Sub rosa

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Namur vára
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Tia
_________________________________________

A reggeli után mindenki jól tette, ha beöltözött. Trixi hamar kész lett, s mikor a lováért ment Somuris, követte. Eddig csendben volt, de az istállóban nem rejtegette tovább, hogy újra képes beszélni.
-Mért nem aludtál velem éjjel? Undorodtál attól, hogy nem volt nyelvem?-kérdezte nyugodtan.

Essen bármiképp a beszélgetés a nõ és a dalnok között, Trixi vezeti a többieket.
-Jó újra magam hangján értekezni, és nem mutogatni vagy morogni-kezdett bele már a falakon kívül, amirõl csak három férfi nézett a távozók után. A várúrnõ volt oly kedves élelmet csomagoltatni útravalóul.
-Nos, estére egy erdészlakban szállunk meg a Hiúz szoros elõtt. Ez fenn van a hegyoldalban, lóval nehezn járható terep, de gyalog sem könnyebb.
Messala elõre berzenkedett a hóban gyaloglás ellen.
-Ám holnap már faluban éjszakázunk. Amit kérek: senki ne térjen le az útról amit kitaposok, még akkor sem, ha a dolgát végezné. S ha végzi...-itt levegõt vett- ...nem hagyhatja az úton. Ez nem a vizeletre vonatkozik. Majd az erdészlak budiján megszabadulhat mindenki a saját...hm...termékétõl, de nem hagyhatja szanaszét. Nem otromba viccbõl kérem. Nem számítok akadályra, de jobb félni mint megijedni. Ez nem egy egyszerû erdõség, meg hegy, ahol minden az, aminek látszik. Ez a föld-és itt körbemutatott- át van itatva régi korok erejével. Olyannal, aminek már gyakorlója, ismerõje sincs. S sajnos nem mind ártatlan...Ám aki ismeri, mire kell ügyelni, biztonságban marad. Aki pedig nem veszi komolyan, meghal.
Olyan egyszerûen mondta ki a halál szót, mint aki közli, esni fog a hó. Persze ez nem votl igaz, halvány, erõtlen fénnyel fátyolfelhõn próbált átsütni a nap, kevés sikerrel.
A tájékoztatás után a donnához lépett:
-Tia jelzett már vissza?
-Nem, semmit. Aggódom. Azt hittem, reggel szól hozzám, hogy tudjam, mindn rendben volt az éjjel...
-Nyugodj meg. Két dolog állhat fenn: vagy van egyéb dolga, mintsem feleljen neked, vagy már nem él. Egyik eset fennállásakor sem tehetünk semmit. Messze van tõlünk...
-Ne mondj ilyeneket, hogy már nem él!
-És ha ez a helyzet? -nézett soká trixi a szemébe testvérének.
-Hiába különleges lány. Itt a különlegessége kevés. Tudom mirõl beszélek.

Délre beborult. Újabb havazás vot kilátásban. Hótól vemhes felhõk vonszolták magukat, eltakarva a csúcsokat, s ködöt idézve. Hm, a köd érdekes jószág. Néha játszik a képzeletel. Hanas nem egyszer esküdött volna meg rá, hogy a fenyõk között sötét köpenyes alakot látott néha felbukkanni, de a lovak nyugodtak maradtak, s kiderült, valahányszor valami ilyet látott, egy alacsonyabb fenyõ volt a ludas s az tévesztette meg. A völgy levegõjét vonítás remegtette meg.
-Nem itt vannak és már találtak enni-közölte azonnal Trixi, elkerülvén a pánikot. A lovak nyugtalankodtak kicsit, de mivel legközelebb messzebbrõl szállt a farkasének, már nem idegeskedtek.
A hideg csak az egyik dolog volt. Ott volt ahó, ami belepte a csomagokat, a köpenyeket, s aki nem húzott a fejére köpenyt, vagy szõrmesapkát, jobban megjárhatta. Az arcok kicsit lebénultak és érzéketlenek lettek a hidegrõl, az ujajkról nem is beszélve. Aki nem húzott kesztyût, szabályosan szenvedett. A pára kicsapódott s megdermedt, ha ruhával érintkezett.
Aztán Trixi váratlanul megállt. A lovak figyelõn felállítoták füleiket. Két nagy fenyõ között ment tovább az ösvény, meredeken, kaptatva, ahogy az utólsó két órában egyhuzamban is mentek. Namur várát a havazástól már nem is lehetett látni.
Idegesen nézett egy maréknyi elszórt piros bogyót az ösvény közepén. idegesen harapdálta alsó ajkát.

//Ha jobban meg akarod nézni azt a csontmedált Castor, szólj!//

[Jomadar]

(Somuris)

Mikor Trixivel kettesben vannak:
- Gondolod, hogy most undorodtam volna meg napok múlva? Csak késõn feküdtem, nem akartalak zavarni, ráadásul nem akartam korán kelni. Gratulálok az újhoz. Úgy látom tökéletesen mûködik - mondja minden gúnyos felhang nélkül.

Amikor megállnak a bogyóknál:
- Mi a baj? Most már minden eszközöd megvan, hogy megoszd velünk az információidat, csak rajta.

[Castor de Vinter]

//Off: Igen, szerettem volna, de úgy elõrepörgetted az idõkereket, hogy kényteen vagyok visszafelé reagolni.//

Castor indulás elõtt a Messalával közös vendégszobájukban vizsgálja meg a medaliont. Az ágy vászonlepedõjével meg is takarítgatja.

-A felföldi papnõktõl kaptam. -magyarázta Messalának- Egy Napszimbólum. Kedves tõlük nem? - Azt mondták mikor a fiamat pappá szentelik, adjam neki ezt a medált.

***
Castor szótlanul gyalogol a fagyban Trixi után, arca és szája elé most õs is kendõket köt, mint ahogy Tariq tette ezt, mikor elindultak Angelával hazulról.

Kis résnyi kémlelõnyílást hagy magának.

A piros botyóknál õ is megáll a többiekkel és várja hogy vezetõjük mit lép.

[Mesemondó]

//Hakea szerdán tud legközelebb írni szóbeli érettségi miatt!//

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Rila Szobra
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, dél körül
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Tia
_________________________________________


(Castor)
A donna is közelebb hajol. Valami állat csontjából, vagy tülkébõl faragott medál volt, enyhén domború, s nyolc kis ág eredt a központi lukas körbõl sugár gyanánt. A hozzá tartozó lánc bõrcsík volt.
-Hogy? Mibõl gondolják hogy fiút hordok s az pap lesz? S fõképp hogy terhes nõ van veled?! Fura papnõk...Mibõl olvasták ezt mind ki?

(Somuris)
-Sosem zavarsz, Somuris. Ha úgy véled, elõfordulhat, hogy zavarnál, nem ismersz. Ha valakik egy párt alkotnak, nem alszanak külön, vagy te nem így gondolod?
A kérdés az volt, ezt az elvet nem így gondolja a dalnok, vagy azt nem, hogy õk egy pár? Trixi talányos arcot vágott, még egy választ megvár, aztán persze készülõdik tovább.

(Mindenki)
A bogyókat nézve megrázza a fejét, mintha egy magában feltett kérdésre nemet adna.
-Ez nem jó jel. Ezt valaki elszórta. Nem láttam olyan bokrot, ami ilyen bogyót hoz a környéken. S aki elszórhatta, visszajöhet érte. Menjünk másfelé-de a fák közé bevágni a mély hóba elég nehéz lesz! Ám Trixi ragaszkodik hozzá. Jobbra tesz egy meredek ívet, Vincent lovastul majdnem meg is csúszik, de talpon marad. Mire kikerülték a helyet, ellenõrzésképpen Trixi visszasétál arra a helyre, amit kikerültek. Sápadtan tért vissza:
-Eltûntek a bogyók...A közelben lidércek vannak, tûnés innen!
S olyan félelem ült ki az arcára, amit a környezet hangulata nem igazolt: igaz, hogy esett a hó, de közben a madarak nem némultak el, s semmi fenyegetõ árny nem vetült a hóra, a lovak sem neszeltek semmi idegent.
A figyelmeztetés után nem sokkal csengõszó hangzott fel a csapat háta mögül. Mivel látótávon kívül vot, nem lehetett tudni, ki/mi volt a forrása. Áma felföldi nõ megszaporázta léptit s orra alatt valamit ismételgetni kezdett. A lovak most elõször mutatták nyugtalanság jeleit.
-Hagyjuk el ezt az ösvényt, s ha közelebb leszünk Rila Szobrához, talán nyugtunk lesz!
A csengõszó mindvégig a hátukban volt, míg egy hóval belepett szoboralakig nem értek. Akkor azonnal elvágták a hangokat. Csak a hulló hó neszezése, lószerszámok zöreje, a lovak lélegzete s aléptek ropogása jelentette az egyetlen hangforást. No meg az erdõ madarai. Trixi kipirult, el is feléejtette milyen hideg van s hogy havazik, lehúzta fejérõl a köpenye csuklyáját s látni lehetett a nõ haja a homlokára izzadt. Igazán megijedt valamitõl. Megállt kifújni magát. A többiekre is ráfért, mert feszített tempót diktált!
-...ezt muszáj volt megtenni...ha beértek vona minket, tévútra vezettek volna...És itt bolyongtunk volna az erdõben, míg meg nem fagyunk!

[Castor de Vinter]

Messala szavaira reagálva:
-Fogalmam sincs Messala. Miután meggyógyították a nõvéred, a kezebenyomták ezt, amit nem utasítottam vissza, mert számomra kedves ez a szimbólum. Aztán mondtak amit mondtak. Trixi tolmácsolta nekem a szavaikat.
Majd Castor a nyakába is akasztja a kis medaliont és a vértje alá süllyeszti.

***

Castor némán trappolt Trixiék nyomában mint akit dróton rángatnak.

Trixi volt a vezetõjük, a dwoon megbízott a nõ ítélõképességében, végül is ez az õ hazája.

A nagy erõltetett mebetben néha csinál egy-egy karkörzést-egy karlendítést, hogy a nagy hidegben vállpáncél illesztései ne fagyjnak össze és ne akadályozzák a mozgását.

Castor Trixi szavait csak biccentéssel nyugtázza. Nincs kedve beszélni az istentelen fagyban a kendõk mögûl.

[Alauron]

(Hanas)

-Trixi, te beszélsz? Hogyan...?-kérdi meglepetten, még a reggelinél. Miután elmagyarázta neki valaki többé kevésbé az esetet nem firtatja tovább. Ő is hisz az istenek hatalmában, így elfogadja, hogy a felföld istenei csodát tettek.

Az út egyáltalán nem olyan mint amit megszokott. Havat se negyon látott eddig, nem még ennyit! És azok a furcsa fák, tisztára mintha megmozdulnának, olyanok mintha egyformák lennének, és követnék őt, vagy ugyanaz mellette tűnne fel, vagy előtte. Méginkább ilyesztőek, hogy a szélcsend ellenére mintha megmozdulnának ebben a ködben. Már majdnem szól , hogy szerinte csak körbe - körbe járkálnak, de az ismerelen szobornál ami eddig nem került elébűk megnyugszik, mégis haladtak valamennyit, bár foggalma sincs mennyit. Csak azt tudja hogy fáradt, és hogy hideg van. A csengőszóra először azt hiszi a füle rossz, mikor pedig Trixi lidérceket emleget úgy képzeli hogy azok a fák igenis meg tudtak mozdulni, nem csak képzelte, biztos azok a lidércek. Eléggé beparázott.
-Ez valami angyalfélének a szobra, vagy felszentelt hely, hogy ide nem jönnek az ártó szellemek?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Rila Szobra
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, dél körül
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Tia
_________________________________________


-Szent hely? Attól függ honnan nézzük. Innen még egy vagy két óra a lak, muszáj lesz délután ellenére ott megpihenni, mert estére a vadon közepén maradnánk fedél nélkül.
Így Trixi megtörölve homlokát visszatette a csuklyát, megérintette futólag a szobor talapzatát és folytatta útját.
Délutánta egy farakást elhagyva fenyőcsoporthoz és egy kopasz fához érve feltűnt a lak. Nem volt ellapátolva előle a hó, azaz senki nem tartózkodott benne, kéménye nem gomolyogtatott füstöt.
-Nem zárják sose az ajtaját, mert menedékházként is szolgál, ha valaki erre járna.
Kisebb hókupacátközdés után be lehetett taszítani a lak ajtaját. Egy helyiségből állt. Belépve asztal lócával fogadta őket. Az asztalon mécsesnek alkalmas eszközök, a gerendázat alacsony volt, így aki égimeszelő, jobb ha fejét lehajtva közlekedik. Jobbra a falnál szintén lócák, lepakolni épp ideális. Balta, fatálak egymásra rakva az ajtó melletti kis asztalon, más ivásra, evésre használatos eszközökkel együtt. Balra pedig a többszemélyes tömegfekhely: egy sor lent, fadeszkák jelentették a derékaljat, s egy kis létrával egy "emelettel" feljebb is ugyan ilyen puritán fekhely hirdette magát. itt mindenki a saját takaróira, csomagjaira volt utalva, ha kényelmet akart teremteni. Egy kis tűzrakó hely is volt kialakítva, kicsit közel a fekhelyhez, hogy a meleg azért elérjen a szállókhoz.
Trixi körbenézett, mindent rendben talált.
-A lak mögött van egy kis fedett beálló a tüzelővel. Csak oda tudjátok a lovakat kikötni...
Megragadott egy lapátot és Vincent elé helyezte:
-Utat kéne vájni a hóban...
A vájás jó kifejezés volt...Mert itt már derékig! ért a hó...Akinek nem volt ellenáló a lábbelije, annak átázott és tiltakoznaka lábujjai

[Castor de Vinter]

Castor a kis menedékházba belépve és a holmiját lerakva rögtön a tűzgyújtással kezdett foglalatoskodni.

Aztán szépen elővette az uticsomagjukból a kávét, amit még a hajóról leszállva az első városban vettek, mielőtt a vadonba indultak, mikor Castor és Messala elmentek a térkapuhoz indulás előtt az úthoz szükséges holmikat a dwoon javaslatára megvenni; onnét van.

Kicsit tanácstalanul vakargatja a fejét, végül kiböki:

-Emberek segítene nekem valaki forró kávét főzni? Nem tudom hogy kell.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Rila Szobra
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, dél körül
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Tia
_________________________________________

A donna megszabadult köpenyétől, s piros ingjét igazgatta magán.
-Kávét? Hm, kéne forrú víz....aztán leöltjük vele akávéport...Ugye por és nem babszem...nem tudom megőrölni...vagy rágjam szét neked és köpjem bele a vízbe?
Így Messala valami kis fémlábast keresgélt az erdészlak holmijai között. Talált is.
-No, így menni fog, vagy lőttek nekünk? Trixi? Mi az?
Trixi a gerendákat nézegette, amiken vésések voltak.
-Ezek a jelek azt mutatják, hogy legutóbb egy hete járt itt az erdész s akkor koslattak lidércek a ház körül. A kutyáját kerülgették...
-Minek kéne nekik egy kutya?
-Nem tudom, de csak a bőrét adták volna vissza...
-Fúj!-és inkább a kávéra összpontosított. A lakban egyébként fenyőillat és fa illatt uralkodot, egyáltalán nem volt kelemetlen. Féynt is kellett csinálni hamar, mert az ablak deszkái be voltak zárva, üveg nincs!

[Saggaras Zenir]

Vincent

*Vincnet eddig szótlan volt az úton, látszik, hogy a meleg öltözék ellenére, nincs hozzá szokva ehez a hideghez. Amikor megérkeznek a kunyhóhoz, boldogan megy be.*

-Na végre egy kis melegség-Majd leszerszámol, már kezdene megszabadulni a hidegtől óvó ruháktól amikor Trixi oda lép hozzá.-Most Komolyan azt akarja kisasszony, hogy én menjek ki havat Hányni ebben a fogvacogtató hidegben.

*De a zsörtőlődés itt ki simerült, és már vette föl ujra a fejfedőjét. fogta a lapátot, és kifelé ment, hogy elhányja a havat, a tűzifa felé, hogy a lovakat kiköthesse, és legyen fájuk.*

[Jomadar]

(Somuris)


//A tegnapi hozzászólásomat úgy látom, törölték. //


Még kettesben
- Nem én vagyok neked az ideális pár, jól tudod.


Amikor a házba érnek:
- Csináljunk gyorsan meleget, teljesen átfagytam. - azzal a lovag mellé szegődik utat vájni a hóban.

Ha felmelegedtek:
- Trixi, mit tudsz a lidércekről? Mire kell még felkészülnünk? Én eddig csak hallottam róluk, de elég rossz dolgokat. Mennyi út vár még ránk?

[Castor de Vinter]

Castor segít Messalának a kávéfőzésben.

Ha átmelegedett és ivott egy kis forró feketelevest megkérdi a többieket:

-Na jó. Itt vagyunk a Felföldön.

-Trixi,Messala mi lesz itt az uticélunk és a feladatunk, és hogyan tudok nektek ebben segíteni?-kérdi a dwoon.

[Mesemondó]

//Törölték? De ki? Én aztán nem! Mi volt abban a reagban? //

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Rila Szobra
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, dél körül
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Tia
_________________________________________

(Somurisnak, a korábbiakra, hű, de régen volt )
-Te gondolod így, az én véleményem nem is érdekelt, úgy látom. Hoztál egy döntést és azt nekem le kell nyelni? Majd a szállásunkon ezt folytatjuk, most indulnunk kell...-nézte a dalnok csizmáját Trtixi, csettintett egyet a nyeklvével és ment a dolgára.

(Mindenki)
-Igen, menj csak lovagom-mormogta Trixi, miután elfordult a gerendától. A hólapátolás minimum egy félórai meló, amiben jól ki lehet melegedni, tehát a hideg elillan hamar
Azalatt Messala kiügyetlenkedi a kávéfőzésdt. A donna nem egy konyhatündér Jókat kuncog saját magán, amikor az ölébe borul a kévápor egy része, amikor majdnem leforrázza magát stb...
A dalnok segítségével a tüzelő hamar szabad lett, azaz az út oda, mert nem lepte be hó a fát. Így lehetett menni bedurrantani a kis kandallót, hogy meleg legyen. Addigra Trixi is összeszedte a választ a lidércekről s kért egy adagot a kávéból.
letette magát a padra és tűnődött:
-Azt tudom, hogy szeretnek embereket elragadni. Nőket, férfiakat, időset, gyereket, felnőttet...Trixi, a vörös hajad olyan hívogató nekik, mintha a rókának csirkét kötnének ki az udvarba éjjelre és még kotkodácsoltatnák is neki. Takard már el, de komoylan.
-De szép.
-Ők is ezt fogják gondolni, hidd el. Castor, kérlek, bírd rá, hogy eltakarja a haját. Mert lehet, mire reggel kelsz, nincs menyasszony...
Visszafordult a dalnokhoz:
-csengőszó jelzi nappal a jöttüket. Éjjel sziszegő hang. Vagy ha nagyon közel vannak, semmi.
-Ez jó. Ha nincenek itt is csend van, meg ha az ágyam mellett állnak, akkor is?
Trixi bólintott halálos komoly arccal. A donna kényszeredetten elnevette magát:
-Ez egy vicc...Hogy néznek ki ezek egyáltalán? Emberformák, vagy tenyérnyi pókoktól riadazol?
-Nem emberek s nem is állatok. Lidércek. Kész. Ami az utat illeti...Holnapra beérünk egy faluba. Ott kapunk egy vezetőt, aki jobban ismeri az utat arra a vidékre, ahova tartunk. Ahol az az irat van...
-ha irat-húzta el gúnyosana száját Messala s kihörpintette a maradék kávéját.
-Trixi, te mosogatsz. Kinn sok hó van, keress egy szimpatikus kupacot...Hol van budi?
-Odakinn. Ahol csak tetszik...
-Azt mondtad itt van...!
-Tévedtem-rántott vállat a nő.
-Grrr...hogy segíthetnél? Ásd el a testvérem kinn valahol, de jól!!!-morogta a donna Castornak s fittyet hányva a figyelmeztetésre, kibontott vörös lobonccal indult el kifelé.
Mire Vincent visszatért a lakba, kávéillat, pattogó tűz fogadta. Hamarosan meleg is követi majd...

[Saggaras Zenir]

Vincent

-Huu ez egész kimerítő volt de legalább nem fáztam.

*Mondja miközben bejött és dörzsöli össze a tenyerét. Majd mivel bent már tul melege lett elkezdte lekapni a kicsit beizzadt holmikat.*

-Huu lehet majd kérni abból a kis kávéból?

[Jomadar]

(Somuris)

//ugye mostanra eléggé késő délután van?
A reag nagyjából megfelel az én előző hozzászólásomhoz. Gondolom nem szándékosan lett törölve. Mintha Castorral egyszerre szóltunk volna tegnap, azután neki 2x jelent meg a szövege, mostanra az övé 1x, az enyém meg eltűnt. Nem érdekes.//

- Ezek szerint itt kell éjszakáznunk. Ugye nem csak én szeretném, ha felváltva őrködnénk? Egyedül még a szabadon választott hókupacra sem merészkednék itt szívesen.

Alig várja, hogy Trixi előadja a véleményét.