A Város

[Sher Dolan]

Naim Akra

- Igen azt hiszem. Köszönöm szépen!

Meghajolok

- Rendelkezzenek velem!

Várom mi lesz a feladatom.

[Altemor an Sibassin]

_____________________________________________
JK: Naim Akra (Sher Dolan)
Helyszín: a Külsőváros
Napszak: kora délután
Helyszínen töltött idő: 2. nap
_____________________________________________

- Rendben, akkor akár el is kezdhetjük! - mondja Sorel.

Thalestes magiszter türelmesen leinti, majd ismét hozzád fordul:

- A terv a következő: Letharius magiszterrel ketten behatolunk a járatba, te pedig itt maradsz. Folyamatos telepatikus kapcsolatban leszünk, te pedig kinn felügyelsz addig. Ha kíváncsiskodó érkezik, elhajtod, és persze felkészülsz a jövetelünkre. Ki tudja, hogy kell majd kijönnünk onnan... Ha pedig a kapcsolat megszakad... minden isten legyen kegyes, hogy ne történjen meg, de ha... ha mégis... akkor értesítened kell a Nagytanácsot, a tornyok vezetőit. Senki mást, ez alacsonyabb rangúakra nem tartozik, ki tudja, milyen titkok lappangnak még a hegy mélyén. Senkiben sem szabad megbíznod, bármit is ígérnek vagy mondanak. Remélem megértettél.

Visszafordul Sorelhez, összenéznek, majd egy biccentés után elindulnak a hegy belseje felé...

[Sher Dolan]

Naim Akra

- Mindent megteszek, hogy ne zavarja önöket meg senki! Megtiszteltetés, hogy megbíznak bennem.

meghajolok feléjük

<Na mibe keveredtél bele Naim>


Nem tudom nálam lehet-e a botom, ha nem török magamnak egy hosszú egyenes ágat, ha van a környéken.


elköltök 10 pszi pontot és bekapcsolom a 6. érzék diszciplínát 20 percre,utána csendesen várok

[Altemor an Sibassin]

_____________________________________________
JK: Naim Akra (Sher Dolan)
Helyszín: a Külsőváros
Napszak: kora délután
Helyszínen töltött idő: 2. nap
_____________________________________________

A közelben találsz egy egész erős kis husángot, felveszed (persze közben végig a bejáratot figyeled).

//Ha a botot fegyverként akarod használni, a következők az értékei:
Időigény: 5
Sebzés: 1k10
KÉ, TÉ, VÉ nem számít, mert nem tudod kezelni
STP: 8 //

Pár perc múlva hálát adsz a sorsnak, hogy eszedbe jutott a Hatodik Érzék, mert rossz előérzet fog el. Kissé bizonytalan, mintha nem is lenne nyilvánvaló, rosszat, vagy jót jelent-e, de te kissé rossznak érzed. Egyre erősödik...

[Sher Dolan]

Naim Akra

Szorosabban megmarkolom a botot némi biztonságérzetet ad és várom mi történik
(karakterlapomon rajta van: Fegyverhasználat Bot 3 Kp 2)

<közben azon gondolkozom milyen varázslatot ismerhetek ami segíthet, ha harcra kerülne a sor>

[Castor de Vinter]

_____________________________________________
JK: William Tell (Castor de Vinter)
Helyszín: a Déli Kapunál
Napszak: dél körül
Helyszínen töltött idő: 1. nap
_____________________________________________

Jártál már Erigowban is, először mégis mellbe vág a város rendezettsége és tisztasága. Nem is csoda, hiszen mérnöki pontossággal tervezték meg az utcákat, amelyeket mágikus úton tartanak tisztán. Ez a mágusok egyik legnagyobb központjában nem is csoda...
A Kapu mellett meglátsz egy kisebb üzletet. Felette nagy tábla hirdeti:

IDEGENEK KALAUZA
NEM ISMERI DORANT? TÉRJEN BE HOZZÁNK, S MI ÚTBA IGAZÍTJUK, BÁRKIT ÉS BÁRMIT KERES IS!

Úgy véled, ez lehet az, amiről hallottál.

(Will)

Az Idegenek kalauzához lépek -pontosabban be az üzletbe- és erv nyelven megszólítom:

-Jó napot. Egy Sorel nevű mágust keresek. Tudna segíteni?

[Altemor an Sibassin]

_____________________________________________
JK: William Tell (Castor de Vinter)
Helyszín: a Déli Kapunál
Napszak: dél körül
Helyszínen töltött idő: 1. nap
_____________________________________________

A kis helyiségben rajtad kívül öten vannak: egy középkorú, vékony nő, és egy pocakos, dereshajú férfi ül egy-egy nagy asztal mögött. A férfi asztala előtt két idegen ruházatú ember áll, külhoni nyelven beszélnek. Az astalon nagy térkép a városról - csakúgy, mint a nő asztalán. A legény, aki tőle érdeklődött éppen a jöttödkor mond köszönetet az útbaigazításért. Odalépsz a nőhöz, majd elmondod, mi járatban vagy.

- Áldassanak az égiek! A magiszter napközben az Univerzitás tornyaiban tanít, de napszállta környékén megtalálhatja a házában, a Nagyfa úton, a kifőzde mellett. 7. ház a keresztúttól.
Közben az asztali térképen elmutogatja, melyik utcáról beszél, és azt is, hogy milyen úton jutsz oda, és megmutatja az egyetemet is. Közben a másik asztalhoz új érdeklődő érkezik, és a te hátad mögé is odaáll valaki - egy díszes ruhájú, simaképú idősebb férfi, látványosan türelmetlenkedik.

[Castor de Vinter]

(Will)

-Értem, köszönöm asszonyom. -Akkor míg megérkezik a mágus tudna mondani egy közepes fogadót ahol várakozhatok?

Az útbaigazítás után a mondott fogadóba indulok.

[Altemor an Sibassin]

_____________________________________________
JK: William Tell (Castor de Vinter)
Helyszín: a Déli Kapunál
Napszak: dél körül
Helyszínen töltött idő: 1. nap
_____________________________________________

A Déli úton végig, az északi kaputól nem messze rá fog akadni a Nekromantára! Minden jót!
Utánad odalép a simaképű figura, és éneklő hangon érdeklődik a Magiszter fogadó hollétéről. Elmondta a hölgy, hogy a Nekromanta a főúton lesz, nem sokkal az északi kapu előtt, és hogy a Kaputéren is át kell haladnod.

A helyiségből kilépve az utca forgataga tárul eléd: asszonyok sietnek a dolgukra, gyerekek játszanak a házak tövében, néhány szekér döcög komótosan a kapun ki és be: befelé gabonát és gyümölcsöt hoznak a mindig éhes városnak, kifelé pedig csengő Koronákat, vagy jóféle iparosportékát visznek - esetleg egy új kiscsizmát a gyereknek a faluünnepre. A főút a távolba nyúlik, gyalog bizony valóban megtart vagy egy órát, mire a város egyik végéből a másikba érkeznél - lóval sem kevesebb idő, viszont lóval legalább kényelmes.

[Altemor an Sibassin]

_____________________________________________
JK: Redavins cwa Lamen (Takashi)
Helyszín: a Déli Kapunál
Napszak: dél körül
Helyszínen töltött idő: 1. nap
_____________________________________________

Jó pár napja úton vagy már, mire végre eléred Doran falait. A város déli kapujához érkezel, ahol hangyamódra jönnek-mennek az emberek - ki-ki gyalogosan, batyuval a hátán, ki szekérrel, nagy kalpaggal, fűszálat rágva. Más vándorbottal, pipájából száraz kórók szagát eregetve. A strázsák komótosan beszélgetnek a kapuőrség bódéjánál, nem sokat törődnek a ki- s bejövőkkel. A Kapu mellett meglátsz egy kisebb üzletet. Felette nagy tábla hirdeti:

IDEGENEK KALAUZA
NEM ISMERI DORANT? TÉRJEN BE HOZZÁNK, S MI ÚTBA IGAZÍTJUK, BÁRKIT ÉS BÁRMIT KERES IS!

[Takashi]

<Red>

Egykedvűen baktatok az úton, mely a városba vezet, s közben azon gondolkodom, hogy mit is kezdjek egy mágusok irányította helyen.
<Furcsa egy helyet választott Clarissa néném a szállásául. Mondjuk még csak azt sem tudom, mi a fenét is keresett itt, mivel foglalkozott...vagy bármit. Még az is meglepő, hogy rám hagyta ezt a házat. Ha nem látom a kézírásával papírra vetett sorait, tán magam sem hiszem el, hogy a rám esett a választása.> Nincs túl sok emlékem róla, fiatal gyermek voltam tán, mikor utoljára láttam.
A kapuhoz érve csupán gyors pillantással felmérem az őröket, majd figyelmem az üzletre téved. Arcomra gunyoros mosolyt varázsol a felirat. <Még hogy útba igazítanak...gondolom drágán mérik a szolgáltatásaik. Tán ezüstökben mérik azon információk súlyát, melyeket bármely kocsmában megtudhat az utazó néhány rézgarasért. Hát igen, mindig is a köznép tudott a legtöbb információval szolgálni. És egyben a legszórakoztatóbbak is.>
Megveregetem a lovam nyakát, s a fülébe súgok egy rövid mondatot: - Jól van mufurc, mindjárt pihenhetsz, amennyit csak óhajtasz.
<Már ha Clarissa néném tényleg rendelkezett istállóval.>
Leszállok a lovamról, majd egy laza intés az őrök felé, s közelebbről is szemügyre veszem az üzletet.
<Egy próbát megér, legfeljebb az árat hallva nevetve távozok>
A lovamat kikötöm, amennyiben találok efféle alkalmatasságot, majd bemegyek az üzletbe.

[Altemor an Sibassin]

_____________________________________________
JK: Redavins cwa Lamen (Takashi)
Helyszín: a Déli Kapunál
Napszak: dél körül
Helyszínen töltött idő: 1. nap
_____________________________________________
A kis helyiségben rajtad kívül négyen vannak: egy középkorú, vékony nő, és egy pocakos, deres hajú férfi ül egy-egy nagy asztal mögött. A férfi asztala előtt egy idegen ruházatú ember áll, külhoni nyelven beszél. Az asztalon nagy térkép a városról - csakúgy, mint a nő asztalán. A hölgy, aki tőle érdeklődött éppen a jöttödkor mond köszönetet az útbaigazításért. Odalépsz a nőhöz, majd elmondod, mi járatban vagy.

- Áldassanak az égiek! A Déli út és a Fő út kereszteződésénél balra az első utca. Ott jobbra a 9. ház.
Közben az asztali térképen elmutogatja, melyik utcáról beszél, és azt is, hogy milyen úton jutsz oda, és megmutatja a házat is. Közben a másik asztalhoz új érdeklődő érkezik, és a te hátad mögé is odaáll valaki - egy fiatal ficsúr látványosan türelmetlenkedik.

[Takashi]

//Red//

Ahogy az illető köszön, kissé meglepődöm.
- Szép napot neked is. Doran és az égiek? Biztosan tréfálkozol, de azért köszönöm - vigyorodok el kissé cinikusan, majd nem húzom továnn az időt, s távozok - Viszlát!
A helység elhagyása után nem fecsérlem az időt, egyből a nyakamba kapom a várost, követve a megadott útvonalat.
<Meglepő, hogy ingyen mérik a szolgáltatásaikat. Mi ütött ezekbe a doraniakba? Ingyen mérik az információt, s az égieket emlegetik? Lehet túlzottan nagy hangzavart csaptak itt a prédikáló papok, hogy változtassanak egy két dolgon a nagy hitetlen nép, aki eddig csak az anyagiakban hitt, meg a felgalmozott tudásukban.>
Az utcákon végigvezetve a lovam lassan, ráérősen sétálok. Figyelem a házakat, s az embereket, elvégre először látom Dorant, eddig csupán a történelemleckékből hallottam róla.
Közben eszembe jut valami kocsmában hallott, pajzán nóta, azt kezdem el fütyörészni.
Ettől minden fáradtságom ellenére is jó kedvem lesz, bármennyire is felismerhetetlen a dallam az általam kiadott hangokból.

[Altemor an Sibassin]

Az utcák feltűnően rendezettek, szélesek, a házak masszív kőtalapzattal épültek. Sok köpenyes-taláros veled egykorú férfit - és néhány nőt is - látsz, akik könyvet vagy tekercstartókat cipelve sietnek az utcán, míg mások a mesterek portékáit nézegetve méláznak. A boltokat díszes cégérrel jelölik, majd minden 6-7. ház valami mesterember műhelye - főleg pergament, ruhát, vagy finom bőröket készítenek. Ez a város már-már túl rendesnek tűnik! Az utcán elvétve akad koldus, és az is kap alamizsnát az elhaladóktól! Semmi tartás ezekben a népekben...
A város közepén a főtérnél lefordulsz, amerre irányítottak. Az úton tovább diszes kocsmai cégér lifeg az egyik épület előtt - már a cégéren is látszik, hogy ez sem az igazi. Elképzeled, amint tiszta asztalok rendezetten állnak a tágas-napos kocsmában...áhh, még egy rendes verekedéshez sem lenne kedve az embernek...
Megtalálod a kis utcát, amit mondtak, számolod a házakat - hát bizony takaros kis lakot hagyott rád a jóasszony, ha jól számolsz. Ami még örömtelibb, hogy igazi kocsmazaj üti meg a füled az utca túloldaláról, egy kicsit közelebb, mint a leendő lakhelyed.