A városon kívül; falvakban

[Egower]

Egower Ademaren

* Midőn az ifjú harcos jól belakmározott, s feltöltötte készleteit, pihenget egy kissé a patak partján. A furcsa neszre, zajra, dörmögésre riad meg. Körbetekint, s mikor az erdei állatok „elneszelnek”, ő maga is „szedelődzködik”. Fel kell fekhelyéről, kulacsát, elemózsiáját lován lévő nyeregtáskájába rejti, majd óvatosan felül Horgas nyergébe, közben a következő gondolatok kerítik hatalmukba.*

<… Mi az?! Ranagol kutyája kelt életre, a vagy valamiféle medve, egyéb dúvad jön szomját oltani a friss vízhez!? Mindegy, az a lényeg, hogy lovam nyergéből jobb esélyeim vannak a küzdelem túléléséhez! …>

* Jobbját ráhelyezi kardjára, balljával leakasztja pajzsát, s enyhén lefele tartva azt felkészül az esetlegesen reá támadó veszedelem kivédésére. Érzékeit, hallását megpróbálja minél jobban kiélesíteni, a hang irányába terelni, a felé közeledő távolságát, mozgását megbecsülendően.*

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Egower Ademaren (Egower)
Esemény: Úton Erenbe
Helyszín: A falu és a főváros között / Wolkum emlék tornya
Időpont: dél
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

Az ismeretlen hang hallatán, elkezded össze pakolni holmidat, hogyha kell mihamarabb tovább tudj állni. Nem messze tőled, az egyik bokor mögül kiugrik egy nagy méretű medve. Közvetlen utána egy másik, de az jóval kisseb az előzőnél, nem bocs de még nem is nagy medve. Rögtön a vízhez mennek. Az első belelép a patak vizébe, majd elkezd inni. A víz nem mély, mivel a medve lábának felét se éri el. Közben a másik is odamegy a vízparthoz, de nem mer belecsámborogni. A kissebb medvén látod, hogy játszani akar, de az anyja inkább kihagyná ezt. Valami zavarja, feléd fordul, úgy veszed észre, hogy nem örül itt létednek. Lovad a jelenség közepette ingerülten figyeli a medvéket.

[Egower]

Egower Ademaren

* Egower tekintete egy pillanatig elmélázik a hatalmas teremtményen, s annak „bocsán”. Azonban a pillanat varázsa nyomban tova tűn, s az ész érvek kerülnek előtérbe.*

<… Anyamedve majd felnőtt bocsával. Jobb őket békén hagyni. Ők is csak azért jöttek amiért én az imént. Szomjukat ontani. Azonban ez az ő felségterületük, s én vagyok jelen esetben a betolakodó….>

* Egy pillantást vett még a medvére, majd lova kantárszára után nyúl óvatosan, Horgast az út irányába fordítja. Enyhén indulásra ösztökéli bakancsa sarkával, majd megindulnak az út felé. Mikor kellő távolságba érnek a pataktól, hátrafordul lova nyergében, hogy még egy pillantást vessen a „.medvecsaládra”. Mind ezek után folytatja tovább útját….*

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: Egy est a vadonban
Helyszín: Úton a Gattorhágó felé / a favágó házánál
Időpont: Éjszaka
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

Megvárod míg mestered odasétál az ajtóhoz, majd megszólítod a házban lévőket. Néhány pillanat múlva a házból kutya ugatás hallatszik. Majd kinyílik a ház ajtaja. Az ajtóban egy 30 év körüli férfi áll. Ruházata kicsit szakadt, barna mellénye megviselt.
-Jó estét. Kik maguk? *Mikor Omard meghallja a favágó hangját, fegyverét elrakja, s az idegen elé áll.
-Szép jó estét. Krad vigyázza e házat és lakóit... Fáradt utazók vagyunk, és szeretnénk egy éjszakára megszállni.
Egy kis gondolkodás után, a ház ura bólint, és beimitál titeket a házába. Az épület kívülről nagyobbnak látszik. Belépve jobb oldalt egy asztalt, baloldalon egy lépcsőt, alatta egy ágyat pillantasz meg. Az asztalon egy tányér leves gőzölög. Szemed sarkából egy kutyát veszel észre az asztal alatt, amely érkezésetekkor rátok vicsorog. Az állat egy jól megtermett, síma világos barna szörzetű, vadászkutya. A férfi az asztalhoz lép, és mutat, hogy üljetek le. Majd a kutyára parancsol.
-Kóbor! Ők barátok.
Mestered közelít, az állat morog eggyet, majd a favágó lábához telepszik, és áhítozó szemekkel várja a vacsoráját. A vendég látótok a tányérban lévő kanálért nyúl, s elkezd enni. Közben árgus szemekkel várja, hogy meséljetek. Néhány pillanat múlva Omard mester folytatja.
-Most jövünk a fővárosból, a Gattor felé tartunk. Határvédelmi feladatokat látunk el. *néhány percet vár, majd folytatja*
-Az egyik barátunk az országúton vár. Hárman szállnánk meg éjszakára. *Az idegen favágó végig hallgatja mestered, majd megszólal.
-Ahol két embernek van szállás, és étel, ott akad egy harmadiknak is.
*Mosolyodik el, majd időközben a levesből előkerült csontot a kutyának nyújtja. Omard feléd fordul.
-Grongal! Szólj Mendennek, és gyertek ide, majd lássátok el a lovakat. Ma este itt éjszakázunk. Holnap kora reggel folytatjuk utunk... Addig megkérdem hol alhatunk, és ha kell segítek. Mondandója befejeztével vár, majd ha nincs más, a favágó felé fordul, és folytatják a beszélgetést. Amit már nem igazán hallasz, mert közben elindulsz a kisérőtök felé.

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Egower Ademaren (Egower)
Esemény: Úton Erenbe
Helyszín: A falu és a főváros között
Időpont: dél
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

A medvék láttán úgy döntesz útnak indulsz. Mielőtt elindulnál, mégegyszer visszanézel, és megcsodálod az idilli tájat. Egy pár óra múlva visszatérsz az elágazáshoz, majd az eredeti célod felé veszed utad. Egésznap lovagolsz. Útazásodat semmi nem zavarta meg. Lassan sötétedik. Már a Lurivonai domb tetején vagy, mikor megpillantod Eren városát. A falak tűzkígyóként tekeregnek, ahogy ezernyi őrszem vigyázza a város nyugalmát. A várfalhoz közel egy falucska fényei pislákolnak. Maga a főváros a környező dombok tetejére épült. Erent egy folyó szeli ketté. A folyó keleti partján két hatalmas épület nyújtózik az ég felé. Az egyik a város legnagyobb katedrálisa. A vidék legmagasabb pontján, egy hatalmas palota, bástya- és toronyegyüttese meredezik a messzeségbe.

A következő reagodat Eren a főváros topicba kérném.

[Garmacor]

amint Omard előlép én is elindulok a ház felé és én is hangosan köszönök
- Szép estét jó uram.
majd hagyom Omardot beszélni
- Köszönjük jó uram.
- Megyek majd elindulok Mendenért.
amikor odaérek hozzá átveszem tőle a lovam kantárát
- kaptunk itt szállást éjszakára. Omard mester azt kérte lássuk el a lovakat amíg ő segít a favágónak előkészíteni a helyünket.
majd az esetleges reakciót megvárva a lovamat vezetve elindulok a ház felé
a házhoz érve ellátom a lovam illetve figyelem, hogy Menden hogy boldogul. A lovam páncélját száraz helyre rakom ha találok ilyet

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: Egy est a vadonban
Helyszín: Úton a Gattorhágó felé / favágó házában
Időpont: Éjszaka
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

Elindulsz az úton hagyott társatokért. Gyorsan kiérsz az útra, ahol Menden várakozik. Odalépsz a lovadhoz, miközben eloldozod, közlöd a hírt a társatokkal. A férfi vállat von, de nem sértően, majd visszasétáltok a favágóházához. Visszaérve, egy-két perces keresgélés után, az imént látott a fásszínbe találsz egy lovat, és még két beállót ahova sajátjaitokat kitudjátok kötni. Menden mestered lovát, te a sajátodét ápolod le. Lovad páncélzatát magaddal viszed a házba. Belépve az asztalon 2 tányér gözölgő valami van. Mesteredet nem látod sehol, a favágó mellétek lép.
-Foglaljanak helyet, és egyenek. Omard mester tisztálkodik, de meg kért, hogy ne zavarjátok. Ha végeztek az urak megmutatom a szállásotok. Jó étvágyat.
Miközben mondandóját közli, észre veszel baloldalt egy ajtót. Tovább nézelődsz, a vicsorgó állatot nem látod sehol. Menden az asztalhoz ül, a favágó kimegy a baloldali ajtón

[Garmacor]

a favágóra felé fordulok
- Köszönjük jó uram.
majd mikor a favágó távozik az asztalhoz sétálok ám közben figyelmesen mégegyszer körbenézek, hogy látok-e valami szokatlant a helységben ha Menden enni kezd próbál akkor megfogom a kezét és jelzem neki hogy még ne egyen nem tetszik nekem Omard és a kutya eltűnése

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: Egy est a vadonban
Helyszín: Úton a Gattorhágó felé / favágó házában
Időpont: Éjszaka
A helyszínen eltöltött játékidő: 1. nap
________________________________________________________________________________

A favágó megvárja, míg leültök, majd elmegy, de mielőtt elmenne elmondja hol alhattok.
-A lépcső alatt van egy ágy, a másik a lépcsővel szemben lévő szobában van. Jó étvágyat, és jó éjszakát. Engem a harmadik szobában találnak, ha valamire szükségük lenne. Kyel vigyázza álmukat. *Odamegy a bejárati ajtóhoz és bezárja, majd átmegy a 3. szobába. A helységbe semmi szokatlant nem látsz. Mikor a társad kezéhez nyúlsz, az felkapja fejét. Az elkövetkező órákban/percekben semmi különös nem történik.

[Garmacor]

- Köszönjük mondom a házigazdánknak.

Menden kérdő tekintetére reagálva pár perc után csak legyintek egyet és hozzálátok a vacsoránkhoz majd utána vetkőzni kezdek és lefekszek aludni
<hm túl sokat aggódok>
- Jó éjt

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: Egy est a vadonban
Helyszín: Úton a Gattorhágó felé / favágó házában
Időpont: Hajnal
A helyszínen eltöltött játékidő: 2. nap
________________________________________________________________________________


Megeszed a vacsorád, majd társaddal együtt nyugovóra tértek. Az ágy amibe alszol, nem túl kényelmes, de szerencsédre tudtál aludni. Mikor felébredsz sötét van. A házban a világítás teljesen kialudt, épphogy a körülötted lévő tárgyakat látod. Menden nincs a szobában. Egyedül vagy.

[Garmacor]

Ahogy felébredek csendben az ablakhoz megyek és megpróbálom megsaccolni hogy mennyi lehet az idő.

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: Reggeli ébredés
Helyszín: Úton a Gattorhágó felé / favágó házában
Időpont: Reggel
A helyszínen eltöltött játékidő: 2. nap
________________________________________________________________________________

Kinyitod a szemed, majd felülsz az ágyon. Egy pár másodperc múlva, a tárgyak körvonalai is kezdenek kirajzolódni. Éppen kelnél fel az ágyról, mikor a favágó benyit az ajtón, egy lámpással a kezében. A lámpás majdnem bevilágítja az egész helységet. A hirtelen erős fény először zavarja is a szemed, de gyorsan hozzászokik. A férfi köszönt, majd odasétál az asztalhoz, közben a kutyája is megjelenik, azaz beballag a házba. Mestered, és Menden-t viszont sehol nem látod. Odasétálsz az ablakhoz. Világosodik. Úgy véled 5 óra körül jár az idő. Mikor visszafordulsz, hogy felszerelésed, és vérted magadra öltsd, kintről kakaskukorékolás hallatszik be a házba. Egyszer csak nyílik az ajtó.

[Garmacor]

ahogy házigazdánk belép a ház ba köszönök neki
- Jó reggelt! Nem látta a társaimat?
a kutyával nem igazán foglalkozok, de azért figyelemmel kísérem merre jár

[Kék Herceg]

________________________________________________________________________________
JK: Kordal da Grongal (Garmacor)
Esemény: Reggeli ébredés
Helyszín: Úton a Gattorhágó felé / favágó házában
Időpont: Reggel
A helyszínen eltöltött játékidő: 2. nap
________________________________________________________________________________

A favágó mielőtt feléd fordulna, leteszi a kezében lévő lámpást az asztalra.
-Jó reggelt. A társai az induláshoz készülnek. *Közben figyeled a háziállatot, aki a szokásos helyére telepedik, az asztal alá. //Ezután sétálsz az ablakhoz, és stb. csak nem akarom még 1x leírni// Az ajtó lassan nyílik, mestered az ki belép. Köszönti a favágót, és felédfordul.
-Jó reggelt. Kordal! Siess! A hajnalban egy csapat lovas haladt el a kövezett úton. Ahogy elnéztem siettek valahová... Nem rég a távolban hatalmas füst jelent meg, Krad égboltján. *Mestered hangján izgatottságot veszel észre. Omard mester, még soha nem mutatta előtted igazán indulatait, de most a szemében egyszerre fedezed fel a félelem és az izgatottság jeleit.