Időpont: Kiszakadva az időből, azután nem érzékelt
Helyszín: Rah Gul , városhatár, Raquan birtok
Esemény: Eszmélés - második évad
Eszmélsz.
Ez alapján úgy tűnik, az Egyetlen nagyonis megítélt.
Nagyon fáj a pillanat. Bár pillanat lenne, de ez állandó valósággá olvad.
Tested túl sok ponton igyekszik mutatni állapotod - mondhatni nincs egyetlen pont sem rajtad, ami nem mutatna kibírhatatlan fájdalmat. Orrod helyén érintésed nyomán nedves kátrány, bőröd izzik.
Nem élsz az Egyetlen szemében, hangzik a legelső gondolat.
- Élsz az Egyetlen szemében, létezel, Fattyú! Állj fel, ha már ide kötöttél!
Élsz. Lélekzel.
Lélek. Zés.
Micsoda áldása az Angyaloknak a Khors. Veszed a levegőt, mert az Egyetlen, s Atyád így kívánta. Nyitod szemeid, de mit látsz..
Semmit. Nagy feketeséget. Foltokat... Meglehet, csak a vérveszteség játszik kiismerhetetlen játékokat?
Körbenézel, s ez fogad:
A Terem lenne tán', vagy maga a Birtok?
Rar ismerős hangja tereli figyelmed kicsit jobbra létezésed helyéről:
- Arius Fia, Vyergas Raquan. Érzem, hogy a Termékeny Káosz része vagy még. Jer', ragadd meg kezem, s utadra bocsátalak szerződésem szerint.
Hallod a Mesterasszony sóhaját.
Hallod saját zihálásod.
[color=#FFBF00- ]Nem, nem. Nem érzem jól magam e porhüvelyben.[/color]
A második idegen hang hangzik fejedben. A saját lelked hasadását megszoktad már, de ez a kettő...
Fáj. Minden szavuk fáj. Jobban , mint amit eszmélésedkor bőrödön, vagy akár valaha éreztél. Minden gondolat robbanásszerű rettenettel jár elmédben, mi Tőlük hangzik.
Az arcod és a szemed környéke szavakkal nehezen leírható fájdalommal küszködik, de érzed magadban az Egyelen Akaratát.
Fel tudsz állni.
Szemeid érzékelése szánalmas -
- Gyermek elbánik veled, nézz az Égre!
Mégis, mintha éreznél valamit a repedések között, ahogy Rar felé próbálod irányozni tekinteted.
Repedések, átkozott repedések, ez maga a látótered. Ha nem ismernéd Rar szagát, ellenségnek is vélhetnéd a fekete foltot a repedések alatt.
Valami azonban van a repedések mögött. -
Egy aura. Vagy maga Rar. Vagy a Mesterasszony, mert az ismerős illat ott terjeng a közeledben.
Valami megérinti a tenyered.
Több gondolat kereng fejedben, mint az eddig megszokott volt.
Azonban e gondolatok az Egyetlen színtiszta Igazságát hirdetik, ehhez nem fér kétség.
