_____________________________________________________________
KM esemény
Helyszín: Tiadlan, Gro hegység lába
Időpont: este
Résztvevők: Schinter, Drel, Quiasse Limenel Umassyras, Flamme O'Styg, Joe Lyon
_____________________________________________________________
*Graug szinte őrjöng, hogy eshet meg ilyen. Nem tehet semmit, hiszen Joenak igaza van. *
<...Bárcsak meg se kötöttem volna azt a rohadt egyezményt! Most saját véreim kell feláldoznom, csakhogy szavahihető ezető lehessek! De se baj, szerzek én majd sokkal jobb felderítőket...>
*Az orkok egy fertályórán belül lenyugszanak, Graug szétoszlatja a csapatot, és megtiltja még egyszer a jövevények bántalmazását. Figyelmeztetőn még csatabárdját is kivonja, és megfenyegei az alatta lévőket, hogy azzal néznek majd szembe, ha bántódása esik valamelyik embernek.*
*Az atya eközben a forrásig sétál, majd ott egy elhalt faronk után kutat. Szerencséjére éppen egy megfelelő darabot talál az egyik fa alatt. Vélhetőleg villám hasította még régebben le. Az atya felkapja, majd lefarigcsál belőle pár darabkát, és már kész is az ő rögtönzött ásója. A földbe mélyeszti, és elégedetten tapasztalja, hogy a föld rendkívül laza, így könnyű dolga lesz. Alig fél óra alatt kiás egy jókora gödröt, amelyet akkorráa tágít, hogy mindhárom holttest beleférjen. A sírfát több kővel kiékeli, és felállítja a gödör elé. Már kezd téglalap alakot felvenni az árok.
Mikor befejezi művét, már igencsak estére jár az idő. Visszamegy az orkokhoz, és szól Joenak, hogy készen áll a temetésre.*
<...Remélem megértette azokkal az ocsmányságokkal, hogy nem szórakozhatnak velünk...>
*Visszatérve azonban semmi rendkívülit nem lát. Graug és pár harcosa üldögél a rönkökön, és ősi legendákat mesélnek egymásnak. Némelyik résznél elégedett dörmögés hangzik, olykor-olykor kedéjes kacaj-már amennyire kacajnak lehet nevezni azt a rekedtes mormogást-. *
*Az orkok a pap léptére felszisszennek, Graug sötéten pillantgat rá. Az atya állja a tekintetét, és mire Joe elé ér, már rá szegezi minden figyelmét. *
- Minden készen áll. A sírokkal egyedül is bodogultam, minden elő van készítve. Nem tudok sokat a harcosaidról, így beszédet sem fogok mondani. Ha te azonban úgy látod jónak, szólhatsz pár szót az égieknek a holtak érdekében. Ki venne részt a szertartáson? Hívj, akit akarsz, addig én felszentelem a sírhelyet, és megáldom a holtakat.
*Előbb a három tetemhez lép, és rövid szertartásos mormogást hallat, majd piciny szütyőből valami furcsságot szór rájuk. Szótlanul tovbbáll, és a sírokhoz megy, ahol el kezdi a hosszasabb szentelési rituálét. Ez lényegében az előzőhöz hasonlatos, bár jóval bonyolultabb, és összetettebb eljárás. Végeztével az atya csendben leül a forrás sziklájára, és az égre bámul.*
<...Darton, sikerült. Már úton vagyunk, köszönöm a jelet, melyet az orkok révén küldtél. Elnyertem a bizalmuk. Remélem, nem lesz okom csalódni bennük...>