• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Fagyvár [ETK]

A múlt... Ez történt Velünk...

Moderátor: Admin

Téma lezárva
200 hozzászólás • Oldal: 10 / 14 • 1 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Martos col Legium » 2009.10.11. 23:14

(Alden)

Kicsit megnyugszom, amikor a vendéglátóm felnevet, hisz aki nevetni tud, az még képes bízni a jövőben. Tapasztalataim alapján a kétségbeesés legjobb ellenszere a vidámság.
<Persze, mint a legtöbb orvosságnál itt is fontos a megfelelő adagolás, hisz az idétlenkedés a felelőtlenség ikertestvére, és nincs semmi, ami kevésbé hiányozna jelen helyzetben, mint egy felelőtlen vezető. Bár ahogy elnézem, ettől egyelőre nem kell tartani...>

- Hát akkor bízzunk benne, hogy a bizodalmunk nem alaptalan - teszem még hozzá a gróf szavaihoz, majd látván, hogy a beszélgetéshez minimálisan szükséges két személyes limitnek csak az ötven százaléka mutat hajlandóságot, nem erőltetem tovább a társalgást. A gróf gondolatai most valahol máshol járhatnak.

Csöndben elfogyasztom hát tányérom tartalmát, majd az asztaltól felállva udvariasan megérdeklődöm, hogy hol tudnék megpihenni, és hol találok valakit, aki erre a helyre el tud vezetni.




//Sorry a sok várakozás miatt, reményeim szerint nem fordul elő többet.//
Az az egy baj a semmittevéssel, hogy sose tudod, mikor végeztél.
"A hajók kifejezetten úgy lógtak az égen, ahogy például a téglák sohasem."
Avatar
Martos col Legium
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 830
Csatlakozott: 2008.10.02. 16:16
Tartózkodási hely: Valahol Európában... :)
ZK Karakter: Heian Amanodel - Arabel megtisztítása
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.10.14. 21:40

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________


Neidhart:


*Hosszan imádkozol a Hallgatag Úrhoz, lelkedbe némi megnyugvás költözik az ima hatására. Azért van egy olyan érzésed, hogy Darton humora jelen helyzetedben elég nyilvánvalóan mutatkozik, már ha szándéka van hű lovagjával. Egyenlőre még magad sem tudod, bár az az erő, amit érzel magadban az ima végeztével, akár jó jelnek is mondható. Csak tulajdonképpen fogalmad sincs, mit csinálj. Vajon mit hoz a holnap?
Egy jó fertályórát elmélkedsz a szobádban, amikor kintről dobogó léptek zaját hallod -valaki rohan a folyosón, mégpedig a felsőbb szint felé tart.


Iymer:


*Egyre gyorsítva a tempót közeledtek a vár felé. Kissé javítja a helyzeteteket, hogy a vihar alábbhagyott valamelyest -így sem túl elviselhető, de talán a szél egy kicsit kisebb erővel csapkodja arcotokba a jégszilánkokat. A vár kapuja előtt te és testvéreid visszafordultok, Trek azonban int, és közben ordít valamit arról, hogy sürgősen tájékoztatnia kell a várurat, majd berúgat a kapun. Kerültök egyet-kettőt a lovakkal arra várva, hogy az üldözők beérnek titeket, azonban szemmel láthatóan senki és semmi nem követ bennetek -kissé meglepő módon. Viszont, lovad már elég nehezen tűri a megpróbáltatásokat, ezért inkább úgy döntesz, hogy társad épsége fontosabb annál, mint hogy foglyot szerezz itt a fagyos mezőn, ha meg felesleges várni, akkor meg végképp rossz. Testvéreid arcán megkönnyebbülést látsz, ahogy az istálló felé közeledtek. Odabent Trek lova éppen csak be van állítva a helyére, le sincs szerszámozva: gazdája nyilván futott, mintha Tharr démonai kergetnék. Krad hívei azonban nem lehetnek ennyire hebrencsek még ilyen helyzetben sem: leszerszámozzátok a lovakat, száraz szalma és némi abrak is jut nekik, és csak utána indultok el hárman a lakórész ajtaja felé. Közben Windefin egy kicsit közelebb lép:

-Még most sem értem, hogy ha észrevették Limast, miért nem üldöztek minket.

Fuhimi:


*Álmodból léptek dübörgése riaszt fel: valaki rohan a folyosón, még egyenlőre nem tudod hogy miért, és bár egy kissé késve jut el agyadig a dolog, az a sejtésed, hogy most valami történik. Nem érzed, hogy túlzottan kipihent volnál, fogalma sincs, mennyit aludtál.


Laurana:


*Meglehetősen sokat pancsoltál a vízben, amikor némi merengés után végre kilépsz a fürdő ajtaján, már csak a gróf van a kinti teremben, és békésen pipázgat a karosszékében ülve. Ahogy kilépsz az ajtón felpillant, komótosan végigmér tetőtől talpig -nem "vetkőztet" a szemével, inkább csak udvarias érdeklődéssel szemléli, változtál-e valamit :)-, majd lassan kiveszi a szájából a hosszú szárú pipát. Ellenőrzi, hogy megfelelő-e benne a parázs, újra rád néz, majd megszólal:

-Nos, hölgyem, jól esett a ...

*Még be sem fejezi a mondatot, amikor az ajtó kivágódik, és egy vastag ruhákba burkolózott, gyerekképű katona ront be rajta -arca pirosságáról és a haján, ruháján gazdagon pihenő hódarabkákból arra következtetsz, hogy odakint járt. Megtorpan, látva, hogy urának vendége van, elvörösödik. A gróf ráemeli a tekintetét, majd bátorítóan int a kezével. A fiúból szinte kiszakad az információ:

-Uram! A toroniak! Már majdnem a hídnál járnak...

*A termet dermedt csend tölti be, melybe egy eltévedt légy zümmögése robajként hasít bele...

Alden:


*Miután elfogyasztottad a gyorsan hűlő sült maradékát, ami még a tányérodon volt, majd a gróftól megkérdezed, hol pihenhetsz le. Elmondja, hol találod a szobádat, elnézést kér, hogy nem tud odavezettetni senkivel, de nem nagyon van ilyen feladatra embere, szinte mindenki a falakon van, vagy pihen az éjszakai őrség után. Távozol a szobából, és a gróf által mondott szobába mész, mely a katonák szintjén van, nem is olyan messze a lépcsőtől. Belépsz, belül a zárban ott van a kulcs. Leteszed a holmidat, megpróbálsz nagyjából berendezkedni, kissé lakájossá tenni a helyet, bár kissé túl kicsi és zárt szoba a te ízlésednek. Éppen végzel a rendezkedéssel, amikor valaki nagy sebességgel rohan el az ajtód előtt a folyosón, lépteinek dobogása még hosszan hallatszik, ahogy a gróf szobája felé igyekszik.

//Lehet, hogy elsiklik felette a figyelmem, lehet, hogy van a dologban némi időbeli rendetlenség, de elvileg a karakterek most egy időben járnak (Laurana egy kicsit előrébb). Ha valaki észrevesz valami hibát, esetleg nem tiszta, nem tetsző valami, nyugodtan szóljon. Kicsit összecsúsztak a feladatok ezen a héten...//
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Laurana » 2009.10.14. 22:11

Rebecca de Viica

*Már éppen válaszolnék a grófnak, ki néhány pillanatig még láthatja is, hogy a fürdő kellemes volt, és jót tett a hangulatomnak, de aztán beront a suhanc, nekem pedig a hír hallatán azonmód elkomorogik az arcom ls visszatér a keserűség a tekintetembe, majd néhány pillanataig beáll a keserű jövő ígéretével terhes csend...*
-Igazán kellemes volt a fürdő, köszönöm.*Válaszolom aztán a grófnak, nem látszik, hogy különösebben meglepett volna a hír, inkább csak valamiféle beletörődés érződik bús hangomból, már látom a lelki szemeim előtt, hogy mi lesz, ha valóban ideérnek a csapatok. Valahogy nem tudok fényes jövőt jósolni a gyerekképű várvádőknek.*
-Nos, ha most megbocsát, Gróf úr, úgy látom ideje előkészülnöm. Mint mondottam, rendelkezésére állok, ha harcra kerül a sor.
Merre induljak a szobámból, ha készen vagyok? Szükség esetén el tudok vezetni kisebb csapatokat, de ehhez kell valaki, aki pontosan tájékoztat a körülményekről...

*Átsuhan még néhány árny a tekintetemen az utolsó mondat közben, nem szeretnék újabb csapatot a halálba vezetni, nagyon nem. Főleg nem gyerekeket. Csak állok ott némán, vigyázzban, a gróf válaszára várva.*
"Az otthon talán azt a helyet jelenti, ahol sosem bocsátanak meg, ezért örökre oda tartozol, oda láncol a bűntudat."
Avatar
Laurana
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 431
Csatlakozott: 2008.07.31. 14:33
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Fuhimi Rokuro » 2009.10.15. 4:57

Kiugrok az ágyból és az ajtóhoz megyek. Ha sikerül elkapnom valakit a folyosón, akkor megtudom, hogy mi a rohangálás oka, ha nem, akkor a legrosszabbra készülve visszasietek és felöltözöm, miközben a fejemet rázogatva próbálom észhez téríteni magamat.
A pikkelyvért szíjait már menet közben húzom meg és miközben lesietek a várudvarra, elmondok egy testhőmérséklet növelést is, hogy felkészüljek a hidegre.
Fuhimi Rokuro - Fagyvár
Semus ver Wyntar - XIV. Zászlóháború
Avatar
Fuhimi Rokuro
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 77
Csatlakozott: 2009.05.13. 11:16
ZK Karakter: Fuhimi Rokuro - Fagyvár
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Quator ar Zaraquer » 2009.10.16. 8:44

(Neidhart)

*A dobogó léptek zajára felemelkedik és igazít vértjének darabjain inkább csak megszokásból. Bár semmi kedve a siránkozó tömeghez, de itt a szobában is hamar megőrülhet az unalomtól, így végül magához veszi alabárdját és kilépve a folyosóra a lábdobogás után indul megnézni vajon most mi ijesztette meg a népeket.*
Avatar
Quator ar Zaraquer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 5623
Csatlakozott: 2006.07.12. 18:50
Tartózkodási hely: Gyula
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Iymer » 2009.10.17. 9:09

(Iymer Senton barát)

Kint, amíg várjuk az első üldözőket, egyre bosszúsabb leszek. Amikor bent csutakolom és ellátom Boglárt, ez csak fokozódik. Az istállóból nem a lakrészek felé veszem az irányt, hanem fel a kaputoronyba, és még vetek pár pillantást, mintegy utolsó reményként az üldözőink vélt érkezése felé, és amikor már tényleg semmi remény, igazán méregbe gurulok, nem is titkolom. A legközelebbi fal kap is egy ökölcsapást, bár ez leginkább nekem fáj, főleg ilyen kihűlt kezekkel, de nem érdekel. Windefin megjegyzése teszi fel az egészre a koronát:
- És így szinte semmi értelme nem volt az egésznek!

A továbbiakban csendben dúlok-fúlok magamban, az jár a fejemben, hogy mit is jelentsek a központnak, amit halogatni már nem nagyon lehet. Azért mindenek előtt felmegyünk a grófhoz, neki is jelentést tenni. Amikor felértünk, mint a csapat és az akció vezetője, én szólalok meg, de látszik rajtam, hogy nincs sok kedvem beszélni. Biccentek, amikor beérünk a terembe, konstatálom, hogy itt van Trek is, nyilván mondott is ezt-azt (ami talán még a jelenlévők arcán is látszik), majd:
- Trektől nyilván hallották már, hogy a hír igaz, itt vannak a toroniak. Többet Limas testvértől tudhatnak meg, ő került közelebb hozzájuk.

És ezzel hátra lépek, átadom a szót Limasnak. A továbbiakban nincs kedvem megszólalni, ami látszi is rajtam.
Avatar
Iymer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 610
Csatlakozott: 2007.08.24. 14:01
Tartózkodási hely: Mány
ZK Karakter: Iymer Senton barát - Manifesztáció
ZK Karakter: Iymer cwa Takeda - Testvérviszály
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Martos col Legium » 2009.10.17. 22:11

(Alden)

Miután magamra zártam az ajtót, tekintetem végigsiklik a szobán, és jóleső érzéssel pihentetem meg végül a fekhelyemen.
<Nem valami tágas, de nincs is most sok holmim, és így könnyebb lakájossá tenni.>
Ezzel a gondolattal elkezdem kipakolni azt a keveset, amit otthonról magammal hoztam. Mire mindennek megtalálom a legmegfelelőbb helyét, léptek zaja szűrődik be szállásomra.
<Csak háromféle emberről tudok, aki ennyire szokott volna sietni: a parasztgyerekek, az életüket mentők és a futárok. A jelenlegi helyzet, és a léptek iránya alapján asszem kizárhatom az első két lehetőséget, így biztos valami fontos hírt kap a gróf.>
- És amilyen szerencsém van, biztos, hogy rossz hírt hoznak- fejezem be gondolatomat az orrom alatt morogva, lélekben felkészülve rá, hogy az alvási terveimnek immáron majdnem bizonyosan lőttek.
<Szerencsére ismerem más módjait is a pihenésnek, ami alkalmanként akár az alvást is kiválthatja.>
A gondolatot tett követi, és - hogy ruházatomat védjem - előszedek egy külön erre a célra rendszeresített, frissiben elpakolt pokrócot. Leterítem a földre, leülök rá a szokott pózban, és elkezdem kizárni a külvilágot, hogy legalább elmém megpihenhessen.
Az az egy baj a semmittevéssel, hogy sose tudod, mikor végeztél.
"A hajók kifejezetten úgy lógtak az égen, ahogy például a téglák sohasem."
Avatar
Martos col Legium
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 830
Csatlakozott: 2008.10.02. 16:16
Tartózkodási hely: Valahol Európában... :)
ZK Karakter: Heian Amanodel - Arabel megtisztítása
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.10.23. 20:50

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________


Neidhart:


*Egy pár pillanat gondolkodás után döntesz a szoba magánya és a puhány "katonasereg" között, mégpedig az utóbbi javára. Nem kevés kíváncsisággal veszed kezedbe hűséges fegyvered, és kilépsz a szobán, remélve, hogy lesz valami izgalom is. A léptek gazdája egyértelműen a felsőbb szintek felé tartott, te is arra veszed hát az irányt, amint fordulsz, meglátod magad előtt a kradita triót, amint sietősen -de semmiképp sem úgy dobogva- a gróf szobája felé tartanak, és közben tanácskoznak valamin. Utánuk eredsz, és a gróf szobájának ajtaján a kopogás után már együtt léptek be. Bent a gróf, a vörös hajú nő és egy fiatal, a várkatonaság egyenruháját viselő kölök van. Iymer lovag zárkózottan nyilatkozik, majd hittestvérének adja át a szót, aki részletesebben beszámol a kiruccanásuk eredményeiről, majd ő is zárkózott hallgatottságba vonul. Az egész szobát csend üli meg, a fiú zihál halkan, a gróf a nőre pillant, és bólint, arcán a gond árnyai suhannak át.

Iymer:


A kaputoronyba felérve készenlétben álló őrséget pillantasz meg: mind fiatal, kölyökképű katona, akik tisztelegve köszöntenek. Pár percig fürkészed a kavargó szelet, de senki és semmi nem mozdul odakint. dühödben nagyot ütsz a falba -a kezed annyira el van gémberedve, hogy alig érzed a fájdalmat, de a kiserkenő vér azt mutatja, lesz e mozdulatnak még böjtje. A katonák dermedten figyelik, ahogy dúlva-fúlva elhagyod a tornyot, Limas és Windefin némán követnek, egészen addig, amíg Windefin meg nem szólal. Kirohanásodra komoly arccal válaszol:


-Biztos volt értelme, Iymer testvér, lehet, hogy később fogjuk megtudni, Urunk bölcsessége végtelen, nem tudhatjuk, mit tartogat számunkra.

*A továbbiakban csendesen teszitek meg az utat a gróf lakosztályáig, bár mögöttetek két ajtócsapódás is mutatja, hogy mások is felfigyeltek a hírre, valószínűleg Treknek köszönhetően. Felérve a gróf lakosztályába rövid kopogás után benyittok, ekkorra már a dartonita halálmadár is a nyomotokban van. Belépve a grófot, Treket, és a vörös hajú nőt látod, utóbbi arca nem nagyon árul el érzelmeket -csak némi keserűséget- a gróf arcát a gond kendőzi. Gyorsan és lényegre törően előadod azt, amit feltétlenül fontosnak tartasz, majd hallgatásba burkolózol, helyetted Limas veszi át a szót. Egy pillanatra feléd sandít, mielőtt belefogna.


-Nos, véleményem szerint Iymer barát egy kissé túlzott, én nem nevezném az akciót sikertelennek. *Itt tekintete a vállára téved, ahol még látszik a ruháin a nyílvessző okozta hasadás, a sebet már begyógyította -Legalább annyit megtudtunk, hogy valóban, a hír igaz, a toroniak közelednek, mégpedig gyorsabban, mint ahogy gondoltuk. Magam jutottam hozzájuk a legközelebb, és amit láttam, nem volt ínyemre. Sajnálatos módon a toroni egységek egyik leghírhedtebb csapatteste az Acélkiméra légió tart felénk, ez pedig semmi jót nem ígér. Az ítéletidő miatt sajnos nem nagyon láttam semmit, ellenben az ellenség ork segédcsapatai viszonylag hamar észrevettek, nekik köszönhetem az üdvözlést is. Viszont, ahogy Iymer barát is mondta, nem üldöztek minket, még a hídig se, ami felettébb érdekes.
*Mondandója befejeztével körbepillant a társaságon, majd int, hogy részéről a beszámolót bejelenti. Kissé meglepődsz az információtól, amit eddig nem osztott meg veled. Te is hallottál már az Acélkimérákról, kegyetlenségükről, megingathatatlan bátorságukról rémtörténetek szólnak Szövetség-szerte.

Fuhimi:


Ahogy felöltözöl, és kilépsz az ajtódon, végigpillantasz a folyosón, még éppen látod a kradita különítményt, amint eltűnik a felfelé vezető lépcsőn, illetve a dartonita lovagot, aki épp ekkor hagyja el a szobáját, és a nyomukba ered. A várudvarra menet nem találkozol senkivel, és ahogy a kapun kilépsz, is csak a fehérhajú tisztet látod, akit már látásból ismersz, épp átvág a várudvaron a kaputornyok felé. Azonban semmi nem történik idekint, legalábbis egyenlőre.

Rebecca:


*A gróf rád emeli tekintetét, valami megértésfélét látsz megcsillanni a tekintetében. Semleges megjegyzésedre csak legyint, egy mozdulattal kifejezve elégedettségét és hogy most fontosabb hírek is akadnak. Ismét a fiú felé fordul, amikor azonban felajánlod segítségedet, ismét feléd fordul, szemében köszönetet látsz, ahogy biccent.


-Köszönöm, a katonáknak szükségük van tapasztalt parancsnokokra. A körülmények megbeszélésére reményeim szerint elegendő időnk lesz...

*Ekkor kopogás szakítja meg a mondatát és a három Krad-paplovag, valamint mögöttük a hosszú hajú dartonita lép be. Iymer barát és egyik testvére, Limas beszámolnak a felderítő útjukon tapasztaltakról, a vezető kifejezetten bosszúsnak látszik. A monológ befejeztével újra súlyos csend nehezedik a teremre, a gróf feléd fordítja gondterhelt arcát és bólint. Ha akarsz, mehetsz.

Alden:


*Mormogva veszed tudomásul a helyzet logikai levezetésének eredményét, de vannak dolgok, amikkel nem érdemes várni. Leülsz a leterített pokrócodra, és meditációba mélyedsz, hogy szellemileg kipihentebben fogadhasd a rossz híreket. meglepetésedre azonban nem egészen úgy működik a dolog, ahogy egyébként, de az érzést megmagyarázni nem nagyon tudod. Mintha valami gátat szabna a próbálkozásaidnak, tapasztalataidnak hála azonban egyhamar sikerül a kívánt állapotot elérned, ahol már a külvilág nem befolyásol.

//Ami Iymerre igaz, az legtöbbekre az. Aki kicsit is foglalkozott a Zászlóháborúval, vagy részt vett benne, az tisztában van vele, hogy az Acélkimérák kiket is takarnak. Hírhedt csapásmérő egység a háború eddigi hadmozdulataiban, kétségbeejtően sikeresek.//
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2009.10.28. 22:17-kor.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Laurana » 2009.10.23. 21:36

Rebecca de Viica

*Szótlanul végighallgatom a jelentéseket, majd a biccentésre még megnézem magamnak a Gróf tekinteték, utána megfordulok, és indulok ki a teremből. Lépteim nyugodtak, de azért tempósan haladok, irány a szobám. Módszeresen magamra öltöm a vértemet, hátamra csatolom a kardot, övre a tőr, végül a palást, kétszer ellenőrzök mindent, utána pedig visszaindulok, ugyanolyan módon, mint ahogyan eljöttem. Célbaveszem ismét a Gróf szobáját, visszetérve belépek, körbepillantva megpróbálom felmérni, mi történt, amíg készültem. Ismét úgy láthatnak most a benntlévők, mint ahogyan érkeztem, földet söprő vörös palást, alóla ki-kivillannak a vért mélyvörös pikkelyei. Elállok az ajtóból odébblépve párat, majd a Grófra tekintek, várom az utasításait.*
"Az otthon talán azt a helyet jelenti, ahol sosem bocsátanak meg, ezért örökre oda tartozol, oda láncol a bűntudat."
Avatar
Laurana
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 431
Csatlakozott: 2008.07.31. 14:33
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Fuhimi Rokuro » 2009.10.25. 5:48

Rossz felé indultam, gondolom magamban és elindulok a gróf terme felé, remélve, hogy ott megtudhatok valamit a felbolydulás okáról. Mivel idebent meleg van, így a korábban aktivált diszciplína miatt kezdem kissé kényelmetlenül érezni magamat, így menet közben elmondok még egyet, de most ellentétes hatással.
A gróf ajtajához érve kopogok, majd belépek.
Fuhimi Rokuro - Fagyvár
Semus ver Wyntar - XIV. Zászlóháború
Avatar
Fuhimi Rokuro
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 77
Csatlakozott: 2009.05.13. 11:16
ZK Karakter: Fuhimi Rokuro - Fagyvár
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Iymer » 2009.10.26. 11:22

// Mondjuk azért jó lett volna olvasni Limas jelentését is, még ha nagyjából sejtem is, mit mondhatott.

Hagyom a kínos csöndet, én sem szólalok meg jó sokáig. Addig is nyugszom egy csöppet. Meg kezdem érezni az öklömben a fájdalmat, ahogy egyre inkább felenged. Néha ráfgok, mozgatom.

- Ki kell jelentenem, hogy az általam vezetett akció sikertelen volt. A túlerő jelentős, így magunkban sokáig meg nem állhatunk. Számomra rejtély, hogy egy ekkora haderőt ilyen sokáig hogyan tudnak megvédeni a fagytól és az éhhalltól, mégha mágiával is. Mert ha valóban ekkora mágikus potenciál áll rendelkezésükre, azt már célirányosabban is felhasználhatnák.

- Véleményem szerint ha ostromra kerülne a sor, mindenképp foglyokat kellene ejtenünk, akár kitörésekkel is, akiket kihalgatnánk, illetve mágikusan megvizsgálhatnánk, és esetleg kiderülhetne, hogy csinálják és meddig tudják még folytatni. Így segítségünkre lehetne Tél tábornok és Éhség nagyúr is.

- Továbbá a központunknak tett jelentéseinkben megkérjük mind a hárman az összekötőinket, nézessenek utána a rendünk könyvtáraiban, van-e hasonló esetre precedens és annak mik voltak a tapasztalatai, de ez napokig is eltarthat.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Iymer 2009.10.28. 0:07-kor.
Avatar
Iymer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 610
Csatlakozott: 2007.08.24. 14:01
Tartózkodási hely: Mány
ZK Karakter: Iymer Senton barát - Manifesztáció
ZK Karakter: Iymer cwa Takeda - Testvérviszály
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Quator ar Zaraquer » 2009.10.26. 14:13

(Neidhart)

*A talpig fekete vértbe öltözött lovag az ajtón belépvel oldalt lép és kiengedi a vöröshajú nőt. Mint az egyetlen általa valamire is tartott személy a társaságból, még egy udvarias, de nem túl hivalkodó vagy épp tolakodónak értelmezhető enyhe meghajlást is kap Neidharttól, ahogy úri körökben szokás a hölgyeket előre engedni. Ezek után tesz még egy lépést a szoba belseje felé és a padló anyagától függően vagy csak éleset csikordul a kőlap, ahogy bárdja nyelét letámasztva neki támaszkodik vagy egy kicsi, de erőteljes csuklómozdulattal beleszúrja a fapadlóba az alabárd nyelének végén lévő tőrpengényi hegyet. Egyenlőre csak csendesen szemlélődik és próbálja puszta jelenlétével ingerelni a jobbérzésű egybegyűlteket. Ahogy mindenki betér az ebédnél látott idegenek közül a szobába és Iymer előadja terveit hallkan, de semmi jót nem sejtető hangszínben szólal meg a "hátsó sorból".*

-Ha jól értem itt a toroni sereg kevesebb, mint egy napnyira és eleddig egy kudarcot felmutató könyvmoly adja az ukázt?!? 8) Mint már mondtam, ha eredményeket is akarnak az uraságok, akkor ne ejtsenek foglyokat. Már az első hullámnál akkora veszteséget kell okozni az ostromlóknak, hogy számolniuk kelljen a várral és ne csak elmasírozzanak észak szívébe, hanem megtorpanjanak itt. Ez pedig nem könyvtárban olvasgatással és üzengetéssel érhető el, hanem mészárlással. Az ellenség varázslóikra meg annyit, hogy ha már kitörnek, akkor olyan mélyen kell áttörni a vonalaikat, hogy egészen a parancsnoki sátorig jussanak a katonák és levágják az ellenséges csapattest fejét. Ha meg annyira kell az információ, akkor ne ide fussanak elbújni, hanem menjenek a toroni vonalak mögé és kérdezzék meg, amit tudni akarnak. A még ma átjuttatott kémek holnapra már meg is szerzik az információt vagy meghalnak és akkor már mindegy lesz, de mégsem heti léptékben mérhető, amíg itt reszketve üldögélnek a háború tudós szakértői és várják a távolból azt a bizonyos galambot...

*Hosszúra nyúló és cseppet sem hízelgő mondandója közben arcáról semmi érzelem nem olvasható le. Csupán az arra érzékenyek láthatják az eddigi csillogást szemében, mely elárulhatja, hogy még várja is a fekete vértes alak, hogy vajon ki akar majd nekitámadni szavai hallatán.*

//Limas jelentésére én is kíváncsi lennék. A nem rám vonatkozó részeket nem olvastam/olvasom, így azt se tudom meddig kellene visszabogarásznom a történéseket a többi szálon.//
Avatar
Quator ar Zaraquer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 5623
Csatlakozott: 2006.07.12. 18:50
Tartózkodási hely: Gyula
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Iymer » 2009.10.27. 23:47

(Iymer Senton barát)

Neidhartot hallva egyre komorabb lesz a tekintetem, és a végére a kezembe temetem az arcom. Terelésképp megmasszírozom a halántékom, majd az orrnyergem, de az érzelmeim nem tudom elrejteni, egy hosszú sóhaj tör elő belőlem és a fejem is megcsóválom párszor. Igyekszem nem rá nézni. Amolyan "Te jó ég, ennyi sületlenséget" visekedés - bárki értheti, aki ismeri kicsit is az emberi reakciókat.

// Quator! Addig is, amíg Meridian válaszol, egz reagba, esetleg a környezetébe érdemes beleolvasni: Meridiané, 2009-09-29-es dátummal. A nekem szóló rész.
Avatar
Iymer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 610
Csatlakozott: 2007.08.24. 14:01
Tartózkodási hely: Mány
ZK Karakter: Iymer Senton barát - Manifesztáció
ZK Karakter: Iymer cwa Takeda - Testvérviszály
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2009.10.28. 23:40

___________________________________________________________

KM: Meridian
Helyszín: Erigow déli határvidéke, Boreon őrgrófság
Időpont: P.sz. 3694 tele, a XIV. Zászlóháború hónapjai, Kyel első, Szándék havának 12. napja
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________


*Míg Neidhart megbotránkoztató szónoklatát tartja, nyílik az ajtó, és Fuhimi lép be rajta, majd csendben elhelyezkedik a dartonita mellett-mögött. Miután a lovag befejezte a beszédet, Rebecca elhagyja a szobát, melyre ezután csend telepszik, vészterhes csend. Szemmel láthatóan mindenki igyekszik összeszedni a gondolatait.

Neidhart:

*Madarat lehetne egy pár pillanatig fogatni veled, amikor látod, hogy a puhány kradita elevenjébe találtak a mondataid, és ezt olvasod ki a két rendtársa tekintetéből is. Kaján vigyorral szemléled őket, de legnagyobb sajnálatodra a támadó válaszok -fejcsóválást és sóhajtozást leszámítva- elmaradnak. Ez kissé elveszi a jókedvedet, igazán jól esett volna egy kis "szóbeli csetepaté". De azért te is csatlakozol a grófi lakosztályban eluralkodó csendhez, egészen addig, amíg a vörös hajú hölgy visszatérte meg nem töri azt.

Iymer:

*Agyadon tintát nem tűrő megjegyzések suhannak át, de legnagyobb megelégedésedre úgy tűnik, a dartonita mészárlásmániás őrült -legalábbis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem egészen százas- egyenlőre csendben marad, bár van egy olyan érzésed, hogy még örülne is a bolondja, ha belekötnél a szavaiba. Limas és Windefin bölcsen eltekintenek ettől, így úgy döntesz, te sem szólalsz meg. Már csak azért se. Figyelemmel sem kíséred a nő távozását, öklödet próbálgatod, de úgy tűnik, nem vészes a helyzet. A grófra pillantva látod, hogy komoly gondolatok kárhoztatják csendre, arca összpontosításról árulkodik, közben néha mormog valamit, de nem hallatszik, inkább csak a szája rándulásain látod. Rebecca kisvártatva visszatér, de -Krad nevére, ez hihetetlen- ő is elfoglalja a helyét a szobában, ahogy Fuhimi teszi azt pár perce.

Fuhimi:

A dartonita lovag utolsó pár mondatát hallod csak, de Iymer reakcióit látva van egy olyan sanda gyanúd, hogy jobban is jártál, hogy lemaradtál az elejéről. A csendet azonban te sem akarod megtörni, gondolataid az előtted álló események körül cikáznak. Közben Rebecca elhagyja a termet, majd pár perc múlva vissza is jön. A gróf továbbra is hallgat, a dartonita alabárdjára támaszkodva ácsorog, a kraditák pedig szótlanul ülnek. Most figyelsz csak fel rá, egy fiatal, kölyökképű katona is van a társaságban, aki megbújt eddig a kraditák mögött -aggodalommal teli tekintettel figyeli a grófot.

Rebecca:


*Meghallgatod a dartonita mondandóját, bár elég érdekes nézeteket vall, ez egyre inkább nyilvánvaló számodra. Azért is lep meg az az apró gesztus, amit feléd irányoz, amikor elhagyod a szobát, de a meglepettség nem enged reagálni: inkább becsukod magad mögött az ajtót. Visszatérsz a szobádba, ahol felöltöd vértedet és szokásos ruházatodat, majd visszatérsz a szobába. Ha pár évvel fiatalabb lennél, még kacagnál egy ehhez hasonló csendéleten, ami a szobában fogad, de az utóbbi időben ettől elment a kedved. Mindenki ugyanúgy áll, mmint amikor elhagytad a szobát, így te is csatlakozol a hallgatáshoz.

A szobában levők mindenki :)

*Miután Rebecca is visszatért a szobába, a gróf felpillant eddigi csendes elmélkedéséből, és sorra végigtekint a társaságon. Halk sóhaj szakad fel tüdejéből, mielőtt belefog a mondandójába.

-Nos, mint tudjuk a vár ereje meglehetősen kevés, főleg, hogy ilyen hírhedt ellenséggel van dolgunk. Nem tudom, ki mit hallott az Acélkimérákról, de én még semmi jót, és akkor enyhén fogalmaztam. A varázstudók és a légionáriusok mellett tetemes ork felderítő is a zászlaik alatt küzd, amelyhez hasonló fajzatokat sokan e vár védői közül nem is láttak. Mindenesetre ha ilyen nagy a vész, a falvakat ki kell telepíteni, mégpedig mind a hármat, gyorsan. *int Treknek, aki távozik* -Így. Nos, azt hiszem, itt volna az idő, hogy meghallgassuk az eddig csendes egyének szavait is, miként képzelik el a vár védelmét. Emellett ha bárkinek kérdése van, még most tegye fel, nehogy egy óra múlva már késő legyen.


Alden:


*Kis idő múlva, többé-kevésbé kipihent elmével ébredsz. Viszont ahhoz képest, hogy milyen hatékonysággal szoktad alkalmazni ezt a módszert, ahhoz képest eben a várban meglehetősen rossz hatásfokkal sikerült. Érdekes.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Fagyvár [ETK]

HozzászólásSzerző: Laurana » 2009.10.29. 0:44

Rebecca de Viica

*Visszetérvén ismét végigtekintek a társaságon, nem változott semmi, nem is vártam, ami azt illeti. Aztán a Gróf elküldi a fiút, és nekünkszegezi a kérdést. Jobb lesz gyorsan túlesni a véleménnyílvánításon, mert a végén még ismét rákezd vagy a dartonita, vagy a kradditák, és akkor nem lesz megállás, egymást prédálják fel a toroniak helyett. Még várok néhány szegmensig, aztán a tőlem megszokott, halk, nyugodt hangon szólalok meg:*
- Ne vegyék rossz néven a tudós atyák, de Darton kegyeltjének sokmindenben igaza van. Ha "Tél tábornok" és "Éhség nagyúr" eddig nem mutatkozott, akkor nem is a napokban fog előbukkanni a semmiből, bár nem mintha számítana, ha így történne, az orkok megesznek párat a sebesültjeik közül, és ugyanolyan erővel törnek majd előre. Az nem kérdés, hogy meg kell állítani a sereget, fenntartani, ameddig csak lehet. Fel kell hívnunk magunkra a figyelmet, ha kell, valamiféle trükkel, ha nincs más, hát mészárlással. Bár végignézve a vár "védőin", ez igencsak hamvában holt próbálkozás volna, főleg ha a nagy részük tényleg nem találkozott még orkokkal, és akkor még a toroni kutyák varázstudóiról nem is szóllottam. *Itt már azért kissé emelkedik a hangom, kezd előbújni a régi énem, a tanítás, amit a fejembe vertek, az ősi ellentétek.*
- Foglyokkal csak az időnket, és csekély erőforrásainkat pazarolnánk, összekötőkre ugyanúgy nincs idő. Felesleges is, van ennek gyorsabb módja is. Ha jól láttam, az úr, aki nemrég itt volt, Doran magisztere, és mint olyan, bizonyára könnyedén tud kapcsolatot teremteni az uraival. Bár nem vagyok járatos Észak politikai és diplomáciai ügyeiben, mégis úgy hiszem, Doran meglehetős hatalommal, és értékes információkkal bír.
Ami engem illet, úgy neveltek, hogy ne ismerjem a kudarcot, főleg akkor nem, ha a ellenség Tharr csúszómászóiból áll, így azt garantálhatom, én meghátrálni nem fogok, és mindent megteszek, hogy ne jussanak tovább ennél a várnál !!!
*Itt éri el tetőfokát a mondandóm, hangomból fenyegetés, és leplezetlen gyűlölet érződik, tekintetemben nekem is megjelenik ugyanaz az őrült szikra néhány pillanatra, amit már annyiszor láttunk a feketevértes alak lélektükreiben csillogni. De amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnik az egész, apró hatásszünet után már ismét halk, nyugodt hangon folytatom a mondandómat, még mielőtt bárki közbeszólhatna.*
- Mindenesetre nem kívánok senkivel vitázni, az a lehető legrosszabb, amit csak tehetünk ilyen vészterhes időkben.*Tekintek komoran végig a társaságon.*
- Mindezt csak azért mondtam el, mert szívélyes vendéglátónk úgy kívánta. A magam részéről annyit mondhatok továbbra is, mint eddig; mondják meg mit kell tennem, és segítek, ahogyan tudok.
*Ezzel aztán befejezettnek tekintem e vélemény-nyilvánítást, hátrébb lépek egyet, ismét végigtekintve a társasáon, a reakcióat firtatom csendben.*
"Az otthon talán azt a helyet jelenti, ahol sosem bocsátanak meg, ezért örökre oda tartozol, oda láncol a bűntudat."
Avatar
Laurana
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 431
Csatlakozott: 2008.07.31. 14:33
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Téma lezárva
200 hozzászólás • Oldal: 10 / 14 • 1 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14

Vissza: Régi Kalandok...

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség