A hajsza

[Meridian]

(Awyer)

*A pap mondataira felemeli a fejét, tekintetét az egyházfira függeszti, és a beszéde alatt végig méregeti. Nem teljesen bízik még a papban, de igazság szerint már eltűnne innen a lehető leggyorsabban. A hallottakon gondolkodik, amikor a fekete ruhás fickó váratlanul berobban az ablakon, így kissé meglepetésként éri a támadás, össze is rezzen, amikor a megtámadott Allaro nyílvesszeje a paravánba csapódik. Kivonja a kardját és szembefordul az idegennel. Csak szeme sarkából látja, hogy Ariel imába fog, de -az idő pénz- inkább elmormolja egyik varázslatához szükséges szavakat.

//Vakság okozás 8 Mp, 3 kör, varázslási idő: 1 szegmens//

[Garmacor]

Waverol

- Ha az istenek is úgy akarják lesz alkalmam méltóképpen meghálálni amit értem tesz.
- Mi történt pontosan a korábban ott ülőkkel. Sajnos értelmeset nem tudtam az asztalszomszédaimból kiszedni. Talán az ön éles elméje rávilágíthat pár rejtélyre.
- Ki az a Tirsan? Nem ismerem a környéket és a hatalmi viszonyokat. Még nem volt alkalmam tájékozódni.

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret mellett, a szomjas dromedárhoz címzett fogadóban
Idõpont: P.sz. 3690. késő délután
Résztvevõk: Ariel, Awyer, Zenrog, Allaro (NJK), Damaso (NJK)

A sötét démon a dalnok felé lendül, és hosszú vérző sebet ejt a kardforgató kezén (4 fp). Awyer érzi, hogy varázslata még éppen aktiválódott, de a támadó semmi jelét nem mutatja, hogy akár csak meglepte volna a dolog. A következő pillanatban Ariel felé suhan, és kardja szintén hosszú de nem túl mély árkot váj a lány karján (3 fp). Ekkorra a mozgása viszont megtörik és hátrálni kezd az ablak felé, ahonnan jött. A két deákruhás felől egy-egy tőr repül az idegen irányába, az egyik lepattan valamiről, míg a másik belefúródik a férfi mellébe. Most már jól kivehető az alak, egy fekete ruhába öltözött középmagas férfi hajlított pengével, a fején húzódó csuklyából csak a szeme látszik ki - valami fejvadászféle lehet. Awyer mágiája betalálhatott, mert vakon keresi az ablakot, közben kitépi a tőrt a melléből. Allaro újabb vesszőt helyez az íjára, de mozgása furcsán lassúnak tűnik.
Az idegennek szerencséje van, mert mielőtt nekieshetnétek, megtalálja a kiutat és kiveti magát, azonban az ugrása jóval kevésbé sikeres, mint tervezte és ha kinéztek, azt látjátok, hogy alaposan megütötte magát, nem nagyon képes lábra állni.

Arieltől és Awyertől egészségpróbát kérek!

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret, Csendes zug nevű fogadó
Idõpont: P.sz. 3690. késő délután
Résztvevõk: Waveroll

A lány arcán sötét árnyakat hagynak a bókjaid, nem nagyon hatolnak a szívéig. Csak az utolsó kérdésedre reagál:
- A Tirsan ház a herceg halála után a trónra legesélyesebb kereskedők családja. Nem éppen a gátlásaikról híresek, és ha úgy érzik, valaki az útjukban áll, az könnyen eltűnhet vagy éppen nyilvános kivégzést nézhet végig testközelből. De most már tényleg mennem kell.

[Meridian]

(Awyer)

-Azanyád!

*Szisszen fel, amikor az idegen kardja a karjába mélyed, rubinpiros patakot indítva el ezzel a karján. Ennyit az álcáról. Kissé meglepi, hogy az ellenfelet nem nagyon hatotta meg a varázslat <Az nem lehet, hogy nem sikerült...>, és még egy sebet is ejt az arelita papnő karján, de utána fájdalmát legyűrve elvigyorodik, látván az idegen mozgásában beállt változást. <Mégse olyan rossz kis trükk ez igaz, komám?>. A deákruhások tevékenységére egy biccentéssel reagál, majd látva, hogy az idegen kijut az ablakon, fojtottan felkiált.

-A piszok mázlista... *ahogy odalép az ablakhoz, és kinézve ott találja a figurát, amint nem tud lábra állni, hozzáteszi: -Na jó, annyira talán mégse...
*A többiekhez fordul:
-Valahogy fel kéne hozni, vagy legalábbis megakadályozni hogy elmenjen. Sosem lehet tudni, mire képes.

[Noryella]

Ariel

//Egészségpróba: 1k10 = 10 [10]
Egészség: 14
Akt. FP: 28-3= 25//

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret mellett, a szomjas dromedárhoz címzett fogadóban
Idõpont: P.sz. 3690. késő délután
Résztvevõk: Ariel, Awyer, Zenrog, Allaro (NJK), Damaso (NJK)

//Awyer helyett én dobtam a Kockadobálós topicban - éppenhogy megvolt, mázlista. Ariel esetében a max=mindig siker, min=mindig bukta szabályt alkalmaztam//

Amint a dalnok kinéz az ablakon, hogy a szerencsétlenül bóklászó embert figyelje, furcsa szédülés kapja el, majd olyan érzés, mintha tömény italtól részegedett volna le. Kedve támad leugrani (egészségesen nem lenne veszélyes az ugrás ebből a magasságból a porba) és kacagva megalázni az idegen férfit, már lépne át az ablakon, amikor furcsa árnyakat pillant meg a falnál és egy pillanat alatt kijózanodik. Megérti, miért vetette ki magát a férfi és miért vágott hosszú de nem halálos sebeket. Azt akarta, hogy utánavessétek magatokat, egyenesen bele a csapdába. Csak Awyer tudja, milyen közel is volt hozzá, hogy bekapja a csalit.
Arielen szemmel láthatóan nem hatott a méreg, és Allaro is látszólag összeszedte magát.

A deákruhás férfi is az ablakhoz lép, de nem a támadót nézi, hanem a távoli tömeget.
- Ideje eltűnnötök innen... - várakozóan a Krad papra néz majd rátok.
A fiatal pap szólal meg elsőnek:
- Krad felszentelt papja vagyok. - mutat a szimbólumára.
- Nem kenyerem az alakoskodás és amit mondtam az igaz, uram nevére esküszöm. Viszont az az érzésem, a nálatok levő naplónak köze van a rejtelmekhez, amik után kutatok, és ezeket a titkokat nélkülem nem lesz könnyű feltárnotok.
A deákruhás nő ajkán újra megjelenik az a tekintet, amit Ariel látott, mielőtt felöltötte az álcáját:
- Egy világtalan mondjuk nem sokat árthat. - mondja és egy kendőt vesz elő a zsákjából, meg egy toldozott-foldozott vastag de foszló ruhát, majd kérdőn néz rátok.
A pap hitetlenkedő tekintettel bámul rá.

[Garmacor]

Waverol

- Csak még egy gyors kérdésre válaszolj kérlek.
- Tudsz e valamit a bácsikám testőréről? Ki ő? Hogy néz ki?

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret, Csendes zug nevű fogadó
Idõpont: P.sz. 3690. délután
Résztvevõk: Waveroll

- Fogalmam sincs. - vágja rá a lány egyből, majd mintha eszébe jutna valami, hozzáteszi:
- Bááár, mintha jallottam volna valami pletykát ma délelőtt... de én nem pletykálkodom, meg aztán nem is tudhatom, hogy igaz-e. - mondja, de testbeszéde nem teljesen elutasító, inkább a "mit adsz cserébe?" hozzáállást tükrözi.

[Meridian]

(Awyer)

*Ahogy kitekint az ablakon, átvillan az agyán, hogy talán jó volna azt a fickót egy kicsit megleckéztetni. Le kéne ugrani hozzá, és egy kicsit megütögetni kardlappal a lábát, hadd táncoljon a kicsike. Már éppen mászna ki az ablakon, amikor észreveszi az árnyakat, amik meglehetősen szokatlanok, és a legkevésbé sem valószínű, hogy jó helyen vannak. Ekkor érti meg, hogy mennyire jól kieszelt csapda lett volna.

<Azanyátok...Csak akkor honnan jött mégis ez az idióta ötletem, hogy leugorjak?...>

*Egy pillanatig megdermedve áll az ablakban, majd megtörli a homlokát és visszafordul a társaihoz.

-Majdnem... *diadalittas mosoly.

*A pap felé fordul.

-Így jártál barátom. Messziről jött Krad-pap nem mindig Krad-pap... szerintem hajrá. *néz a deákra.

[Noryella]

Ariel

Hira válaszával nem értek egyet.
- Egy világtalan is okozhat még bajt. Látott minket, bár csak elmaszkírozva, de szerintem tudná így is figyelmeztetni a társait, ha most futni hagyjuk. Akkor pedig mit sem ért az egész. Ártalmatlanná kell tenni. Nem szívesen mondok ilyet, de ha másként nem megy, végleg el kell hallgattatni...- Fejezem be a mondandómat.
Majd a dobótőrrel a kezemben a Krad pap felé fordulok.
- Úgy néz ki, talán igazat mondasz. Az időnk fogytán. Ha tényleg segíteni akarsz, akkor most itt a lehetőség. A Csendes Zugba kellene eljutnunk feltűnésmentesen, majd utána elhagynunk a várost. A barátnőm, majd kezelésbe vesz. Utána indulunk, rendben? - Kérdezem és a barátnőm résznél enyhe félmosoly játszik az arcomon.

[Mesemondó]

KM: [Jómadár]
Helyszín: Raehur hercegség, Meist Astret mellett, a szomjas dromedárhoz címzett fogadóban
Idõpont: P.sz. 3690. késő délután
Résztvevõk: Ariel, Awyer, Zenrog(NJK), Allaro (NJK), Damaso (NJK)

A deáklány a "barátnőm" szövegre viszonozza a hamiskás mosolyt, és nekiáll elmaszkírozni a beletörődött pap arcát. Hamarosan egy jóval megviseltebb fickó áll előttetek, látszólag sérült szemét a kötés biztosan védi a külső hatásoktól, de az is jól látható, hogy egy cseppnyi fény sem jut be rajta. A büszke kardot a nő előzékenyen lesegíti a papról és átnyújtja Arielnek.
- A lovakkal csak feltűnést keltetek, de egy idegen lókupec a karavánpihenőben nem tűnik fel. Azt hiszem ezt a feladatot rábízhatjátok a hosszúfülűre. - mutat a deákember Allaro felé. Ha reggelig végeztek, ott találkozhattok és azután már tényleg érdemes lesz odébbállnotok.
- A fogadó részbe nem mennék le, de a folyosó végén az utolsó szoba balra remélhetőleg üres. Az hátrafelé néz, ott talán nem tűnik fel néhány hirtelen távozó vendég. Azután már csak el kell vegyülni a tömegben, ami most már lassan visszahúzódik. Ott már ne keressetek minket többet.
Az ajtóra néz, és mindenkiben felötlik a kérdés: vajon mi van odakinn? Kivont karddal várakozó sereg, íjászok megfeszített húrokkal vagy csak egy üres folyosó?

[Garmacor]

Waverol

- Igazán kár, hogy nem hallotál róla. Mindenesetre köszönöm a segítségedet. Amint lehetséges meglátogatlak.
Mondom. Majd visszamegyek a kocsma földszinti részébe. Iszogatok csendben és hallgatom a pletykákat.

[Noryella]

Ariel

A tolvajok eszmefuttatását elgondolkozva hallgatom, majd előveszem az egyik dobótőrömet és a ruhám ujját ráhúzva elrejtem a kezemben. Majd öreg hölgyhöz méltóan elkezdek lassan sántikálni az ajtóig. Végül mielőtt kinyitnám, megszólalok elváltoztatott hangon:
- Akkor jöttök kedveskéim? Még sok a dolgunk...- Nézek vissza a többiekre.

//Hangutánzásom A.F. Mit dobjak rá, ha egy idős hölgy hangját szeretném eljátszani?//