elmosolyodok, majd mikor kérdezi, lenne e kérdésünk. Fel is teszek egyet Gondo után. *
< Jó kérdés Gondó, nem is jutott eszembe. Vajon az én kérdésemre is fog válaszolni? >
- Még azt szeretném meg tudni, hogy az ember, akinek levágták a fejét majd elhamvasztották, tisztelet képben. Hol lakot? Vannak rokonai, ismerősei? Mivel foglalkozott? –
* Miután a parancsnok válaszolt és más nem kérdez, csöndben távozom a többiekkel. Ha a parancsnok kísér ki akkor míg ki nem érünk nem szólok a többiekhez. Ha nem ő kísér ki, akkor talán. *
< Egyébként Rhiennák igaza van úgy is rá jövünk mindenre, ha ilyesfajta az ügy. Kíváncsi vagyok, kik vagy mi van a háttérben. Mondjuk, ha most tele lennék, energiával a parancsnok egyszerűen elmondana mindent. Kár, hogy nincs ennyi tartalékom, most sőt most nincs is, de legalább nem vagyok annyira éhes. >

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Északi városállamok, Umbranas városában
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz délelőtt
Résztvevők: Rhienna D’Vire, Teteb Azurec, Gondo, Twou Line
__________________________________________________

*Rhienna vélemény nyilvánítása csak olaj volt a tűzre a kapitány eddig is negatív hozzáállásához. Arca egy kicsit bevörösödik, szemeiben a düh jelei láthatók, de aztán nagy levegőt vesz, és nem szólal meg. Viszont Twou kérdésére meglepődik.

-Fűszerek termesztéséből élt, talán ezért is hívják füves embernek. Hogy hol lakott azt már elmondtam. Egy felesége, és két gyermeke van, ha még élnek. -* Érződik a beszédén, hogy inkább menne fürödni, mint hogy veletek foglalkozzon.

*Ezután Gondo felé néz.

-Noir papok, nem tudok róluk. Itt a városban Antoh szentségéhez imádkozunk. De ha biztosra akar menni kérdezzen meg egy papot a templomban. Ők biztos tudnak róla, ha van a városban Noir pap. A menlevelet már bizonyára megírták, valószínű kifelé menet meg is kapják. Nos akkor induljunk. Nekem is még sok dolgom van. Kifelé sétálva, még ami eszükbe jut kérdés, tegyék fel.

*Odalép az ajtóhoz, és kinyitja, majd udvariasan előre engedi Rhiennát, és kilép utána a folyosóra. Sokat sétáltok, de nem többet, mint amikor jöttetek. Kiérve az épületből a kert friss illata jó érzéssel tölt el benneteket. Talán most már nem tévednétek annyira el, ha a kastélyban mászkálnátok, de persze meg van az esély rá. Végig sétáltok a kerten, de az udvarhölgyeket nem látjátok már. Viszont a kertészek töretlenül szorgoskodnak, és mikor egy-egy mellett elmentek, az egész csapat előtt meghajolnak. A kapuhoz érve, a láncinges katonák tisztelegnek a kapitánynak, majd az egyik előlép.

-Kapitány úr, a nagy tiszteletű grófnő küldi uramnak, hogy szolgáltassa oda Rhienna kisasszonynak. -* És egy bőr tokot ad át, melyben levelet szoktak tárolni.

*A kapitány szó nélkül elveszi, és Rhienna felé nyújtja.

-Nos én eddig kísérem magukat. Itt a menlevél, sok sikert kívánok önöknek. -*És ezzel átadja a menlevelet, és visszaindul a kastélyba.

*A katonák kinyitják mind a kettő kaput, majd kimentek a külső udvarra. Itt egy pillanatra megálltok, hisz még ki kell találnotok merre is tovább. E közben az udvaron nagy a nyüzsgés. Mintha tényleg egy piacon lennétek. Majd egy nagy csattanás töri meg nyugalmatokat. Mögöttetek bezárták a kapukat.

[Pelso]

Gondo

<… Hüm… Úgy fest egy kicsit érzékeny pontján, tapodtuk meg a tyúkszemét…>
*Figyelmesen szemlélem a kapitány arcvonásait. Twou kérdésére meglepődöm.
<… Hova figyelt eddig ez a lovag… Ha nem háromszor válaszoltuk már meg ezeket, a kérdéseket az elmúlt órákban akkor egyszer sem… Vajon mivel foglalhatta el magát alvás helyet…>
*A kapitány kirohanását sem fogadom sokkal jobban.
- Bocsánat, ha netalán ön szerint alkalmatlan kérdéseket teszünk fel. Ellenben had szögezem le én is tisztelem Antho szentségét. Nem vagyok olyan botor bolond, hogy ilyen hibát kövesek el. Nem kell már mindjárt letorkolni, mert a panteon más istenei iránt is érdeklődöm. A másodi, hogy a menlevelekkel kapcsolatban azért érdeklődtem, mert nem volt világos az elhangzottak alapján kitől és hol vehetjük át.
- Remélem lesz még alkalmam megismerni önt, amikor jobb hangulatában van. Sajnálom, hogy ön nem úgy tekint ránk, mint ahogy mi. A magam részéről örvendtem az első találkozásunknak.
*A dzsadoknál gyakran látott tiszteletadó elköszönéssel távom.//Mint az araboknál.//
*Mint hogy a beszélgetést mind lezártnak tekintjük, megindulok Rhienna után. Vagy még őt megelőzve ki az ajtón. Aszerint, hogy ő miként reagált a történtek. Amennyiben nagyon lemaradnak a többiek, kikísérem magam. Testbeszédemmel maximálisan sugallom, nem kívánok választ az iménti megszólalásomra.

*Kapun kilépve szembefordulok a többiekkel.
- Nos szerintem szépen bemutatkoztunk a városőrség fejének.
*Twou felé fordulok. Aztán meggondolom magam, és újra mindenkire nézek.
- Most rögtön látogassuk meg a boncolást, végző varázslókat vagy inkább majd a délután folyamán?

[Niobe]

Rhienna D’Vire

* Elégedettséggel tölt el, ahogy látom célba érni beszólásomat a kapitánynál. *

* Végighallhatom a fiúk kérdéseit. Gondó nem tett fel olyant, amire a városban és a kapu felé menet ne tudtuk volna meg a választ. Twou kérdéseinél csak sóhajtok. *

< Mintha kicsit szétszórt lenne a lovagom mostanában. Nem igazán figyel oda a párbeszédekre. Na mindegy. Majd elbeszélgetek vele később egy kicsit. >

* Kint a kapunál szerencsére megkapom a menlevelet tartalmazó bőrtokot. *

- Köszönöm Kapitány. További szép napot kívánok. * majd kisétálok a külső udvarra. *

* Gondó találó mondatára csak bólintok. *

- Nos fiúk a varázslókhoz csak én megyek. Ti inkább szervezzétek meg az utat. Lovak, élelem, információk esetleg a környékről, stb. Meg ha esetleg van magán utatok, akkor intézzétek el.
* kérdő tekintettel megvárom, hogy mit reagálnak. *

[Gorodak]

Twou Lline

* Mimkor befejezték a mondókát, kicsit meg lepődök. Majd mikor mindenkinek válaszol és ki lépet én lépek ki utoljára a szobából és bezárom az ajtót. Visszafelé próbálom meg jegyezni az utat. *

< Azt hittem, akit a tenger parton öltek meg az nem a füvész volt. Ezek szerint még is, ennyire nem figyeltem volna. érdekes, ha lesz, időm csinálok, egy kis elme gyakorlatot az talán helyre tesz. Lehet a sok idő eltelt a leg utóbbi vérszívás óta és felélénkült ösztöneim kepeségeim elvonták a figyelmem. Majd mostanában egy hétig meg próbálok rendszeresen inni vért és akkor talán helyre állok. Közben kicsit rendbe szedem elmém egy mentális gyakorlattal az este. Remélem, helyre tesz. Dél után pedig keresek valami finom kis vért, hogy töltsem tartalékom a meg próbáltatás előtt, talán szükség lesz kepeségeimre. Talán nem. De biztos, ami biztos. >

* Gondolataim közbe ki sétálunk a várból, sajnos nem sikerült meg figyelnem semmit mivel elgondolkoztam túlságosan is. Arcomon látszik a gondolatok terhe és nem is figyelek most érzelmeim leleplezésére. A sisakom a bal kezemben van a pajzsom a hátamon. Az ajtó csattanása és társai szavai ébresztenek magamhoz és rögtön észreveszem magam. *

- Rendben van az élelmet és térképet a helyből meg szerzem, és majd délután találkozunk a fogadóban. A többit majd Gondo elintézi. Már, mint az infógyűjtést én most fáradt vagyok ehhez. –

* Kicsit rá mosolygok társaimra és elindulok a kijárat felé mivel ide jövet meg jegyeztem még, hogy merre kell menni. *
* Mutatom az utat a többieknek, ha nem követnének. Mikor ki érünk, a kapun el Bucsuzok tőlük és elkezdek keresni egy térképészt a városban vagy valakit, aki hasonló dolgokkal foglalkozik miután meg van, el megyek, be szerezni az élelmet annyi napra ahányra az oda vissza úthoz kell. *

* Ki érve újra rájuk mosolygok. * - Akkor vacsoránál találkozunk a fogadóban. Addig is kellemes napot -

[Sirak]

Teteb Azurec
<Nagyon felfujja Gondo ezt az apró sértést, ha ez neki az... Ami a kapitányt illeti nagyon furcsán viselkedik lehet valami rosszban sántikál vagy inkább egyszerűen csak fáradt... A legfurcsább csak az, hogy minket el akar küldeni, hisz, ahogy tartja a közmondás Ťöbb szem többet lát" inkább örülnie kéne, hogy segítünk...>
*Miután kiléptünk a kapun Rihenna kérdésére rögtön megy a válaszom.
- Említettem még a fogadóban, hogy lenne egy kis dolgom. Pár órán belül a fogadóban leszek, és akár összeülhetünk összegezni mit gondolunk és mit kéne tenni.
*Körbenézek a többiekre, ha esetleg lenne hozáfűzni valójuk mondanómhoz, majd köszönve elindulok a fogadó felé, ahol előszöt megszálltam.

[Pelso]

Gondo

- Rendben. A maradék az enyém. Ebédnél találkozunk.
*Biccentek és magára hagyom a többieket. Először is a templomhoz megyek. Megérezve a templomhoz megkeresem az első csuhást és a főpaphoz kérek útbaigazítást.
- Tisztelettel. Gondo vagyok. És a főpappal szeretnék beszélni.

[Niobe]

Rhienna D’Vire

* Mivel a varázslócéh küldöttje elmagyarázta, hogy hol találom meg őket, így nem kell kérdezősködnöm. A fiúkkal kimegyek egészen a főtérig, majd ott elbúcsúzom tőlük egy időre. *
- Rendben, ebédnél találkozunk. * és mosolygok egyet búcsúképpen. *

* Megvárom míg mindenki elindul, majd körbenézek és szemeimmel megkeresem az épületet. Utána megpróbálok úgy átverekedni a tömegen, hogy odafigyelek az értékeimre. Ha odaérek a varázslócéhez, bekopogok az ajtón. *

[Gorodak]

Twou Line

* Bólintok társaimnak és a piac felé veszem az utam. Közben pedig térképészetet keresek, hátha van. *
< Ha a piac környékén nincs a kikötőknél biztos van. Visszamegyek a lovamért és majd azon viszem el az ételt. Majd a fogadóban, meg kérem, hogy tárolják el míg indulunk és utána lesz időm meg keresni a térképészt és vért szívni. >
* Elhatározom magam és irányt váltok a fogadónk felé. Normális nem túl gyors nem is túl lassú léptekkel megyek a fogadóhoz. Miután bementem köszönök a fogadósnak. *
- Üdvözletem –
* Majd fellépcsőzök a szobámba. Összeszedem, a maradék pénzem majd leveszem a mellvértem és a pénzemet beteszem a láncingem alá egy erszényben, ami a nyakamban log. Kicsit rendbe teszem cuccaim, majd összeszedem táskáim, ami van és lemegyek, a lovamhoz rá teszem a táskákat és a lópokrócot. Nyerget, nem. Fel is szerszámozom. Ki kötöm a fogadó előtt és bemegyek szólni a fogadósnak. *
< Vajon a fogadós mit fog ajánlani nekem, remélem segítő kész lesz, talán nem is kell elmennem, lehet, hogy viszonylag olcsón tud nekünk élelmet összeállítani, kb. négy főre. >
- Üdvözletem még egyszer, szeretném meg tudni, hogy összevásárlok élelmet egy nagyobb útra, és szeretném meg kérdezni, hogy eltárolná e nekünk az élelmet? –
* Kíváncsian várom a válaszát, de ezt arcomon nem mutatom. Tekintetem nemességet sugároz és bizalmat. *