(Tupat Bofor)
* Tupat egy falnak dőlve hallgatja a történéseket... arca elmélyült gondolkodásról ad bizonyságot, tekintete messze réved...*
<... Vajon így bántak a törpökkel is? Kétlem... népem vérei bizonnyal fejszékkel és csákányokkal estek a bitorlóknak... hősi halált haltak! Azonban... kell valaki, a Tárnákat Zengető szólítja... aki bevégzi a művüket... én lennék az? Mint Kadal szolgálója kézenfekvő... ám mégis... zavaros és ijesztő ennyire idegen társasággal dolgozni...>
- Felvilágiak...
* Szólal meg rekedten...*
- Talán mégiscsak fontolóra kellene venni a kitörés esetét... ha nem is onnan ahonnan jöttünk... keresünk más kijáratot... vagy... * Emeli meg csatabárdját...* csinálunk egyet.