Gianagi tél [ÚTK]

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

Mesélő: Castor de Vinter
Helyszín: Gianag, Villon
Időpont: ősz, nap vége
Résztvevők: Mindenki
Esemény: "Godzilla"
_______________________________________________________________________________


Drof szerencsésen lefékezi a lendületét és még időben iramodik vissza felétek.

A fogadós és a juhász mondja:

-Jöjjenk, húzódjunk a második vonal mögé, itt nem soká égni fog minden!

A második sor hordó mögül -miután eltűntetek a közelből- az íjászok feszülten várják, hogy a hidra áttrappoljon a hordókon összetörve azokat.
A terv fényesen beválik, a mágikus teremtmény gondolkodás nélkül átgázol a hordósoron,sok-sok hektoliternyi gyúlékony olajban tapizgolva. Az íjászok erre vártak, elengedik a nyilakat, de nem a hidrár lőnek, hanem bele az olajos földbe.
A szétfolyt anyag azonnal lángra kap és a hidra egy-kettőre egy tűzfolyosón találja magát. A lángok körbeölelik, a szörny ordítva rohan, megszaporázza lépteit és a lángoló combjaival a második sor felé rohan.

-Hátra!
-Menjetek a következő vonal mögé!
-Tovább jön!

A helyi férfiak gyorsan visszavonulnak A hidra -mivel a házaktől kitörni nem tud, csak egyenesen rohan tovább előre.

-Reméljük nem tör ki a házak udvarán kerersztűl a földekre!

Egyenlőre úgy néz ki, a hidra intelligenciája odáig nem terjedt, hogy összerakja a törött olajoshordók és a tűz között fennálló oksági láncolatot. megvadult elefántként csörtet a második vonal felé.
Sok esze nincs, de szívós dög, meg kell hagyni.

[Quator ar Zaraquer]

(Saun)

*Egyenlőre hagyom had intézkedjenek a falusiak, így a tömeggel együtt én is a harmadik vonalhoz vonulok, hogy a második hordósort is rá tudják gyújtani. Viszont a harmadik barrikád mögé már nem húzódok be, hanem megállok a hordók hydra felőli oldalánál és nyugodt, komor hangon közlöm terveimet egyrészt a falusiakkal, másrészt főképp harcostársaimmal, hogy ne ütközzünk egymásba, ha arra kerül a sor.*

-A bestia gyorsít, így hamar maga mögött hagyhatná a második tűztócsát. Ha meggyulladtez az olaj is, akkor én feltartom a hydrát amennyire csak tudom, hogy kéyntelen legyen a lángoló olajban álldogálni és ne vesszen kárba az értékes "hadszer".

*Remélem érthető voltam, de ha esetleg nem az sem számít én terveimnek megfeleően megvárom, míg a második vonal is rágyullad az egyre sebesebben közeledő szörnyre, majd elé állok és megpróbálom rákényszeríteni, hogy a lángok közepén maradjon, ne rohanjon tovább.*

[Ichigo]

Nasnaer

*Látva hogy mi a falusiak terve, egyenlőre még nem avatkozok a dolgokba bele, hagyom hadd csinálják amit jónak látnak. Azért biztonság kedvéért beállok az íjászok mellé.*

<Ahoz képest, hogy parasztok, megvan a magukhoz való eszük. Vagy már rutin.>

[Garmacor]

hallva a falusiak és Saun szavait én is visszahátrálok, de megállok Saun mellet és csak bólintok felé majd felkészülök a harcra

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

Mesélő: Castor de Vinter
Helyszín: Gianag, Villon
Időpont: ősz, nap vége
Résztvevők: Mindenki
Esemény: "Godzilla"
_______________________________________________________________________________

A hidra tombol a második vonal tűzfolyosójában. Dühödten keres kiutat és megpróbál kitörni a házak felé. Próbál betörni az egyik ház udvarára, hogy a gyümölcsösön átvégva kikerüljön szorult helyzetéből.
Ám Saun és Drof ott terem és próbálják megakadályozni ezt. Azonban a tűz és a hő őket is sebzi. A lény legalább háromszor akkora mint egy ember. Nehéz lesz rákényszeríteni.
Mindenesetre az íjászok célzott lövésekkel zavarják az szörnyet. Mi több a vakmerő hősöket látva a helyiek -egy tucat vasvillára kapott paraszt- csatlakozik Saunékhoz és a szörnyet szurkálva igyekeznek a terelésben részt venni, noha pengeélen táncolnak.

(Off: Kérek előre egy környi időnek megfelelő harci dobást. A szörny jóval nagyobb mint ti, csak akkor lesztek képesek a tűzben tartani, ha túlütitek, ellenkező esetben ő gázol le titeket. A parasztok segítsége +15 TÉ-t jelent. Ellenben mivel ti nem szálfegyverekkel harcoltok <a vasvillát most kinevezzük annak > titeket elért a tűz és a hő. Minden körben míg a hidrával küzdötök, sebződtök 2k6 Fp tűzsebzést is, mert az olaj igen forrón és nagy lánggal ég mindenütt.)

[Ichigo]

Nasnaer

*Meglátva, hogy a hidra ki akar törni a házak felé és hogy az uwwelita és a törp meg jónéhány paraszt vissza akarja tartani, én sem leszek rest, gyorsan a hidra oldalába kerülök és fejre célzott lövésekkel én is próbálom visszaterelni a tűz felé. Biztonságos távolságra állok, hogy ne érjen el a fejével, de elég közel ahoz, pontosan tudjak rá lőni. *

-Az íjjászok egy része ide! Löjjétek a dögöt! Nem törhet ki! - kiabálom a lövészeknek

//dobok én is egy környi támadódóbást//

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

Mesélő: Castor de Vinter
Helyszín: Gianag, Villon
Időpont: ősz, nap vége
Résztvevők: Mindenki
Esemény: Godzilla halála
_______________________________________________________________________________

Végül is a két frontharcos a vasvillára kapott falusiak, no meg az íjászok aktív támogatása mellett a tűzfolyosóban tudják tartani a szörnyeteget addig, amíg magának a hidrának a teste lángra nem kap. Ekkor viszont már valóban menekülni kell az útjából, a szörny fékevesztett tombolásba kezd, töb falusit is kis híján agyontipor, bár törött csontokat -bordák és lábak- így is jelzik a dühét.

A hidra lángoló áldozatként betör egy ház udvarára és a gyümölcsösön keresztűl próbál a szántóföldek és a szabadság felé inalni.
Azonban lángoló hússal ezt nehéz megtenni. A legendák igazat szóltak, egy idő után a hidra teste valóban lángra kap, mostmár a saját zsírja táplálja az égést.

A falusiak nem restek szaladni utána. Mikor az "állat" fülrepesztő halálsikollyal összeroskad és sülthúsként égni kezd, kaszára kapott férfiak kezdik el szabdalni a testét, kímélet nélkül. Orrfacsaró a bűz és hányingerkeltően terjeng az égett hús édeskés szaga, ami elkeveredik a kiömlött égő olaj szagával.

A falu népe is odarajzik a templomból és meglesik, ahogy a férfiak különálló dögkupacokra szabdalják a hidra testét és szént és tüzelő hozzáadásával teljesen elégetik a tetemet.

-Ez se fogja már többet a környéket riogatni! -mondja egy középkorú tömött bajuszos parasztember. -Köszönjük néktek idegenek a segítséget! Viler faluja mindig hálás szívvel fog gondolni rátok! -mondja ervül.

-Ha nem tartják a tűzben kitört volna belőle köszönjük lovag uram, törp uram. ...És persze önöknek is. -mondja Nasnaernek és Elrcnek- Életemben nem láttam ilyen átkozottúl jó céllövőket mint önök, sajnos az várható volt, hogy ezek a fegyverek csak zavarni tudják, de azt hiszem jócskán megkönnyítették a társaik dolgát.

-Engedjék meg hogy bemutatkozzam, a nevem Vilmar Kunt én vagyok a falu kovácsa. ma éjszaka már úgysem fog tudni senki aludni. Nekünk a romokat kell eltakarítani és a tüzet eloltani, önöket -ha nincs ellene kifogásuk- átkísérnénk Heidi anyóhoz, a vajákosunkhoz, hogy elássa a sebeiket; no meg azokét a férfiakét, akiket megtaposott a dög. -invitál benneteket Vilmar

[Quator ar Zaraquer]

(Saun)

*A hydrát nm engedem kitörni. Igaz a parasztok és törp társam segítsége igencsak jól jön. Büszkén nézek a mellettem hadakozókra, hiszem tudom, hogy az én népem, mindannyian makacs, kitartó gianagiak vagyunk. A közös bosszú a nyájak dézsmálásáért összekovácsolja a közösséget. PEdig sokan bírálják Uwel Atya híveit, hogy nem tesznek eleget az összetartásért. Tessék! Itt a bizonyíték, hogy a Bosszú és Igazság igenis jó összetartó erő. Így nem tétlenkedem én se és a lángokkal nem soka törődve ölöm a szörnyet, majd kitörése és elhanyatlása után kiveszem a részem a feldarabolásából is. Mikoron végeztünk vele teljesen és elhamvadt az utolsó kis máglyarakás is komor elégtétellel csapom le csatabárdomról a nagyja vért és nem vagyok hajlandó addig elvonulni az "ispotályba", míg Uwelnek nem ajánlottam ezt a mezőt, hol a földművesek bosszúja beteljesedett. Így halkan mormolva a szertartási szöveget körbejárom a területet és végül megállva a legnagyobb elszenesedett kupac előtt/felett fenhangon is elismétlem a megtisztító fohászt. Csak ezek után térek vissza a többiekhez és biccentve a kovácsnak engedem, hogy a nevezett anyóhoz kalauzoljanak.*

//Támadást, sebzést már nem dobtam, ha mégis dobjak kérlek szólj.
Tűz: 2K6=8Fp (Nem tudom a tűznek itt hogy van kötelező Ép-je? )
Szertartás varázslat 3 Kegy.//

[Garmacor]

(Drof)

a lovag oldalán harcolok és igyekszem a tízben tartani a hydrát. A tüzet összeszorított foggal tűröm
<nem hagyhatjuk újra elmenekülni>
a darabolásban viszont már nem veszek részt a hentesmunkát a falusiakra bízom, Saunt egy pillanatig érdeklődve figyelem majd a kovácshoz fordulok
- szívesen. Én Drof Gorgo.
- Köszönjük.
Heidi anyóhoz érve körbenézek és megvárom míg a súlyosabb sérülteket ellátja és csak utána engedem, hogy velem foglalkozzon
2k6 Fp=7 Fp Ha jól tudom ezzel 1ÉP kötelezően veszik.

[Yvett de Crei]

Scyllaina

*A látottakból nehezen, de összerakom, hogy mi a szándékuk a falusiaknak. Így maradok háttérben addig amíg szükséges. A hidrával én is felveszem a harcot - bár én az elpusztítására törekszem mintsem a tűzben tartására - hisz nem értem mit kérnek a falusiak tőlünk. Végül is a lényeg az, hogy módszeresen ütöm a szörnyet láncosbuzogányommal.*

TÉ: 68+15+36= 119 Sebzés: 11 Sp
TÉ: 68+15+65= 148 Sebzés: 8 Sp

Sebződésem: 2k6 - 11 Fp és 2 Ép

*A dögtől áradő irgalmatlan tűz és hője elég szépen helybenhagy. Megpörkölt arccal, izzadva a teljes vértben hagyom abba a csépelést, amikor ledöntöttük közösen a lábáról a hidrát. A szétszaggatásában nem veszek részt - inkább azon vagyok, hogy a felforrósodott vértemtől megszabaduljak, mielőtt még belesülök.
A kovács szavait nem igazán értem - ha tudom viszem magammal a vértem darabjait, ha még forró, akkor ott hagyom - tán csak nem fog eltűnni - és követem így a társaimat a mutatott irányba.*
- Menni mi hová? - *kérdem azért, hogy valamennyire képben legyek. Nem egy konkrét személynek szólt a kérdésem, majd válaszol az aki tud...*

[Ralog Gebbro]

(Tagrid)

*A harmadik sor elé húzódom én is Saun mellé állva feltartani a dögöt - bár állapotom miatt közvetlen a közelébe sem akarok nagyon kerülni. Így mikor közel ér a szigonyomat beledobom.
A kitörése utáni cséplésében sem veszek részt. Meghagyom a falusiaknak, hogy az unokáiknak mesélhessenek erről
A kovács szavaira bólintok egyet, s a megtaposott emberek közül egyet a "vállaimra veszek" - segítek eljutni a vajákos nőhöz.*

[Ichigo]

Nasnaer

*Hallva, hogy az íjász tehetségemet dicsérik, dagadó melkassal válaszolok.*

-Hát igen, Arel hívei mindig is híresek voltak célbalövő tehtségükről. Persze ehez még hozzájárúl félelf mivoltom is, ami még rátesz egy lapáttal a tudásomra. Na hol az az anyóka?

*Kérdezem, majd elindulok a férfi után.*

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

Mesélő: Castor de Vinter
Helyszín: Gianag, Villon
Időpont: ősz, nap vége
Résztvevők: Mindenki
Esemény: A csata vége
_______________________________________________________________________________

A falu javasasszonya egy két lábon járó aszott izé valahol 120 és a halál közt.
A falusiak betámogatják a házába a sebesülteket és titeket. A gyógyfűszagó kis kunyhó hamare megtelik, ezért inkább az udvaron látja el a sebesültke legtöbbjét.

-A vasaakaat veegyééteek leee..-nyekergi reszketeg fahangján azoknak akik megégtek- neem tudom beekeeeni a sebekeet.

Aki engedi hogy elássa az kap az égett bőrére valami oltári büdös ragacsot, meg mernétek esküdni, hogy tárgya; mindenesetre valóban ért a néne a néi gyógyászathoz, mert az égés okozta fájdalom valamelyest mérséklődik.
(+k10 Fp)

Gyolcs, fasín és sebvarró tű is előkerül, Heidi mama mindenkit leápol... ..és ezt igen szakszerűen teszi. Valószinűleg mindenféle "egészségügyi vészhelyzetben" őt hívják az aratóbalesetektől a gyerekszülesztésig.

A napnak -mely már napfelkeltébe fordul- nincs vége, a falusiak a szörnyteg eliminálásának örömére rögtönzött falunapot tartanak. Asztalokat raknak össze a templom előtt és nyársa húztak egy ökröt. Komoly hálaünnep készülődik, amit a helyi Gilron-pap -Vimar Kunt az, a kovács- celebrál.

Vilmar egyenként invitál benneteket:

-Kérem maradjanak még velünk és ünnepeljenek velünk, ha módjukban áll. Nagy tettet vittünk ma véghez, futárt szalasztottunk Sinog Kulba, hogy a jegyzőnél jelentse az esetet. Ez a bestia már nagyon régóta a környéken kódorgott. Mondják még a XIII. Zászlóháborúba idézték meg a toroniak, ám ahelyett hogy a csatában vérengzett volna, inkább elkódorgott és itt kötött ki. Ezt még a nagyapámnak mesélte az ő nagyapja, mikor kicsi volt. Nem tudom ebből mi az igaz, de elég régóta itt verte már a hidrát a ragya.

(Off: A faluban átélt eseményekért mindenki kap 20+2d10 Tp-t)

[Yvett de Crei]

Scyllaina

*Nem kapok választ, így egy vidám vigyorral, kormos képpel megyek a többiekkel. Érdeklődve nézegetem az anyókát...*
<Kedves lehet Dartonnak, ha eddig hagyta élni... vagy épp fordítva >
*Utoljára hagyatom magam, addig fintorogva nézegetem, s szagolgatom messziről a többiekre kent masszát.
Miután velem is végzett mosolyogva megköszönöm neki asziszul, de azért nem tudom megállni, hogy ne szóljak neki.*
- Köszönöm, hogy Darton éltesse sokáig. De azt is mondhatta volna, hogy feküdjünk bele a lószarba mezítelenül... Megkímélte volna magát a kenegetés fáradalmaitól.

//Tp: 20+14= 34
Fp: +3 Fp//

[Quator ar Zaraquer]

(Saun)

*A szertartás végeztével én is elzarándoklok az anyóhoz. Az utasításnak megfelelően leveszem a vértem darabjait, hogy bekenhessen. Bár erősen elgondolkodok megérezve a bűzt, de a felhólyagosodott bőrt kezelni kell, így rábízom a mikéntet. A lényeg, hogy úgy érzem használ és enyhül valamelyest az égető érzés. Végül a visszahűlt vértet már felöltöm. Van egy érzésem, hogy úgyse alszunk vissza. A falunapi invitálásra szerényen felelek csupán.*

-Öhm. Köszönöm, de csupán tettük, amit kellett. Uwel segedelmével leszámoltunk a szörnnyel és ez épp elég.

//K10: 3 Fp
20+2K10: 20+3=23TP//