Tristani Krónikák I (ÚTK)

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

*Ramani már támad, így a mágiát későbbre halasztom, hisz nem célom társam megsebesítése. Erre Seela is "befut" és pár pillanat alatt ez a három goblin volt-nincs...
Viszont körbe tekintve Arg bajban van - többen körülveszik már. Látván ezt elindulok feléje én is, de pár lépés után cselekszem - így gyorsabban tudom segíteni.*

//Őstűz teremtése nyíllá formázva 1E (3 Mp) ; Őstűz teremtése nyíllá formázva 1E (3 Mp) ;Végjel
Összesen 6 Mp.
1.nyíl CÉ: 1k100+48 = 67(+48) [115]
1.nyíl sebzés: 1k6 = 1 [1]
2.nyíl CÉ: 1k100+48 = 61(+48) [109]
2.nyíl sebzés: 1k6 = 2 [2]

Ez eddig 2 szegmens - 2 szegmens pihi, majd:
a maradék egy goblinnak:
Telekinézis 5 Pszi pontért - kardját "kivenném" a kezéből és jó messze "dobnám" tőle. //

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség – Tristantól nyugatra
Időpont: Nyárközép, 11. nap, dél
Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel, Yvett de Crei
__________________________________________________

Seela, a goblin láb alól eltevése - szó szerint - után a maradék kettő menekülését kissé sajnálkozva figyeled. Még buzog benned a harc heve, így új célpontokat keresel.
És találsz is, Arg körül még három goblin képében.
Odakiáltasz a többieknek, majd könnyed futásnak eredsz a domboldalon felfelé.
// off: egészkörös mozgás //

Yvett, látva, hogy itt több ellenfeletek nincs, Argnak próbálsz segíteni. Gyorsan belopod a távolságot, majd mikor már a Zónádon belül érzed őket, gyors mágiába kezdesz…
Két újabb lángnyelv idéződik meg előtted, majd a halk szavaid és bal kezed mozdulataira két újabb izzó csíkot hagyó nyíl vágódik a forgolódó harcosok közé.
Az egyik goblint a karján, míg a másikat a lapockáján perzselik meg a lángok, jelentősen kizökkentve őket a hadakozásból.

Arg, a maradék három goblint figyeled, és csúf mosolyba torzulnak félelmetes agyaraidat rejtő ajkaid.
A csatabárdod ezúttal vízszintesen meglendítve derékban kettéhasítod az egyik goblint, majd mivel a csapás ereje alig csökkent – érzed – tovább pörögve a másikat is megcsapod. A második goblint a jobb felkarján vágod félbe, valahol a szegycsont környékén áll meg a fegyvered lapja.
A túlélő goblin besokall a látottaktól, és a hátát perzselő tűztől, így a goblin tábor felé menekülőre fogja a dolgot…
Ekkor érkezik melléd Seela is, felérve a domb tetejére, ahol már minden tiszta sár a kiömlött vértől és belsőségtől.
Kirántod a fegyvered a hullából, és látod, hogy a pengéd kissé kezdi megsínyleni a sorozatos csonkolásokat.
// off: a csatabárd éle veszített 5 STP-t. Ha elfogy, akkor tartós -1 kocka sebzés. Egy újraélezés sokat segíthet…//

Ramani, az elszelelt goblinokat hagyod a fenébe, neked nem ér annyit, hogy a terheletlen, megijedt lények után loholj a vértedbe. Gyorsan felméred a helyzetet, majd látva Seela iparkodását, te is Arg és a dombtető felé veszed az irányt. Látva Arg mesteri csapását érzed: nem kell sietned.
Felballagsz a dombra és megállsz Arg és Seela mellett.

A domb túloldalán a goblin tábor árválkodik üresen, egyedül pár menekülő goblint láttok mozogni a túloldalán, az erdősáv szélén. A táborban emberi holmik, zsákok és ládák szétdobálva, egy tábortűz felet pedig épp odakozmál valami, amit innen nem tudtok meghatározni.

Hirtelen éles sikoly hallatszik az erdő felől, ami furcsa mód közeledik hozzátok. Ráadásul felülről jön.
Egy goblin repül felétek kapálódzó végtagokkal...

// Egy gyorsaság próbát és egy érzékelést kérek mindenkitől. //

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

*Látván az események alakulását lassan felkaptatok én is a dombra társaim mellé, ám a földön fogadó látvány arra késztet, hogy nagy ívben kikerüljem Argot és a körülötte elterülő félbevágott hullákat a kifordított bensőségekkel egyetemben. Erőszakkal fordítom el a tekintetem a területről, hisz érzem, hogy ez a látvány gyomorforgató számomra - még jó, hogy nem étkezés után nem sokkal éljük meg ezeket a perceket, mert akkor bizonyára viszont látnám az ételem.
Így inkább a dombtetőre kapaszkodom fel - társaimnak nincs nagy bajuk láthatólag, inkább csak felszíni karcolások azok. A domb mögötti tábort kémlelem, amikor feltűnik a repülő goblin.*
- Mi a fene?!? - *szememmel követem a lényt, próbálom kitalálni, hogy mi lehet, mitől repülhet?.*

//Érzékelés 14
Próba: 1k10 = 5 [5]

Gyorsaság 16
Próba: 1k10 = 5 [5] //

[Niobe]

( Seela Deranel )

* Mire felérek a domb tetejére, már megint nincs kivel harcolni. A pusztulást látva azért elfintorodom. A gyomrom szerencsére még bírja, de ettől függetlenül inkább lepillantok a goblin táborra, és a környékre. A menekülőkkel nem foglalkozom, túl messze vannak, és annyira azért nincs kedvem futkosni. Lassan a fájdalom is kezd eljutni tudatomig, így talán nem ártana a sebbel is foglalkoznom. Ekkor hallom meg a sikolyt. Látva a felénk repülő goblint, kikerekednek a szemeim. *

- Mi a franc van? * nézem a repülő goblint, és próbálom bemérni, hová fog esni, hogy el tudjak ugrani az útjából. *

// Gyorsaság: 14 1k10 = 8 [8]
Érzékelés: 14 1k10 = 10 [10]

[Thor]

(Vasöklű Arg)

*A két goblin kettécsapása után, a menekülő után nézek, és bár ösztönösen a dobóbárdom után nyúlok, végül fel hagyok a tervemmel.

-Had menjen és híresztelje el a többi féreg közt, hogy legyőzhetetlenek vagyunk. -* Mondom a mellém érkezőknek.

*Lenézek a lábam mellé, és köpök egyet az egyik csonkolt testre, majd körbenézek a környéken.

-Meg kellene nézni, hátha tal…

*Ekkor meghallom a goblin sikítást, és újabb ellenfelektől tartva két kézre fogom a fegyverem. Ekkor veszem észre, hogy fentről jön a hang.

//Gyorsaság: 15 1k10 = 3 [3]

Érzékelés: 12 1k10 = 8 [8] //

[Togar]

Ramani Voineor

Miután látom az orknak nincs szüksége segítségre így lassítok nincs értelme futni, főleg ha nem muszáj.Szép nyugodtan felcaplatok a dombtetőre körülnézni, az ork művét megtekintem majd gratulálok neki.

Szép munka barátom ezek nem fognak visszajönni egy darabig.

Az ekkor megjelenő goblinon elcsodálkozom repülő goblinokrúl még nem hallottam bár sohasem lehet tudni. Abba az irányba nézek amerről jött hátha látok valamit amitől szárnyra kaphatott.

gyorsaság : 1k10 = 6 [6]

Érzékelés: 1k10 = 2 [2]

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség – Tristantól nyugatra
Időpont: Nyárközép, 11. nap, dél
Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel, Yvett de Crei
__________________________________________________

Mind a négyen csodálkozva figyelitek ezt az érdekes jelenséget: repülő goblin.
Biztos nem önszántából repül, mert nagyon visít. Viszont egyre nagyobb lesz, ahogy közeledik felétek.

Seela, kissé félredöntött fejjel figyeled a goblin röptét, majd rövid méricskélés után úgy döntesz, hogy pont rátok fog esni.
Gyorsan megpróbálsz odébb ugrani, ám a sikamlós és trutymós talajon ez nem olyan egyszerű.
A goblin meg becsapódik közétek…
Beterít a vértől és belsőségektől lucskos sár, de a goblin legalább már nem visít.
Viszont csöpögsz az undorító belsőségektől, szemed, szád is tele van ezzel a szörnyűséggel…

Yvett, hasonló következtetésre jutsz, mint Seela, és neked több a szerencséd is.
Még időben félreugrasz a „lövedék” útjából, de mivel arra koncentrálsz, hogy ne juss Seela sorsára, és el se találjon a goblin, a repülés mikéntje háttérbe szorul egyelőre.

Arg, a becsapódó goblin elől jó reflexel ugrasz félre, így csak pár csepp véres rög csapódik a lábadra. Az meg nem számos, tekintve, hogy máris úgy nézel ki, mint egy mészáros a heti vásár idején.
Viszont a figyelmed teljesen leköti az immár csendes (halott) goblin és Seela, akit viszont teljesen beterít a trutyi.

Ramani, az erdő felé figyelsz, amerről a goblin röpte kezdődhetett. Így esélyed sincs időben félreugrani az élő lövedék elől, és téged is beterít a sok véres miazma. Igaz, a páncélod, és a pajzsod a javát felfogja, de ezekről a tárgyakról aztán bőven csordogál lefelé a vér, velő és belsőséggel kevert föld.
De te legalább már látod a goblin repülésének okát is: egy hatalmas alak lépdel kifelé az erdőből.
Ember-formája van, valami bőrtunikát visel. Egyik kezében egy goblin lóg élettelenül, éppen azt dobja el, ezúttal egy másik irányba. Nagyon nem szeretheti a goblinokat…
A másik kezében egy kisebb fatörzset lenget. Egyik fele szilánkos, a másik gyökeres.
Az egész alak úgy 5-6 méter magas lehet, és felétek, a goblin tábor felé tart.
Még nem vett észre titeket, de arra is hamar sor kerülhet.

A csapatból egyedül Yvett néz ki nagyjából normálisan, bár kissé elgyötört a sok meneteléstől.
Arg, Seela és Ramani viszont csöpög a ráfröcskölődött levektől, és elég riasztó látványt nyújtanak.
Az óriás termetű alak meg tovább folytatja az útját felétek.

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

*Gyomorforgató undor, ahogy a véres cafatok közé esik a goblin test és ahogy hallani a szétfröccsenő hangot. Akaratlanul is arra tekintek, s látván Seelát és Ramanit egy öklendezési hullám tör rám. Igyekszem legyűrni feltörő öklendezési érzésemet, ami csak úgy megy, ha egy kicsit eltávolodok tőlük - a tábor felé lefelé a dombról teszek néhány lépést. Ha tisztul a kép számomra, akkor viszont kicsit még könnyes szemekkel, de szétnézek - hátha jön még egy repülő goblin, vagy valami más. Így először az eget kémlelem, majd a tájat-tábort.*

[Togar]

(Ramani Voineor)

Halkan káromkodom egy sort tiszta véres lettem, zavarni épp nem zavar inkább az hogy egy ideig el fog tartani mire le tudom tisztitani a cuccaim és addig büdös lesz. Az erdő irányába tekintve meglátom a lényt aki felénk közeledik, életemben nem láttam még óriást ez az első, azt viszont tudom hogy eléggé kaotikus a természetük ha jó napjuk van semmi gond nincs velük viszont ha rossz akkor isten ments tőlük. Ráadásul a kezében lévő fatörzs se néz ki tűl biztatóan és a mi csapatunk pedig eléggé megviselt a mostani harc után, talán ideje megkezdeni a stratégiai visszavonulást és ezen gondlataimnak hangot is adok.Mivel látom a többiek nem vették észre az óriást így megosztom velük felfedezésem.

-Nos ha arra néztek egy óriást láttok közeledni egyenlőre nem lát minket, és én nem nagyon szeretnék vele beszélgetni, ha nincs ellenetekre jobb lenne elhúzni innen a csíkot míg lehet.A halottakat megbosszultuk és jelen helyzetünkben nem sok esélyünk lenne az óriás ellen ha megtámadna így szerintem tűnjünk el innen arra amerre jöttünk.


Miután ezt elmondtam elindulok lefelé a domb takarásába a lovamhoz és megindulok minél messzebb az óriástól remélve hogy nem vesz észre, ha biztonságos távolba leszünk szemügyre veszem Seela sérüléseit, mert itt most nincs rá idő.

[Thor]

(Vasöklű Arg)

*Végig nézek Seelan, majd egy kicsit mosolyra húzódik a szám, de nem sokáig. Ramani felé nézek, majd abba az irányba, amerre az óriást mondja. Tátott szájjal figyelem a hatalmas termetű lényt. Ilyet még soha nem láttam, pedig elég sok féle szörny megfordult az arénában.
Ekkor Ramani felé nézek.

-De mi van akkor, ha a goblinok kergetőzése közben egy ember falura bukkan? Lehet, hogy nem érdekli, de az is lehet, hogy kíméletlenül végezni fog mindenkivel. Én amondó vagyok, hogy csapjuk le a bestia fejét. -* És ekkor a csatabárdommal lesújtok, mintha ott lenne az óriás nyaka.

*Majd kíváncsian nézem a többieket, hogy mit szolnak hozzá.

[Niobe]

( Seela Deranel )

* Csúnya halk káromkodás közepette próbálom számból, arcomról és szemeimből eltávolítani mindazt az ocsmányságot, ami rámfröccsent a repülő goblinnak és az én lassúságomnak köszönhetően. Kezdek rájönni, a sérülésem és a fájdalom miatt nem vagyok teljesen harcképes. Amint sikerül végére kitisztítani látásomat, az óriás felé nézek én is. Egy pillanatra elképedek, majd intek Argnak és Yvettnek, hisz ő a goblin tábor felé indult el. *

- Gyertek, menjünk Ramani után. Nem kell rögtön fejjel a falnak menni. Egy ekkora óriást nem biztos, hogy szemből kell legyőzni.

* Majd elindulok sietve lefelé a dombról. Közben megpróbálom megtudni, merről fúj a szél, ha fúj egyáltalán. *

- Apropó, azt viszont vegyétek figyelembe, hogy hárman eléggé szagosak vagyunk a goblinok jóvoltából. Ez az óriás pedig láthatóan nem szeretni a goblinokat. Viszont Argnak igaza van. Mi van akkor, ha ez az óriás ártatlan embereket is megtámad? Ezt nem hagyhatjuk.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség – Tristantól nyugatra
Időpont: Nyárközép, 11. nap, dél
Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel, Yvett de Crei
__________________________________________________

Míg próbáltok valami közös nevezőre jutni, addig a közeledő óriás nem torpan meg, nem várja ki a döntéseteket.
Szép komótosan, - lépésenként vagy három métert halad – a következő goblin felé lép, és lesújt a kezében tartott fával.
Egy cuppanó hang kíséretében a fa a földbe passzírozza a menekülni próbáló goblint, nem hagyva mást a talajon, csak egy véres masszát.

Seela, Arg, a dombtetőről nézitek végig eme demonstrációt, miközben Yvett pont az óriás felé sétál.
A szél délnyugatról fúj, nagyjából az óriás felől.
Arg, a sok kiontott vér a lábatok alatt – és más anyag – teljesen eltömíti a szaglásod, így nem tudod kiszagolni az óriás egyedi szagát.

Yvett, öklendezve sietsz a volt goblin tábor felé. Ilyen mészárszéket még nem láttál, és hiába csak goblinokról van szó, a kiontott belek és szervek látványa nagyon megvisel.
Így már csak későn veszed észre, hogy nem a legjobb irányba indultál: az óriás pont feléd tart, és az a vértől csöpögő fa nem túl bizalomgerjesztő a kezében.

// Kérnék egy asztrál-próbát. //

Ramani, miután elsoroltad véleményed, elindulsz a lovad felé, abban a hiszemben, hogy a többiek követni fognak.
Ám pár lépés után észreveszed, hogy a többiek leálltak moralizálni és még ég bennük a tettvágy.
Azt tudod, hogy ha nem is szagolt még ki az óriás, a dombtetőn álló ork és félelf elég feltűnő látvány…
Nem sok időtök maradt.
Ha el akartok tűnni, máris késésben vagytok…

[Thor]

(Vasöklű Arg)

*Lassan kezd idegesítő lenni a goblinok gőzölgő tetemei, ezért kimászok belőle, de ekkor meglátom Yvettet, amint az óriás felé megy. Seelát megbököm, és riadtan mutatok a bambuló varázslónőre.
Felmérem a helyzetet, de látom, ha most oda sietek Yvetthez, hogy felkapva lerohanjak vele, szinte biztos, hogy észre fog venni az óriás. Ezért úgy döntök, ideje megtudni miféle lény ez. Talán még gondolkodik is, és nem csak egy ösztön állat. Így bal kezembe fogom a csatabárdom, hogy, ha gond lenne azonnal elő tudjam venni a dobó bárdot a jobb oldalamról. Majd jobb kezemmel felemelek egy kettévágott goblint, és elindulok a kis táborhely felé.

<Ha szerencsém lesz, és látja, hogy a goblinokat öltük, talán nem támad rám. Talán !?>

*Sétálás közben próbálok Yvett és az óriás közé kerülni, hogy ha kell , megtudjam védeni.

[Togar]

(Ramani Voineor)

Csendes lépdelek a lovamhoz magukra hagyván a moralizálókat, hisz mindennek megvan a maga ideje, mivel ellenségem ellensége talán a barátom így jobb nem bolygatni az óriást, hisz azt sem tudom hogy reagálna a megjelenésünkre. Nekem az is elég ha az elmenekült goblinokat agyonveri, így legalább teljes a megtorlás a cselekedeteik miatt.Mikor látom mi történik egy pillanatra megdermedek majd figyelem Arg reakcióját és integetek neki is és Yvettnek is jöjjenek amíg nem késő és lépjünk le. Esélyünk vajmi kevés az óriás ellen. közben megpróbálok úgy helyezkedni a domboldalban hogy az mindig közöttem és az óriás között legyen nehogy meglásson és remélem a többieket sem pillantja meg, mindenesetre készenlétben állok amennyiben szükséges hátulról meg tudjam támadni.

[Niobe]

( Seela Deranel )

* Mivel Arg az óriás felé indul, kezében egy félbevágott goblinnal, sok választásom nekem sincs. Mivel Yvett láthatóan eléggé sokkos, és az óriás mindenképpen észre fog venni minket, így az ork mögött elbújva haladok én is lefelé a dombon, majd ha Yvett mellé érek, gyorsan lerántom a földre, remélve a bozótos kellőképen eltakar minket az óriás szeme elől. Majd megszólalok suttogva: *

- Nyugi, csak én vagyok az. Szép lassan meglapulva hátrálj visszafelé Ramanihoz, ő majd megvéd. Nekem még dolgom van, ha már Arg barátunk ilyen önfejű.

* Majd elindulok rejtőzködve és lopakodva az óriás háta mögé, hogy ha kell, lesből, meglepetésszerűen tudjak rá támadni, ezzel is segítve az orkot. Közben azért hallgatózom, és figyelem a környezetemet, ne érjen meglepetés. *

// off: Lopózás: 34 %, 1k100 = 52 [52]
Rejtőzés: 34 %, 1k100 = 33 [33] //