Menekülés a Pokolból [I. Hivatalos OM Verseny]

[Lorin O Krell]

(Lorin)

-Ezazzz .Arel kegyes!.Minden istenek legkegyesebbike!-Meglöki az ajtó egyik szárnyát majd megvárja hogy az kinyiljon. Nem nézelődik soká ha nem lát semmi érdekeset.

Hátra megy Ayanahoz. Ha már rajta van a "ruha" amit a khál adott akkor nem ajánlnja fel az övét.
-Megengeded?-kérdezi Ayanat megvárja a választ majd a homlokára teszi a kezét és összes Pszijét arra fordítja hogy csökkentse fájdalmait /Fájdalomcsökkentés/./6 Pszi +6 Fp/

[Pirate]

//A karakteremnek alacsony az Érzékelése, ezért nem vette észre hogy a másodiknál is volt nap. De legalább Roaennek köszönhetően nem ölt senkit halomra a próbálkozásaival. //

(Alasandril Belteron con Cavallos)

-Domvik szent nevére! Sikerült! Ki menjen ki elsőnek?- Nézek végig a megviselt társaságon. Közben igyekszek kikukkantani, hogy vajon mi vár ránk.

[Ayana]

(Ayana)

- Ezt majd meghálálom, ha valami kellemesebb helyen leszünk - súgom Lorin fülébe, amikor odajön hozzám, aztán hagyom, hogy próbálkozzon a pszivel. Ez persze nekem is eszembe juthatott volna, de mégiscsak jobb, ha kiszolgálják az embert. Amúgy se tudtam volna eléggé koncentrálni a jelenlegi körülmények miatt.

[Con Larrodan]

Helyszín és időpont ismeretlen...
Résztvevők: minden versenyre jelentkezett karakter

Együttes erővel toljátok meg az ajtót, mivel látjátok hogy ez egyedül még a törpének sem fog menni. Várakozásotokkal ellentétben ez még nem a kiút, sőt ez egy zsákutca... Ellenben van a teremben van 5 zárt és 8 nyitott láda, amelyekben minden jót találhattok (minden jelenlévő karakter felszerelését, egy egy vörös löttyel teli üvegcsével) valamint találtok egy kart is a szemben levő falon.

[Erin O'Shanon]

(Roaen O'Shanon)

Leporolom magm,hát igen Domvik kegyelméből, MÉG életben vagyok.

//1Fp-m lement vagyis már csak 23 fP-m van.//

Fájnak a szúnyogcsípések ennek hangot is adok, de amint az ajtó kinyílik, szemeimben fény csillan.

-Uram maga bizonyára Domvik nagy kegyeltje.
-Nem?
-Hát akkor valószínűleg annak az istennek is nagy hatalma van, vagy csak ön a földi emberek egyik legszerencsésebbje.

Mikor meglátom a ruháimat elámulok, és minden előtt Messanamat ölelem magamhoz.

-Domvik nagy kegye, itt vagy drága barátom!-harsogom a körülöttem állók nagy megrökönyödésére.

Köppenyem leveszem, mindenféle szégyen nélkül és elkezdek öltözni.

Amint végeztem kijelentem:
-Ez már nagyon hiányzott.

A hátizsákom tartalmát ellenörzöm.Ha mindne megvan felveszem a vállamra.

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Megörülök a tiszta ruha gondolatának. Végre normálisan nézhetek ki. Először valami zspivel vagy törölközővel magyjából áttörlöm magam, de sajnos egy fürdés sem ártana a megpróbáltatások után. Végül szépen felöltözöm és körbenézek, hoyg a többiek milyen benyomást tesznek rám, ha már rajtuk is a megszokott ruháik virítanak. A lötyit egyenlőre nem iszom meg. Csak figylem, hoyg a nálam okosabbak vagy merészebbek mit tesznek vele.*

<Először ők adják be a kulcsot, ha méreg. Ha meg orvosság, akkor utánnuk is felhajthatom még. >

*Viszont szép lassan a figyelmem elkezd ráterelődni a szoba egyik leg kecsektetőbb "berendezésére". A karra! Közelebb megyek és látszik kaján vigyoromon, hoyg készülök meghúzni.*

[Yvett de Crei]

(Kirdo)

- Hurrá! - *rúgok az ajtóba mérgesen amikor kiderül, hogy zsákutca.
Aztán alaposabban szemügyreveszem a termet ahol kimásztunk a gubókból. Ekkor látom meg a ládákat.
Sejtem, hogy nem én leszek az első aki hozzájuk ér, így nem is töröm magam. Hagyom hagy turkáljanak. Közben óvatosan a fejtetőmhöz nyúlok és savanyúan tapasztalom, hogy bizony érintésre nagyon fáj, de a menetszél (már amit kavarok magamnak) hűsiti egy kicsit.
Szinte utolsóként érkezem a ládákhoz, ha megtalálom ruhámat felöltöm magamra és a csatabárdomat kézben fogva, most már valamivel könnyebben nézek szét magam körül. Ekkor látom meg a szemben lévő falon a kart. - A piros lityit otthagyom a ládában, hisz nekem olyan felszerelési tárgyam nem volt.
Morranok egyet.*
<Szép csapda volt>
*A karhoz sétálok és Joffer már itt van.*
- Húzd meg, te jobban eléred.

[Pirate]

(Alasandril Belteron con Cavallos)

Ahogy meglátom a felszerelésem örömmel ugrok oda. Gyorsan felöltözök, de arra azért szakítok időt, hogy boldogan meg-megsimogassam a ruháim, a kardom, tőröm. A piros löttyel nem tudok mit kezdeni, gyanakodva nézem de nem dobom el. Közben pedig igyekszek nem leskelődni a társaság hölgytagjaira amíg öltöznek...

-Nos hölgyeim és uraim? Hogyan tovább? Visszaforduljunk? Meghúzzuk ezt a kart? Vagy mi legyen önök szerint?- Laposan Lorinra sandítok. Az előbb is ő oldotta meg, talán van megint egy használható ötlete.

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*LEvigyorgok az érkező Kirdo felhívására, de most valahogy könnyű az engedelmesség és meghúzom a kart.*

-Ahogy óhajtja Farmine kisasszony.

[Lorin O Krell]

(Lorin)
-Nincs mit.... -mondja Ayananak Most rajta a sor hogy vigyorogjon mint a tejbetök.

Megvárja míg a törpe és az előtte lévők bemennek a terembe, aztán ő is belép. Jól megfigyeli a kart majd miután a többiek elkezdenek kutakodni és ő is rájön mi van a ládákban megkeresi a sajátját. Nem érdekli se az íjja se a törjei se semmi csak a szimbolum.
-Arel te ki a legkegyesebb isten vagy Yneven köszönöm hogy nem hagytál el!-mormolja hálaimáját az égi patrónus felé tudva hogy az meghalja akárhol is van ha nálla van a szimbólum.

Miután nyakába akasztotta a szimbólumot a többi felszerelését is mgához veszi . Felajza majd hátára helyezi ijját.<erre még szükség lessz> Kardjait övére csatolja tőreit a szokott helyekre(öv csizma,tegezbena vesszők mellé).Fejébe nyomja kalapját (már csak Ilenal //a sólymom// hiányzik ) aztán kirántja két kardját ha van elég hely suhint vele egyett kettőt kiprobálva hogy ugyanúgy "működnek" mint annak-előtte.Megnézi a vöröslötyit.<vajon mi ez???Méreg? Gyógyír? Nem az nem lehet, ha egyszer idáig elhozott miket az a "valaki" talán csak nem mérgez meg. Vagy ez is egy újjab próba? Ha felhajtuk lehet meghalunk lehet beforrnak sebeink.... na mind egy > elteszi az övegycsét valami olyan helytre ahol nam törhet össze.

A két pengét még mindig kezében tartva megszólal:
-Lassan induljunk mert mihamarabb szeretném kilyuggatni azt aki ezért felelős.

-Én nem látok más uat mint az a kar a falon ... Ameről jöttünk arra nem volt más kijárat. Vagy meghúzzuk vagy várunk de akkormár inkább húzzuk meg! Mint mondtam mihamarabb szeretém megtudni mi a fenéért vagyunk itt.

[Hakea Ello]

(Miro)

-Mondom én! -hangzik szájából az önirónikus kiáltás. Nem hitte volna, hogy ilyen szerencséjük lesz. Ha egyáltalán a szerencsének köszönhetik a sikert, és nem annak, hogy valami égi hatalom nem volt képes már tovább nézni szenvedésüket. //:P//

A szobát amibe érnek rutinszerűen ellenőrzi, majd mikor megtalálja cókmókját, kissé lefáradtan felkacag.

-Ez játék. Juhé.

Nem kell neki sok idő amíg felöltözködik, és bár nem vallja be magának, nagyon örül, hogy tiszta ruhát vehet magára. A pár puha lábbelijének különösen, már alig érezte ujjait a jéghideg padló miatt. Az italt, ami a ládában van, cinikusan méregeti, majd csapjunk a lecsóba alapon ledönti.

-A kocsmában is működött...*nyel*...az jó kis menet volt.

Utoljára felkapja azt az alig ujjnyi vasat, amivel annyi emberéletet oltott már ki, hogy társai valószínűleg a puszta szám hallatán falfehérré sápadnának. Majd Ayanáék ilor gárdájához csatlakozik ismét és csípőre tett kézzel kérdezi:

-Pf, na ki húzza meg a kart? Csak tessék, csak tessék.

Aztán fedezékbe vonulva nézi, ahogy a kapitány úr vigyorogva markol rá a valószínűleg gyilkos masinára.

<Ha ez is megússza, megeszem a kalapom.>

[Ayana]

(Ayana)

A ládákhoz érve először is az amulettem veszem fel kitörő örömmel, aztán felhúzom szarvasbőr nadrágom és fűzőm (ennek megkötéséhez kérek egy kis segítséget Lorin-tól, ha nincs ellenére), felveszem a bakancsom, aztán magamra terítem incognóm is, így legalább már nem fázok, és sokkal jobban is érzem magam a ruháimban. Ha ez megvan, felkötöm a derekamra a hosszúkardom, betűzőm a bakancs szárába a vadászkést, a hosszú íjam és a hozzá tartozó tegezt pedig átvetem vállamon.
Mivel a lovam nincs itt, ezért a nyeregtáskát nem fogom magammal cipelni, de azért a kulacsom kiveszem és reménykedek, hogy bor van benne!
A piros löttyöt hely hiányában egyelőre kezemben tartom, megvárom, mi történik Miro-val.

[Lorin O Krell]

(Lorin)

Természetesen segít Ayananak.
-Látod mondtam hogy az Istennő kegyes s nem hagy el minket csak úgy....- miután végzett a segítségnyújtással megigazítja a nyakába akasztott szímbólumot és meg is törölgeti kicsit nem mintha koszos lenne.Ő is megvárja mi lessz Miro-val mikor felhajtja a lötyit magában már a megfelelő igét keresi hogy megtudja állítani a mérget ha az volna...

[Con Larrodan]

Helyszín és időpont ismeretlen...
Résztvevők: minden versenyre jelentkezett karakter

Örömmel veszitek magatokhoz a cuccaitokat, s mindenetek megvan mint ami általában nálatok szokott lenni... //nem, ló nincs // Ekkor Joffer megunja a tökölést, és Kirdotól is bíztatást kapott, így megrántja a kart. A terem túl oldalán kattanás hallatszik, majd az a falrészlet ahol a gubók lógnak megindul, s kinyílik. Az így nyert átjáró sötétjében több tucat vöröslő pontot pillantottok meg...

Miro

A lötty keserű volt pokoli az útóíze, de élsz...

[Garmacor]

meglátva a felszerelésemet elvigyorodok látva a fegyvereim megnyugszok majd a elsőként a lantomat felkapva egy vidám Ylanori nótát kezdek el pengetni
- Juhééé akármi történjem is ma még velünk legalább zenés vége lesz.
majd az első lelkesedés elmúltával kicsit elszégyelve magam öltözködni kezdek felcsatolom a fegyvereim (ghon hátamra 2 khgra az oldalaimra majd a hátizsákom tartalmát ellenőrzöm végül a piros folyadékot is elrakom majd a szoba felderítésébe kezdek
- Vajon a másik 5 ládát kinek szánhatták?