Eren a szelíd dombvidékek és vadregényes hegyek országa. A Traidlan-hegység sötét fenyveseit csak a folyóvölgyekben pettyezik zöldellő irtásföldek és a sóbányák aknái. A vonulatot megszakító hágókat mintha késpenge metszette volna a hegyek kemény gránitjába. Délkelet felé haladva ellankásodik a hegylánc. Eren hágói közül talán a leghíresebb a Traidlan-hegységet átszelő Gattor-hágó, ahol az ervek ősei először léptek az új haza földjére. Leszármazottaik mind a mai napig kegyhelyként tisztelik azt a sziklateraszt, ahonnan Deratho vezér először tekintett le a majdani Erenre.



Növényzet, Időjárás és folyók
A hegyek félkaréjától közrefogott ország hol a nyugati mezőségek langyos esőiben fürdik, hol Tarin fagyos leheletét érzi. A szürke hegyormokon télről maradt hófoltok és törpefenyő-bozótok tarkállanak; zerge, hiúz és az emberre is veszedelmes hópárduc járja ezt a vidéket. A telek hidegek és bő havazással járnak, a nyarak hol esősek, hol aszályosak Arel úrnő kedve szerint. A folyók igen bővizűek és általában erős sodrásúak; a dombságokról kiérve azonban lelassulnak, kanyargóssá válnak, és kiterjedt mocsarakat alkotnak. Többségük a Selvába tart, mely vizüket hosszú út után a Mer’Daray-tengernek adja. Az országot átszelő folyó mint sebes hegyi patak lép ereni területre, de Haonwellbe már széles árterekkel övezett folyamként ér, miután elnyelte a a Traidlan-hegységben eredő Vente és Thevlin vizét. Útja során átfolyik a fűz- és égererdők övezte Vagadhamon-tavon, amelynek vizei biztos megélhetést kínálnak a halászoknak. A tó északi partvidéke sűrűn lakott, déli részén viszont komor, néma lápvidék terpeszkedik. A Selva-medencét régen sűrű bükk-, tölgy- és kőriserdők borították, melyek a favágók keze nyomán mára a hegyekbe szorultak vissza. Az erdőségek hajdan kiváló vadászterületeknek számítottak; nagy számban élt itt medve, bölény, szarvas, hiúz és farkas, melyek az ereni nemesek olthatatlan vadászszenvedélye miatt ma már ritkaságnak számítanak errefelé. A széles völgyek mezőségeit régen feltörték a földművesek ekéi, a folyók mentén húzódó dúsfüvű rétekből kaszálók és legelők lettek.


