„Furcsa érzés. Rég láttam e tájat részletesen. Már sok éve. Valószínű nem is emlékeznek rám, pedig három éve jártam itt, hogy megkapjam Sogron útját. Sikerrel jártam. A tanács örülni fog remélem annak, amit hozok nekik. Egy karavánnal utazok, vezetője Orman. Egy dzsad kalmár. Ibarából menekül családjával és mindenével, amije van. Az amundok elől menekülnek Erionba. Bár nincsenek közel a kék úr hordái, mégse járnak elég távol.
A trópusi környezet vegetációja még itt a hegyekben is igen dús. Balra Krán bércei, jobbra Sheral hegyei. Nincs más átjáró. A poros út mellett zöldell a fű, gazdák művelik földjeiket. A karaván elhaladtával egy-egy feltekint. Nem mutatnak különösebb érdeklődést. Lassan elérünk az állam határáig. Itt húzódik az első védelmi fal. A völgyet ez védi. Két folyó ömlik ide a Sheralból és a Sötét bércekből. Itt a harmadik védőfal után van a gát. Ez duzzasztja a vizet. Egész évben ugyanolyan magasan áll. Sosem változik. A tanács gondoskodik erről mindig. Megérkeztünk az első határvonalig. Itt ellenőrzik az összes utast és árut. Mindent. Ebben az időben ez nem furcsa sehol. Főleg itt. Először megállítják a karavánt. Gyorsan, rohamléptekkel körülállják a katonák az egészet. Mindenkinek ki kell szállnia és megmutatni magát. Kivétel nélkül. A kívülállók nem is tudják, hogy a falak mögött két alakulat van. Főnixek. Elszántak. Erősek és kitartóak. Csak a biztonság kedvéért vannak itt. Támadásnak nem volna értelme. Az erősítés rövid időn belül itt lenne. Bár egy nagyobb seregnek nem lehetne akadály, talán…
Tovább engedtek mindenkit. Bár pár gyanús árut lefoglaltak. Nem lehet tudni mi az. A vezetőjük egy középmagas férfi. Középkorú. Rövidre van vágva a haja. Tűzvörös nadrágját fekete hosszúszárú csizmába húzta bele. Egy narancsszínű köpenyt visel hozzá, aranyszínű pikkelyvérttel. Nyíltan vállalja rangját.
A második falvonal előtt kisebb házak, megművelt területek vannak. A másodvonal már a hegyforduló után van. Innen már látni a duzzasztott tavat. Hatalmas. Jól emlékeztem. Bár több épülettel több van. Azt hiszem. A nap már fenn ragyog. Így messziről is látni a víz csillogását. A mélykékség lassan hullámzik, a két hegyről zuhog alá egymástól viszonylag távol, lehet vagy 50-60 mérföld is. Szemmel nehéz megállapítani. Itt a gát. Fehér színű, hosszú fal. Egyetlen feljáró látható. Legalább tizenöt lépés, míg felérek rá. A karavánnal már nem lehet utazni. Nem is akarok. A látvány festői. Szórványosan kis szigetek vannak, egy-egy házzal, de néhol 3-4 is található. Az építészeti stílusok ugyanolyan vegyesek, mint Ynev majd’ minden helyén. Nád és cseréptető, fehér, vörös, fekete, narancs falak, fakeretes egyszerű, dísztelen ajtók, kapuk. A nagyobb házak erődítményszerűek. Vastag falak, vékony, lőrésszerű ablakok, dísztelenség a családi címertől eltekintve. Néhol emeletük is van.
A komp lassan ring. Nem siet senki sehova. A víz egészen tiszta. Majdnem az aljáig lelátni. Kisebb-nagyobb halak úszkálnak benne. Érdekes környezet. Főleg a hatalmat és a mágiát nézve. Az emberek nagy része kiszállt a fogatokból és kocsikból. Gyönyörködnek a tájban. Megértem őket. Furcsa látvány, hogy nem látják a vízpartot. A növényzet teljesen beleér. Az ember nem hinné, hogy ez a hely biztonságos. Pedig így van. Ynev egyik legbiztonságosabb városa. Csak be kell tartani a szabályokat. És itt nem elég csak futni. Ritkán fordul elő, hogy a városban kivégzés lenne. Az utazók, feltéve, ha beengedik őket ide, akkor nagyon vigyázniuk kell, hogy mit mondanak. Tilos a nyílt fohászkodás, káromkodás és minden más entitáshoz való hangos megnyilvánulás. Sokszor megégették így magukat. Soha nem lehet tudni, mikor, hol és ki tartozik valamely rendhez. Itt még az orvgazdák is csak a kereskedelemmel foglalkoznak. Nem mernek és nem is éri meg nekik. Hamar lángok martalékává válnának.
Elértünk az egyik legnagyobb szigethez. A lángőrök szigete. Négy, nagy erődszerű épület a partok mellet. Hangos énekszerűség hallatszik. A parton legalább 50 tanonc futja már láthatóan nem először a köröket. Mindenük vizes lehet. Ritkán látni ilyet. Ez a kiképzésükhöz tartozik. Legalább két évig az életük része. Nem könnyű, az biztos. Utána még nyolc évig itt szolgálnak. A gáton, járőröznek a hegyen, esetleg a várost biztosítják. Sokrétű feladatot kell ellátniuk. Azt tartják róluk, hogy egytől egyig őrültek. Sosem adják fel, nem kérdeznek, mindig, mindenhol és minden körülmények közt engedelmeskednek a parancsnak. Nem vonulnak vissza. Utolsó vérig. Szép. Csak ostobának tűnik… tudni kell veszíteni. Bár ez szinte lehetetlen. A szigetükön több park és gyakorlótér is be van rendezve. A négy épület valójában egy. De ez nem feltétlenül látszik kívülről. Sokan nevelkednek, tanulnak és tanítanak itt. Mindig több százan. Ahogy lassan tovább haladunk, egyre halkabb az ének. Kívülállók biztos nem értik teljesen. A nagyobb része Pyar nyelven van, de bele van fűzve pár Kyr szócska is, a Godoniakról nem is beszélve. Ezt a szöveget sok ezerszer kell még elismételniük. Ez is segít az ifjúk megedzésében. Beleégeti lelkükbe a hitet. Elismertek, fontosak, ők képviselik a rend és haderő elsődleges pontját.
Ha hátranézek látom a karaván többi részét is. Legalább hét kompon van elosztva. Még mindig lassan haladunk. Jobbra látni a Sheralból előtörő egyik folyót. Tysson-Lar. Meredek sziklafal, a víz már rég kicsipkézte. Valószínűleg már a Kyrek idejövetelekor is ilyen lehetett. Ez az egyik természetes védfal. A szigetek egyre nagyobbak. Már kivehetőek a varázslótanács tornyai. Ez a legnagyobb sziget. Itt vannak a fogadók és a piac is. A kereskedők megpróbálnak elüzletelni, amit csak tudnak. Az árak igen magasak. Az Erioni és Pyarroni áraktól néha kétháromszor drágább minden. Elég kevés hidat látni. Összesen csak kilenc van. Ebből négy a fő szigeten van. Kettő megy a Főnixekhez. Kemény harcosok. Illetve papok és lovagok egyszerre. Szinte mindig alakulatban vannak. Minimum egy varázslóból és húsz paplovagból áll. Ekkor igazi csapatot alkotnak. Igazi csapásmérő egység. Őket is őrültnek tartják. De varázshatalmuk miatt még veszélyesebbek.
Végre odaértünk, legalább két órán át tartott. Nagyon rég jártam itt. Tömeg van már itt is. Van aki jön és van aki megy. A legtöbben a piacra tartanak. Igazi vásári hangulat. Itt mindent meg lehet szerezni, csak legyen elég pénz. Itt nem rabolják ki az embert. Legalábbis amikor itt tanultam nem fordult ilyesmi elő. Pedig több mint 18 évet töltöttem itt el. Az utcákon végig örökmécsesek és szenttüzek égnek. Folyamatos a fény. Nem számít a napszak. Ez biztos szokatlan a nem itt élőknek. Nemsokára esni fog. A nap már túlhaladt rég a legmagasabb pontján. Felhők sorakoznak. Elég nagy eső lesz. Ez az igazi trópus. Sosem tudod milyen az idő. Folyamatosan változik. De hideg itt nem szokott lenni. Nem fordult még elő egyszer sem. Az utcák le vannak kövezve. Koncentrikusan haladnak a piacig. Ott található a tanács is. A rend fő iskolája is itt van. Oda tartok.
Hm. Úgy emlékeztem közelebb van. Már legalább 15 sarkot elhagytam, és nem látom az épületet. Pedig egy négyemeletes erődről van szó. Végre. Látom már, fél órámba került, pedig a legrövidebb úton jöttem. Vajon mit szólnak hozzám és az ajándékomhoz? Nem túl nagy dolog, de majd meglátjuk. Remélem…
A kapunál kint négy Főnix áll, az utcán is feltűnően sok a Lángőr. A Lángőrök szintén a hagyományos pikkelyvértben vannak. Hátukon a kard. A Főnixek teljes aranyszínű pikkelyvértben vannak. Hátukon Tűzkardjuk. Sogron jele lóg a nyakukban. Megállítanak, természetesen. Ez a dolguk. Kijött egy férfi. Alacsony, kopasz, csontos arcú, középkorú ember. Köpenye, nadrágja vörös, vértje szintén arany. Kardja oldalán lóg. Lángkard. Akár az enyém. Mosolyog. Ismer. Sőt, ez kölcsönös. Caldus Haler! Régi barátom. Együtt nőttünk fel. Megöregedett az arca. Mindig kísérletezett valamivel. Természetesen mágiával. Legalább biztosan tudok vele miről beszélni. Vigyázó lett. Magas rang. Három éve nem volt itt. Biztosan kiküldetésen járt.
Családja van. A fiát szintén tűzvarázslónak nevelik. Alkalmas rá. Nagyon büszke. Elkísér az épület gyomrába. Hatalmas ódon falakat Kyr és Godoni jelek és szövegek díszítik. Mind Sogront a Tűz, tudás, kíváncsiság istenét ábrázolja. Beértünk a belső udvarba. Egy négyszáz láb átmérőjű terület. Körben oszlopok, folyosó. Itt gyakorolnak és tanulnak a jelöltek. Még mindig itt eddzenek. Harmincan vannak. Négy tanárral. Ahogy látom két tanár a Hatalom Aurát és a másik kettő a tűzgolyót tanítja. Még sokat kell gyakorolniuk. Itt kell várnom, míg Caldus visszér. Elment, hogy bejelentsen a nagymestereknél. Remélem fogad a tanács. Az ifjúk az udvaron haladnak. Próbálkoznak több-kevesebb sikerrel. Ezt nem kellene… az egyik ifjú nem megfelelően csinálja. Paff. Már hátra is vetette a tűzkitörés. Rohanok én is, de nincs rám szükség. Az egyik tanár csak csettint, és a tűz elalszik a fiú ruháján. Páran felfigyelnek rám. Igen ritka ezeken a falakon belül a látogató. Szépen, lassan visszafordulok. Nem akarok zavarni. A srác biztos megtanulta, hogy mit lehet és mit nem. Most több lány van, mint amikor én is e falak közt tanultam. Legalább hatot láttam. Visszaért Caldus, de nem egyedül. Egy nő van vele. A ruházatából ítélve ő lehet a Lángőrök nagymestere. Ő Orio de Viica. Kicsit fiatalabb nálam. Különleges személy. Nem lángőrnek készült, hanem tűzvarázslónak, mint én. De erre a pályára szinte alkalmatlan volt. Nem volt meg rá a türelme. Tehát használhat mágiát, megkapta rá a kiképzést, de időközben váltott… a rend főtanácsa engedélyezte számára, hogy áttérhessen a lángőrökhöz. Rövid idő alatt tapasztalt lett. Nagy a tudása.
A főtanács kíván fogadni egy óra múlva. Ezt nem gondoltam. Ők a legjobbak, legidősebbek, legtiszteltebbek és a legnagyobb tudásúak. Harmincan vannak és nem egy, aki Feketeláng. Ahogy az odavezető úton gyalogolunk, megláttam egy régi arcot. Az életemet meghatározta. Nemcsak pozitív, de negatív irányban is. Miatta hagytam el az iskolát. Már nem tanít, remélem. Ha az államon kívül találkoztunk volna, már lehet, hogy nem élne. De itt mások a szabályok. Először a szálláshelyemre vezettek el. Lepakoltam a fegyvereket, és a málhát. Már csak pár dolog maradt nálam. Innen az étkezőbe tartunk. Nem csak én vagyok éhes, Caldus is. Orio mindenfélét kérdez tőlem. Ki vagyok, honnan ismerjük egymást, hol voltam, miért mentem el és miért jöttem. Elmondtam azt, amit kell, a többi nem tartozik rá. Rozskenyér, sült hal, vrek és zöldség. Rég ittam vreket. Ez egy tejből, csak meleg éghajlaton termesztett növény termésének levéből és itt termő vízi fűszerből készül. Kicsit kemény az íze, de egészséges. Az étkező dísztelen, keménytölgy és fenyő berendezéssel. Általában csak naponta háromszor járnak itt a diákok. Kemény beosztás szerint élnek. Most csak kevesen vannak. Mindenki minket bámul. Nem láttak engem itt. A tanács az udvar túloldalán van. Megkerüljük a gyakorlatozókat. Ugyanazon ajtón kell bemenni a tanácsterembe és a könyvtárba. Beléptem a hatalmas kapukon. Vasalt ajtók. Márvány padló, oszlopok és szobrok. Örök-szent tüzek minden falon. Tökéletes fény. Három ajtó vezet innen. A legnagyobb a tanácsteremé, a jobboldali a könyvtári és baloldali a tanácstagok lakóhelyei felé vezet. Orio és Caldus előre megy. Az ajtók előtt valószínűleg tűzlények őrködnek. A világító tüzekben várakoznak. Az oszlopok mellett főnixek állnak. Kemény testőrség, különleges kiképzéssel és mágikus kondícióval. A középső ajtó kinyílt. Bemehetek. Beléptem. Egy hatalmas szoba. Itt még nem jártam. Előtte igen, de bent egyszer sem. Elég nagy terem, kicsit sötét. Egy hatalmas félkör alakú asztalnál ülnek. Hátuk mögött a falon Kyr-Godoni fali címerek lógnak kárpitként. Orio is leült a tanács közé, a jobb szélre a második székre. Az első, akinek tekintetét észrevettem Aaron Ramannon. Halvány vörösen izzik szeme. Feketeláng. Megkapta Sogron igaz kegyét és a Szenttűzben alkalmasnak találtatott, hogy a szél, a hamvak és a parázs új testet adjon számára. Itt csak igazat mondhatok. A Nagytanács Sogron útját járó tagjai biztosan gondoskodtak róla. Caldus háttérben maradt. Ő csak kísért, szerepe nem több, de benn maradhat. Egyszerű kérdéseket tesznek föl, és én válaszolok rájuk. Először is, hogy miért mentem el a rendtől. Már rég volt. Kilenc éve. Akkor lettem 20 éves, s kaptunk barátainkkal kétórányi kimenőt, ha másnap többet eddzünk. Már felavattak mindannyiunkat tűzvarázslónak hosszú hónapokkal azelőtt. Az egyik nevelő papunknak gondja volt és összevitatkoztunk, megütött és én visszaütöttem. Ritka eset a renden belül. Súlyos ítélet és következmény ért volna engem. Soha nem mondhatunk ellen feljebb valóinknak. Elhagytam még aznap az iskolát. Kalandor lettem, féltucatnyi emberrel ismerkedtem meg. Rengeteg helyen jártunk, sok emberrel és lénnyel megküzdöttünk. Volt hogy goblinnal, volt hogy Aquirral. Jártam Krán külső tartományaiban, Gorvikban, Toronban és Gro-Ugonban egyaránt. Kénytelen voltam segíteni Tharr kutyáinak, mint északi ügynök. Második kérdésük az volt, miért jöttem. Elmondtam, hogy letelepedtem egy városban. Most épült meg nagy része, Pyarrontól nem messze, a kastélyok völgyében, Hősök völgye néven. Három vallás van jelen. Sogron, Arel és Ranil, a kalandozók igaz hite szerint. Jelenleg nincs ott se pap, se más képviselő rajtam kívül. Megkaptam Sogron jelét, úgy érzem tényleg az ő útját járom. Jelét adta nekem. Képes vagyok használni a papi mágiát avatásom és tanulásom óta. Azóta rengeteg új mágiával próbálkoztam, több-kevesebb sikerrel. A jövetelem célja ezúttal, hogy a tanács elé tárjam munkásságom eredményét, az „új tűzmágiát”. A másik, egy szerkezet, a Toroni tűzgyújtó átalakított változata. Átadom. Caldus vitte oda. A gyújtó egy rövidbot, tűzkobra feje van belevésve, és szentmágia itatja át. Lényege, hogy fáklyányi tüzet képes napi háromszor gyújtani. Ez csak egy ajándék. A harmadik, amiért jöttem, hogy szenteljék meg a templomot és a várost is. Valamint kérem, hogy adjanak sogronitákat, hogy ellássák Sogron akaratát és képviseletét itt is. Harmadik kérdésük az, hogy mit tervezek ezután. Szolgálom tovább istenemet. Kérnek, várjam meg döntésüket. Holnap közlik velem szándékukat. Addig várjak. Kimentem. Kíváncsi vagyok, hogy mit gondolnak a tanácsban. Caldus kérte, hogy bemutathassam a mágiám egy részét. Megteszem. A tanítványok furcsállták, hogy számukra idegen varázsló mutathatja be tudományát. Caldus lesz a célpontom. Megkértem, használja a Sárkánykirály bőrét védelemnek, és vegye le a ruhái nagy részét. Egy perccel később már az összes tanonc sorban ül az udvar végén. Caldus 13 lépésre áll tőlem. Jön a Tűzpöröly. Hatalmas erő szabadul fel szavamra. Gyors, világos és egyenes tűzcsóva. A hatalmas sebességgel érkező csapás nagyot üt Caldus mellkasára. Háromlábnyit repül tőle. Ha nem védné mágia már halott lenne. Ez fájt neki. Nem a tűz, hanem a csapás ereje. A második formula, amit bemutatok egy tűzlény. Tűzfarkas. Akkora, mint egy megtermett állat, gyors, teljesíti a parancsokat és veszélyes. Ő velem marad egy ideig. A harmadik varázslatom a Tűznyílzápor. Caldus várja, s én nem csalatkoztatom. Csak annyit mondok, hogy tartsa ki két kezét nyújtva maga mellé. Oda fog menni két-két nyíl. Kiadom a parancsszót. Hat nyílvessző csapódik egyszerre barátom testén. Kettő-kettő a karján, egy a fején és egy a mellkasán. Ez is halálos lenne, de most nincs fájdalom. A negyedik varázslat látványos. Szavamra karjaimat tűz övezi. Bármit meggyújthatok vagy sebezhetek vele, amit ellenségnek gondolok. Most már elég. Nem mutatok többet. Nem csak a tanoncok de mestereik érdeklődését is kiváltottam. Orio is végignézte bemutatómat. Aztán elment. Ahogy visszaindultam a szálláshelyemre, minden tanonc bámult s összesúgott mögöttem. De mást nem is várhatok, ha ismeretlent látnak. Caldust még felkeresem. Nem lett különösebb baja, az esésen kívül. Ki megyek a piacra. Már rég jártam ott. Megkaptam rá az engedélyt. Egyedül megyek. Caldust leköti családja és hivatása egy időre. Most nem jöhet velem. Fél órát sétáltam, míg kiértem a piacra. Már kezdett besötétedni. A fény még mindig tökéletes. Hála a mágiának. Rengeteg ember van itt. Nyüzsögnek. Van itt Ibarai selyem, Pyarroni fegyverek, ételek, állatok és minden, amit csak kalandor akarhat. Itt vásárolnak azok is, akik az északi kikötőből tovább mennek Erion felé. A délen kikötött kompokról ide viszik a karaván minden egyes részét. Másnap reggel 6 órakor már fogad a tanács. A döntés egyszerű, és meglepő. Hat papotküldenek ki először a templomomba. Állandóan két pap fog ott tartózkodni. A varázslatokat elfogadják, de tanárként mindig vissza kell térnem, hogy az aktuális jelölteket oktassam. Ha Caldus akar, akkor velem jöhet. Ezt neki kell eldöntenie, de mindig szívesen látom. A rend azt szeretné, ha most is itt maradnék. Én engedelmeskedek egyelőre, de csak miután visszatértem a Völgybe.”
Közbiztonság: jó / kiváló Városőrség: Lángőrök, Főnixek, Tűzvarázslók (ritka esetben) Terület: hágóvidék, duzzasztott gát, a Sheral és a Kráni bércek egyetlen átjárója Vallás: Monoteizmus, Sogron hit Éghajlat: hágóvidéki, trópusi-meleg, hegyi tundra (hideg a hegytetőn) Öltözködés: kevert, nem jellemző az átlagembereknél Államforma: városállam Falak közé beengedett fajok: ember, félelf, ritkább esetben elf Pénznem: vegyes, főleg Pyarroni Sepia Használt nyelvek:
1. Az Ordani Rend minden tagját tisztelni kell! 2. Gyűlöld Tharrt, s minden teremtményét és hívét, 3. Ölj meg közülük minél többet! 4. Tilos más istenekhez, hekkákhoz, entitásokhoz hangosan imádkozni, fohászkodni! 5. Tilos kígyót ölni! 6. Érezd itt jól magad, ha beengedtek, s ne keresd a bajt! 7. Jól fontold meg, mit veszel! 8. Tiszteld a természetet, miként az is tisztelni fog téged! 9. Vesd meg Orwellát, s minden követőjét! 10. Viselkedj az alkalomhoz illően, minden esetben, étkezz, viselkedj ízlésesen! 11. Tiszteld a Tűzet, s féld erejét, ha ártasz neki, elpusztít! 12. Az Ordaniaknak mindig igaza van, s ha mégis ők lennének a hibásak, akkor a Rend tagjai ítéletet hoznak! 13. Ordan iránti háládat úgy fejezheted ki a legjobban, ha – főleg ünnepen – áldozol a Kobraistennek!
Etikett ordani lakosok számára, avagy milyen is egy ordani:
1. Az Ordaniak mogorvák, még az Yllinoriakhoz képest is. 2. Maguknak valóak, titkaikat, szokásaikat és értékeiket nem szívesen osztják meg másokkal. 3. Kicsit lenézik, de legalábbis nem becsülik más népek fiait. 4. Minden Ordani lakos, akár Rendtag, akár nem szinte a végletekig cinikus. 5. Számítóak, kicsit kalmár lelkek. 6. Nem ostobák, inkább visszahúzódók. 7. Ordan falain belül elismerés, ha egy más istenhez fohászkodót megölni. 8. Öröm Tharr kultuszát, embereit, teremtményeit elpusztítani. 9. A cél szentesíti az eszközt, nem számít a nem, kor, nemzet, vallás vagy ideológia sem. 10. Aki szereti a tüzet rossz ember nem lehet, kivéve ha toroni. 11. A legáhítottabb vágy, hogy Sogron kegyeltje légy, feláldozd magad neki, s Feketelángként új életre kelj…
Történelem: Ordan még a széteső Kyr Birodalom első menekültjei alapították P.e. III. évezredben a Sheral és a Kráni bércek közti egyetlen hágóban. Szokásaikkal, kultúrájukkal együtt isteneiket is magukkal hozták. Kezdetben Sogron rendháza is csak egy volt a többi közül. A város folyamatos menekülthullámoknak és támadásoknak volt kitéve, de mindig túlélte. A küzdelemben Sogron papjai is jelentős szerephez jutottak. A menekülő Godoni mágus Ardae Magnus által kidolgozott Godoni alapú mágia tanításai és hagyatéka még harciasabbá és veszélyesebbé tette őket. A rend ereje sokáig rejtve maradt, de 1217-ben elérkezett az idő, hogy átvegyék a hatalmat. Egy nap alatt eltávolították a vezetőket és átvettek minden hatalmat. A mondák úgy tartják, hogy a Tűzvarázslók kívülről, hódítókként jöttek, valójában mindent leír a rend belső kronológiája. A hatalomátvétel után két nappal megalakult a varázslótanács és a Tűzvarázsló rend. Mai napig ez a szervezet irányítja Ordant.
Politika és Gazdaság: Ordan tevékenységére nem a körmönfont politizálás, sokkal inkább a habozás nélküli cselekvés a jellemző. Nyíltan támogatják Tharr minden híve elleni háborúkat. Az idők során – főleg Sonor óta – az Ordani Varázslótanács szoros kapcsolatot építettek ki a Pyarroni Fehér Páhollyal. Ez nem Krán tevékenységének köszönhető, hanem az Aquirokkal kötött szövetségének. Ordan mindenütt jelen van, főleg, ha rendházai is veszélyben vannak, ez főleg Ibarára vonatkozik, az Amund hordák miatt. Gazdaságilag nem jelentős, viszont teljesen önellátó. A luxuscikkeket a karavánoknak köszönhetik. A legtöbb bevételüket a kereskedelemből nyerik, azon karavánoktól, akik valamilyen okból nem használják a térkapu hálózatot (főleg háborúnál). Az árak elég magasak még Erionhoz képest is, mert az itt élő orvgazdák és kalmárok határozzák meg, bár ők sem mernek túlzásokba esni.
Sogron mint isten: Sogron, a Kyr öt istent ismerő panteonjainak egyike volt. A széthullott ősi vallás ma legnépszerűbb istene. Kultusza mögött évezredek állnak, hagyományainak és rítusainak tárháza páratlanul gazdag. Ellenállt a Pyarroni hit térhódításának, és a Hetedkorban is világot formáló tényező maradt. A kyr időkben Sogron, a Tűzkobra, a Tudás és a Kíváncsiság istene volt, papjai az Élet és a Lélek szférája felett rendelkeztek. Idővel az isten szerepe hívei szemében megváltozott, mindinkább a Tűz és a Bosszú istenévé lépett elő. Sogron papjai felvállalták a Tűz szolgáinak szerepét, és a legmélyebb filozófiai értelemben értelmezték a tüzet. Így lett Sogron egyháza a Rend őrzője és a Birodalom bukását követően a káosz éveiben, s így szereztek hatalmat papjai a Természet szféra felett is. Sogron megküzdött Tharral a függőkertben, s Weila árulása miatt alul maradt. Ez előtt is, de főleg ez után elutasítja Tharr kultuszát s ekként a kyr eszmék egyetlen örökösének tekinti magát. Tehát legfőbb ellenségének Tharr egyházát, s minden követőjét tekinti, azaz a Káoszt, a démonokat és az aquirokat. Szent küzdelmében a „cél szentesíti az eszközt elvet” vallja, azaz nem hagyja magát eltántorítani puszta ideológiai okok miatt.
Vallás Északon és Délen: Jelentős és alapvető különbségek találhatóak e két égtáj közt. Északon Ordan csak, mint az elterjedt Sogron vallás délvidéki központja ismert. Eltérnek tanításaik, szertartásai, elvei és nézetei is. Északkal egyetlen nyílt, szoros kapcsolatuk az Inkvizítorok Szövetségével van, leplezetlenül támogatják a Toron elleni háborúkat. Mindenekelőtt Tharr híveinek üldözését, rendjeinek lehetetlenné tételét tűzte ki célul. Délen sokak szerint Ordannak köszönhető, hogy Tharr kultusza teljesen kihalt.
Időszámítás: Ordanban, a vallás és politika miatt a Kyr időszámítást követik kisebb módosításokkal. Ez Kyria és egykori bevándorlóinak, valamint a vallás öröksége. Valószínűleg Calowyni örökségről lehet szó, mivel itt is 619 és 621 napos évek váltják egymást. Az évnek öt évszakja van, bár ebben vannak igen vészjósló, borús hónapok is. Az öt hónap: a Meleg, a Hűs, a Nyirkos, a Hideg és a Langy. Az öt évszakot egyenként három, negyvenegy napos hónapra osztották, ennek megfelelően két kettős holdtölte ideje alatt telik ki egy hónap. A naptári évet – akárcsak Toronban – öt napos ünnepség során vezetik át. Ez a Hideg és a Langy hónapok fordulóján van. Ekkor van a Kék Hold forduló is. Az évek számolása viszont Godoni – Pyarroni alapú, azaz itt is P.sz. 3700-at írunk (pl.). Egy hét itt is öt napból áll, egy nap viszont húsz órából. A hónapok belső elnevezései itt azonban változásokon mentek át – ezt valószínűleg a Függőkertbeli eseményeknek köszönhetően – megváltoztatták az eredetihez képest, mert az eleve benne voltak a Kyr Istenek nevei, itt azonban mára ezek elvesztek. Ezek:
Langy évszak (Igere) – Fák hava, Rügyek hava, Levelek hava Meleg évszak (Sogron ideje!) – Bogarak hava, Kígyók hava, Baglyok hava Hűs évszak (árulás = Morgena) – Pókok hava, Árnyak hava, Rákok hava Nyirkos évszak (Tharr = ellenség) – Gallyak hava, Ködök hava, Varjak hava Hideg évszak (Weila) – Gyökerek hava, Skorpiók hava, Jéggyémánt hava
Ünnepek: Minden évben tizenhét ünnep van. Az egyik az évforduló, minden napfordulón (hónap vége), minden évszakfordulón, és természetesen a Kígyó havában van Sogron ünnepe. Emellett szokás szerint megünneplik Ardae Magnus megjelenését. Minden ünnepen a Tűzvarázslók ifja – főleg a Fény Ösvényét járók – készítik a tűzijátékot és lángparádét, egyik vizsgájukként. Az ünnepek alatt a Város-állam védelme nem gyengül, sőt még erősödik is, mivel a kalandorok, ügynökök és távol szolgálók egy része visszatér, s a Tanács parancsára erre az időre megkétszerezik a teljes őrséget. Az ünnepek alatt a piac területe teljesen kihasznált. Ilyenkor sokkal több komp üzemel az Ordani lakosság részére. Idegeneket ekkor még kevésbé engednek be. A sziget államban mindig fény van akár csak a Dwoon városokban. Erre az időszakra viszont „megszínesülnek” a lángok. A látvány gyönyörű, karneváli. Sogron évszakában tilos a kígyók bántalmazása, fogyasztása. A Sogron ünnepen majd minden Sogronita Főpap és vezető áldoz nyilvánosan, az ünnep keretein belül természetesen. Ekkor egy apró rágcsálót, kislényt, vagy valamely kígyótáplálékot nyílt Szent Tűzben feláldozzák Sogronnak. Ezt a rituálét a Piac melletti (szembeni) főtéren hajtják végre. Ezzel az eseménnyel kezdődik a Kobraisten ünnepe, az első nap Vöröslunir órájában, majd a terek kiürülnek rövid idő alatt, s a Sárgaréz órájában nyüzsögni kezd az újra megjelenő ember-tömeg. Virágokat, papirusz szalagokat, lampionokat és ételeket hoznak. Mindent feldíszítenek. A vendégsereg mulatni kezd, persze mértékkel, hogy a Rend szabályait betartsák. A Tűzvarázsló Rend minden tagja számára kötelező a szabályokat betartani, így nem ihatnak sokat, nem használhatják ki hatalmukat ekkor sem. Szórakoztatni azonban szinte kötelező számukra. A harcosok így a Lángőrök és a Főnixek számára szintén kötelező a mértékletesség, a rend vigyázása és az ünnep varázsának megtartása. Mindenben segíteniük kell a Papoknak és a Tűzvarázslóknak. Az ünnephét minden napjának Vörösréz, Vöröslunir, Sárgaréz, Arany, Fehérarany és Óezüst órájában a Tűzvarázsló ifjak bemutatják képességüket, s ügyességüket. Az utolsó napon zárásként hatalmas tűzijáték fényei világítják be Ordan –amúgysem fénytelen – környékét, a Fény Ösvényét járó tanítók, mesterek és ritka esetben maga a nagymester bemutatásában. Más ünnepeken a főtemplomban imádkoznak, s itt is bemutatnak valamilyen áldozatot. Minden hónapfordulón feldíszítik a piac nagy részét, a főteret és a templomokat is. Ezekben az esetekben is bemutatnak nyíltan áldozatot, majd az ünnepség folytatódik a főtéren és a piacon. Ezekben az esetekben is mindig megerősíti a Rend Ordan védelmét.
Ordan környékén – állítólag a vallás, tehát Sogron miatt – a trópusi vegetációban rendkívül sok kígyó tenyészik. Ez máshol sincs másként, de csak itt tartják őket számon, s máshol biztosan nem ismerik e lényeket.
Mosolygó kígyó Köves, sziklás területeken él, 60-70 cm hosszú, középszürke alapon világoskék, világoszöld keresztsávokat visel, vackából délután, estefelé bújik elõ, szem bogarát szûkíteni, tágítani tudja. Nevét rendkívül bájos mosolyáról kapta – széles szája a fejtetõ felé görbül –, amit nem tanácsos közelebbrõl megszemlélni. Külseje nem túl feltûnõ, de szerencsére nem igen lehet összetéveszteni egyéb, ártalmatlan kígyókkal. Nem támad meg boldogboldogtalant, csak azt, aki megijeszti. Mérge fél órán belül õ1. Tapasztalt erdõjárók e hüllõ arckifejezését találóan "halálmosoly"-nak nevezik.
Tűzkobra Ordan környékén az egyik legelterjedtebb kígyófaj, Sogron legszentebb állata. Ha egy Sogron - hívő észreveszi, hogy valaki meg akar ölni egy Tűzkobrát – anélkül, hogy erre joga lenne –, köteles akár élete árán is megvédelmezni a szent állatot. A Tûzkobra rendkívül pompás, királyi megjelenésű hüllõ. Egész teste lángvörös a hasa sárga. Támadó helyzetben láthatóvá válik széles csuklyája, amely szintén izzó-vörös. Vízszín szemének pillantása rémisztően hideg, mégsem e vérfagyasztó tekintetről a leghírhedtebb. A Tûzkobra Ordan legveszedelmesebb mérges kígyója, marása azonnal halált okoz. A homokos, szára helyeket kedveli.
Hinolkígyó Kicsiny, mindössze 20 cm-es állat. a zöld, a kék és a zöldeskék különféle árnyalataiban fordul elõ. A sötétebb példányok tavakban, a világosabbak pedig folyóvizekben élnek. A fürdőzőknek ajánlatos vigyázni a kígyó esetleg rátekeredhet a bokájukra, s marása bénulást okoz. A méreg hatása egy órán belül elmúlik, ám ez egy mély tó vagy folyó közepén már oly mindegy.
Rémkígyó Inkább ijesztő, semmint veszedelmes lény, habár megjelenése valóban tragédiához vezethet. Gyümölcsfákon él, narancssárga alapon zöld foltokat visel, de létezik barna színváltozata is. Feje rendkívül keskeny, szája körül a pikkelyek vicsorgó fogakat mintáznak. Szeme rikítóan vörös, Fejéből szarvak állnak ki, amelyek csupán gyenge szaruképletek, semmire sem használhatók. Mindez csupán ijesztésre szolgál, gyakorta sikerrel. Nemegyszer előfordult már, hogy a gyanútlan szüretelő úgy megrémült egy ilyen állattól, hogy a mélybe zuhant és nyakát szegte. Mérge nem túl ártalmas, marása gyengeséget, majd pár óra alvást okoz. Problémát csak az jelenthet, ha az elgyengült áldozat elfelejt kapaszkodni...
Fekete hóhér Igazán szép megjelenésű állat, ha sikerül elejteni, bőréből tetszetős övek, hatásos homlokpántok készíthetőek. Bár ezt tenni egy kígyóval Ordanban igazán nem illik, sőt veszélyes. Csillogó kékesfekete színű, fejét sárga pöttyök tarkítják. Hosszúsága átlagos, 60-70 cm. Éjjel indul portyára. Mérge rendkívül erős, a megmart áldozat szörnyű kínok közt leheli ki lelkét. Először szédülni kezd, majd heves görcsök lepik meg. A méreg megtámadja az idegrendszert, a végtagok rángatózni kezdenek, majd lebénulnak. Az áldozat megőrül, végül beáll a halál.
Fojtókígyó Az Ordan környékén élő leghatalmasabb óriáskígyó; 8-10 méterre is megnőhet. Rátekeredik áldozatára és összeroppantja. Az embert is gyakran megtámadja. Nappal vadászik, az erdős részeket kedveli. Alapszíne zöld; barna, sárga, fekete és fehér foltok tarkítják.
Ostorkígyó Karcsú és hosszú, villámgyorsan, ügyesen mászik a fák ágai közt, kisebb távolságokon átugrik, szinte átrepül. A zöld ostorkígyó hasa sárga, háta fû zöld két sötétzöld csíkkal. Emberre veszélytelen, tojásokkal táplálkozik. Szemet gyönyörködtetõ látvány a sávos ostorkígyó. Vékony piros, fehér, sárga, fekete sávjai sûrûn váltogatják egymást, hasa hófehér. Rovarokkal táplálkozik. Jóval veszélyesebb, azaz ostorkígyó, melynek egész teste mélybarna, s vékony piros és arany harántsávok díszítik. Marása vakságot okoz.