Elõre Pyarronért! [ETK]

[Ayana]

(Aldalea)

<Hála Galradzsának!>
Lélekben fellélegzek és egy "- Igen apám!" után ezt a valóságban is megteszem, amint hátat fordított nekem és elindult kifelé a fogadóból.
- Az én nevem Aldalea Dzsarali - mutatkozok be, miután a fiú is megtette. - Ha nem szeret hosszan beszélni, con Sermeth úr, szólítson csak Leának. Bár nem sokan hívnak így... - vállat vonok - ...de nekem tetszik.
Most már az italomba is belekóstolok.
- Meséljen a családjáról! - mondom, miután visszahelyeztem az asztalra a kupát. - Úgy értem csak akkor, ha van hozzá kedve. Én szeretek történeteket hallgatni. A hallgatás néha jobban is megy, mint a beszéd.

[Rayvanur]

Brasten.

-Természetesen uram.

Válaszolok és elrakom a munkát majd követem.

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer, Fogadó a Sellõhöz
Idõpont: Nyár eleje , kora délután
Résztvevõk: Borromeo, Aldalea, Brasten, Malina
__________________________________________________________

//Malina//

-Nos tudod Vales a vejem, és nagyon jo apa....,De sok dolog...van...amiről...nem tudsz semmit. -Sóhajt az öreg asszony egyet.-Az utobbi..időben nem...egyszerű az életünk....De erről nem szívesen beszélek...ha nem haragszol lelkem.

//Borromeo//

-Nos szerintem még lesz helye, a holnap induló hajón. Ha gondolja tartson velünk, holnap délben fut ki.-Mondja neked Igrain. -Szerintem ráér majd akkor jegyet venni.

//Aldalea//

-Lea gyönyörü név akár csak a tulajdonosa. -Ő is felhajtja itala maradékát.-Nos mit mondhatnék. Szerintem a nagy részük elpuhult nemes, én meg egy kis kalandra vágytam. csak a bátyám házasodik, és mivel őt nagyon kedvelem, ezért megkértem apámat hadd juthassak haza. és a bátyám közben járásával sikerült is.

//Brasten//

*lementek a földszintre, elöttetek, megy a Dzad két fia. de ők rövid szóváltás után apjuk kiséretében távoznak is.*

-Köszönöm Vales úr az italt.

-nagyon szívesen Horatio úr, ó remélem a testőre értesítette a hajó indulás időpontjának változásáról.

-Nem nem említette.

*Majd Horatio szúros szemeket mereszt rád. És kifelé indul a fogadóból.*

//Mindenki kivéve Brasten//

*Láthatjátok, hogy a gazdag kereskedő és testőre, lejöttek a lépcsőn. Kis beszélgetés a fogadossal. Majd egy rövid mérges pillantást váltanak, és a kereskedő kimegy.*

[Yvett de Crei]

(Malina)

- Persze, megértem... és bocsánat. Nincs jogom vájkálni más életében és úgy felelőssé tenni valamiért, hogy nem ismerem a teljes életét, a miérteket, hogy mit miért cselekszik úgy ahogy.
*A lépcsőn újra feltűnik az a férfi aki megbámult, de most egy gazdagnak kinéző úrral.*
<Bizonyára a testőre, vagy valami hasonló...> *fut át az agyamon, majd újra a teámnak és Agathának szentelem a figyelmem.*
- Azt hiszem kihasználom ezt a kevéske időt, ami még a hajó indulásáig van. Kár lenne itt gubbasztanom. Agatha, tudna nekem ajánlani olyan helyet amit érdemes lenne itt megnézni?

[Ayana]

(Aldalea)

A bóktól egy kicsit zavarba jövök.
- Úgy láttam azt a kis kalandot meg is kapta, amire vágyott. Végülis ha valakinek unalmas az élete, egy halálos fenyegetés felettébb izgalmas lehet - mondom egy kicsit irónikusan, inkább viccelődve, mint sértegetve. - Néha én is arra vágyom, hogy történjen valami izgalmas - folytatom álmodozó tekintettel. - Túl sok volt a sivatagból és a vásárokból. Sokszor úgy érzem, nincs saját életem, hogy az apám szolgálója vagyok.
Felsóhajtok, aztán kétkedve a fiúra nézek.
- Ezt hangosan mondtam?

//Mellesleg hogy néz ki ez a fiú?//

[Rayvanur]

Brasten.

Kissé bűn bánaó arcotvágok. Majd megszólalok:

- Elnézést. Elfelejtettem hogy a kocsmáros üzenete szerint a hajó melyel utazni kíván. Holnapdélután futki.

Válaszolok. Természetes hangon. Mintha apróság lenne.

[Pirate]

(Borromeo Ves Maberon)

Ezaz! De vigyázok hogy az arcomon legfeljebb egy kis mosoly jelenjen meg, ezt vehetik akár a kedvesség jelének is.

-Örömmel önökkel tartok uraim! Azt hiszem ki kell használni a remek alkalmat, és ki tudja mikor lesz módomban újra hasonlóhoz. Azt hiszem máris nekilátok a szükséges tennivalóknak. Akkor rövidesen újra találkozunk!

Felkelek, katonásan összecsapom a sarkam és külön-külön biccentek mindkét lovagnak. Majd felcsörtetek a szobámba hogy összepakoljak, meg hogy átgondoljam a szükséges tennivalókat. Pyarronba megyek, de hogyan tovább? ebbe nem kellene csak úgy belevágni, lássuk csak mit is tudok róluk egyáltalán... És pakolászás közben igyekszek összeszedni mindazt amit Pyarronról és a pyarroniakról tudok, vagy hallottam.

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer, Fogadó a Sellõhöz
Idõpont: Nyár eleje , kora délután
Résztvevõk: Borromeo, Aldalea, Brasten, Malina
__________________________________________________________

//Malina//

-Hát lányom, én ebben a városkában nöttem, fel, hogy lenne-e valami...érdekes, moindjuk...az én számomra azt....kétlem...De neked, bár nem tudom honnét jössz...A bazár, vagy a ...kikötő, persze csak a biztonságosabb része érdekes lehet....De a sellők tere...az egy szép hely...ifjabb voltam, gyakran jártam arra.

//Aldalea//

-Igen, picit hangos volt. De nyugodjon meg az apja már messze jár. És egyébként is, hála az ön önfeláldozásának, most tengerre szálhat. És mindezt az apja nélkül.-Mondja neked végig a szemeidbe nézve kedves mosolyal az arcán.

*Amugy nálad nem sokkal magasabb barna hosszabb csimbokos hajú borostás férfi, de alapvetően jó képűnek itéled meg, szép zöld szemei vannak. teste izmos, de nem kigyurt inkább szálkás. Kissé ápolatlannak tűnik, de betudod ezt a körülményeknek.*

//Borromeo//

*Ők is visszabiccentenek rád.*

*Nos ami tudsz Pyarronrol, azt még Dartonita barátaid mesélték, mondták, hogy a város méretei lenyügözöek, alapvetően egy szép tiszta hely, dehát mégis csak város, és hogy ez az egyház központja, az emberek arra felé, nem igazán lepődnek meg semmin. Annak picit unalmas lehet aki kalandot keres. De varázslóra lehet bukanni az szinte biztos. És egyébként is a tenger egyik legnagyobb kikötője ott van tudomásod szerint.*

//Brasten//

-Még jo hogy Vales ügyelt rá, mert ha lekésném a kislányom menyegzőjét..huh..akkor lehet hogy én magam küldeném a vétkeseket Darton színe elé. Vales adjon bort.

*Ezel az urad durcásan egy asztalhoz ült Miután vales kitöltött neki egy kancsóbpl bort. De Horatio nem elégedet meg a kupával, vitte az egész kancsot, és közben hallkan mormogta.*

-Micsoda balfék, ha miatta lekéstem volna azt az átkozott hajót akkor nem értem volna -belehörpint a borba-haza a saját kicsi egyetlen lányom mennyegzőjére. -Hörpint ismét-Micsoda arcátlanság.-Majd elhalgat de látod hogy dűhötten motyog magában. Közben meg iszogat.

[Rayvanur]

Brasten

Egykicsit megütközve nézekrá. < Talán azért akkora mulasztás nem volt. A tapasztalat pedig az hogy a lányát érintő kérdésekben elég érzékeny. Szegény vőlegény. >
Miután ezt szépen végig gondoltam letelepszek a sarokba és újra előveszem a faragást. Szememmel a sárga szépséget keresem. Hogy az alakját mégjobban megtudjam jegyezni majd fába vésni.

[Yvett de Crei]

Malina Reneir

- Sellők tere? Ez szépnek hangzik. Lehet megnézem a bazárt is... legalább lekötöm magam.
*Felállok a székről, két tenyeremet összeérintem és meghajolok Agatha előtt.*
- Köszönöm a teát, a segítségét és a kedvességét Agatha! Még annyit hagy kérdezzek, hogy merre lelem - jobbra vagy balra fordulva - a Sellők terét? - *ha megmondja* - Köszönöm ismét! Engedelmével...
*Ha nem szeretne mást mondani, s ott marasztalni elfordulok az asztaltól és az utcára nyíló ajtó felé irányolom be magam, majd arra veszem az utam amerre az útbaigazításom szól.*

[Ayana]

(Aldalea)

- Igen - nyugtázom e szerény szócskával szavait és tekintetemet véletlenül az ő szép zöld szemein felejtem.
<Nefrit, jáde... inkább...>
-...smaragd - suttogom alig hallhatóan és észre se veszem, hogy már megint kimondtam, amire gondoltam, csak bámulom tovább a fiú szemeit.