(Salah)
Mivel nem talál megfelelõ edényt, mégerbe jön. A kisebb kannát forgatja egy darabig a kezében, de túl nagy, és nem lehet lezárni, dühösen a földhöz vágja, hagy horpadjon. Mikor megérkezik a lovag nem kíméli:
- És te ki a fene vagy Ches? Eddig nem kellettem senkinek ezen a helyen, nem válaszoltak semmire nekem, az itteniek csak állnak mint a kiszáradt fa, és most jösz te, és könyvtárba invitálsz. A társaid ott fekszenek a torony elõtt elhullva! Ez neked normális? Átkozott essõ esik az égbõl, és gyûlést akarsz szervezni?
Kinyújtja a kezét az esõre, s megvárja, míg csinosan belepi az elmúlás szürke máza...
- Látod?...Inkább imádkozz.
<Jól mutat majd a kezem, ha egyszer kijutok innen. Nem mindennapi, de kellene még egy azokból az ereklyékbõl, hogy tényleg elhiggyék itt voltam...most meglátjuk figyelsz e, Ches?>
Figyeli a férfi reakcióit.