Úgy mint, hogy feltétlen tisztelettel tartozik mindenki a feljebbvalóknak.
Hogy az árulás, a gyengeség mindenképpen megtorlandó bűn.
Nincs bíróság, a Kosfejes Tanai önmagukban elegendő indítékkent szolgálnak azok betartatására.
Az alaptörvények:
- Az élet örök harc a túlélésért és a kiemelkedésért, ezért mindig mindenki ellenség.
- A hatalom önmaga igazolása. Amire képes vagy, azt jogod is van megtenni pusztán annál fogva, hogy amely dolgok sorsa felett képes vagy döntést hozni, azok a hatalmadban állnak. Ha nem élsz a jogoddal, más fog és ez gyengeség, ami miatt elpusztíttatsz a harcban.
- Az eszköz nem számít, az egyetlen értékmérő az eredmény, mivel a harc szabályait mindenkor a győztesek határozzák meg. A mások által felállított törvények csak azt kötik, akinek nem áll hatalmában átlépni őket – a kiemelkedett viszont maga határozza meg a létezésének törvényeit.
- Az érzelmek akadályozzák a helyes cselekvést, ezért hátráltatják a kiemelkedést. Aki nem képes uralni őket, azt elgyengítik, ezért alulmarad azzal szemben, akit nem kötnek gúzsba ilyen korlátok.
A Külső Tartományokban mindent a hatalom az erő és rendkívül kifinomult intrika jelent.
A törvénykezés így rendkívül egyszerű :
Ki a Tanokat figyelmen kívül hagyja, jutalma - halál
Ki árulásra vetemedik, jutalma - halál
A Lélekadó (Vérszita) Ezredikeként Helyettes Nélkül - jutalma édes halál
Gyengeséget mutató jellem jutalma - halál
A tulajdonos nélküli birtok sorsa azonnali erőjogon dől el, habár a kisebb - nagyobb tárgyak öröklését általában tiszteletben tartják.
A házasság fogalma nem ismeretes, csupán párosodni szokás. A szerelmet, a kezelhetetlen vonzódást szinte azonnal kiölik magukból a kiemelkedni vágyók - nem véletlenül. Párosodni azonban nagyon is szoktak, mindkét fél beleegyezésével. Az erőszak nem büntetendő, ám nem is divatos - a bosszú bármelyik árnyékból utolérheti a sértő magatartást tanúsítóakat...
A szexuális szabadság természetesen szokások által szabályozott - a nyilvános párosodás szentségtörésnek számít.
A Vérszita heteiben sok helyen tartanak nyilvános, bárki által látogatható orgiákat ( persze ezeknek is létezik nemesebb, zárt formája), így a népesség száma nagyon ritkán mutat csökkenő tendenciát. Utódlás kérdésében:
ritka, hogy valaki tisztában legyen az édesapja személyével. Felsőbb körökben már gyakoribb az ismeret, de nem feltétlenül általános.
Így a család fogalma is (a Határon túli normákhoz képest) csak csonka, torz formában él a kráni nép fejében.
A Család inkább jelenti egy Céh, vagy Klán oltalmát, mint a barbár vidékeken megszokott (nagyszülők-) apa-anya-gyermek felállást. A szüléseket általában városok, falvak vajákosai vezetik le - bármiféle fizetség nélkül. A nem segítőkész vajákos egyenlő a halott vajákossal. A Kosfejesnek élő, lélegző lelkekre van szüksége... Így az állapotos lányok, asszonyok ki nem mondott védelmet élveznek több szempontból is. Például a Vérszita kötelezettsége alól a kihordási idő alatt mentesülnek.
Talán ez lehet az oka annak, hogy az átlag nayan asszony élete során legalább öt, vagy több gyermeket szül.
A külvilágról csak a Manifesztációs Háborúba való beavatkozás óta esik szó a köz száján,ilyenkor szokás "barbár, hazugságok levegőjét belélegző férgek" - ként hivatkozni a Ynev további részein élőkre, földrajzi elhelyezkedéstől és fajoktól függetlenül.
Észak - Ynev létezéséről csak azok tudnának (de nem fognak) mesélni, akik a Birodalmi Kémhálózat fekete kezei alatt dolgoznak. Ők számosak, ám a szerzett tudást természetesen kizárólag megfelelő feljebbvalóiknak jelentik - az egyszerű - egyszeri nayan számára Krán maga a világ.
A temetéseket egyszerűen intézik - a nayanok először tömegsírokba kerülnek, majd a holttesteket elégetik. Kegyelt természetesen nem szükséges ennek levezetésére - Ranagol maga emeli ki azon lelkeket, akik érdemesek arra, hogy új, vállalható próbát tegyenek következő életükben.
A nagyobb temetések a Véradóhoz köthetőek - ezek több napos hamuesővel ajándékozzák meg a nagyobb városokat.
Nemesebb, Kiemelkedett körökben már inkább szokás a hamvasztás nélküli temetés, bár gyakorinak nem mondható, az ilyen szertartások általában nekromanciát és szerafizmust a legkisebb mértékben sem nélkülöző imákkal folytatódnak.
Az általánosan elfogadott pénznem a Perrca. Feketén csillogó, apró érmék, értékétől függetlenül mindahány ugyanakkora mérettel és súllyal bír. Oldalukba hagyományosan a "Quas sida tu Maradus" , azaz a "Birodalom oldalán a helyem" feliratot vésik. A könnyebb érthetőség gyanánt egy Perrca egy réznek felel meg. Létezik 1, 2, 5, 10, 20, 25, 50, 100 és 500 egységet érő érme is. A pénzverést általában a consularokra bízzák, így apró különbségek előfordulhatnak Percca és Perrca között Tartományról Tartományra.
Hamisítással általában nem próbálkoznak, bár nincs Égi Törvény, mely ezt szabályozná.
Itt jegyzendő meg, hogy a pénz teljesen más értékkel bír a hétköznapokban, mint másutt. Amit azonnal elérhetünk némi intrikával, erőfitogtatással, vagy nyers erőszakkal, az Perrcák által bizony csak nehezen, vagy egyáltalán nem szerezhető meg. Az igaz, Kiemelkedett réteg sokszor nagyvonalúan el is veti a pénz létezését, mert semmi szükségét nem látja, hogy e rendszer alapján ítéltessen meg hatalma. Szükség esetén persze temérdek Perrca áll rendelkezésükre szinte csettintésre, e számolatlan mennyiséget önként ajánlják fel a különböző szövetségesek, csatlósok.
A Kiemelkedettek példájától függetlenül természetesen a hétköznapokban a piacokon, fogadókban, fűházakban, általános helyeken nagy pénzforgalom bonyolódik.
A Szövetséges Tartományokban befelé haladva egyre kisebb és kisebb értékkel bír bármely értékű Perrca. Errefelé átértékelendő minden, amit a Szabad Tartományok gazdasága alapján tudni véltünk.
A Tiltott Tartományokban nem használatos a "pénz", vagy "Perrca" szó, csak a Határon túl bonyolódó cselekmények, esetleg kereskedelem kapcsán szokás értékeket megnevezni.
A kráni naptár 620 napos. Az év huszonnégy, egyenként huszonöt napos hónapból áll. A hónapok nevei egy-egy Káosz-Angyal nevét hordozza, ezek hatosával alkotnak egy-egy 150 napos évszakot. A hónapokat öt, egyenként ötnapos hét alkotja. Az évszakok között összesen négy, egyenéknt ötnapos jeles hét található ( A Vérszita, közismertebb nevén Haláladó hetei).
Ezen hetek első két napja telik a sorsolással, a középső nap a Trónus Elé Járulás Ünnepnapja, az utolsó két nap pedig a közös, féktelen párosodásoké.
A F'HORUUM intézménye:
A Vérszita elől menekülni próbálókat a F' horuum feladata begyűjteni, ez az egyetlen "rendfenntartó" szerv. Az általánosabb kontraktusokat is ők kezelik, a szerződések megszegőire komoly, pusztító büntetéseket sújtva. Az ilyen egyezségeket nem véletlenül fektetik anyagi valóságba - bármely eltérés hibás lépés a felek részéről.
Nyilvános szentségtörés vagy jutalom esetén azonnal szolgálatba helyezik magukat és Vulaknak áldoznak.
Rendkívül szervezettek és több Külső Tartományban is láthatatlanul töltenek be vezető szerepet. Hogy kinek felelnek, azt csak ők tudhatják - a köznép úgy tartja, Har Hadassah - nak. S hogy ők kinek jelentenek? Arról inkább nem beszél senki.
Rendkívül sok mentalistát és írnokot foglalkoztatnak - alapmódszerük, hogy átfésülik az utcán, vagy a Központok környékén mozgóak gondolatait (amennyiben lehetséges. Általában az ) . Ezeket a gondolatokat lejegyzik és több lépcsőben összesítik, majd Har Hadassah - ba küldik.
Rah Gul Központi Irodája szinte minden nap utasítást kap a lehetséges kiszemeltek emlékeinek, gondolatainak átírására.
