Tadzeh a Vadvíz mellet fekvö nyugati kikötöváros, a dzsadok vérrel és drága aranyakkal megváltott oázisa a Quiron-tenger déli partján. Népessége 35000 fö körül mozog. A városban annak idején a beilleszkedés persze korántsem volt problémamentes. A dzsadoknak a rengetegnél is több pénzébe került mind a letelepedés, mind a kiváltságok megszerzése. A kezdetekben ezzel együtt sem számított különösnek Tadzeh egykori urának, a P.sz. XX. századi trónviszályok idején élt Maran dul Trevornak az a szokása, hogy az összes, birtokaira tévedő dzsadot eladta az ork Árnyékjáróknak. A történtek ellenére ma már böven élnek dzsadok Tadzehben, bőszen üzletelnek az orkokkal, s a közszájon forgó csúfondáros legenda szerint leginkább azt fájlalják, hogy Maran dul Trevor sértésszámba menően alacsony áron adott túl honfitársaikon. Ide járnak még a székes fövárosból azok a lelkes vadászok, kik megunták a szavannák egysíkú vadászatait, és a vadon és hegyvidék nyűgözi le lelküket. A halandóság meglehetössen magas mind a zord hegyek úgy az orkok közreműködése okán is. Ki erre téved, meglelheti a kihívást, mit nem nyújt neki a szavannák királya, a hegyi oroszlánok sokkal jobb esélyekkel indulnak, mint távoli rokonaik. Tapasztalt hegyi vezetövel azt mondják nem veszélyes a környék, csak azt felejtik el megemlíteni, hogy ezen vezetök többsége az Árnyékjárók törzsébe tartozik.
"A vágynál veszélyesebb dolog alig van nagyuram. Vigyázz nem tudhatod méreg vagy szeretet bújik egy kéz simításában."
*Mikor a férfi el akar menni tőle, Habar visszahúzza majd megszólítja:*
-Jó uram. Nem gondolja, hogy megfeledkezett valamiről? Nem ingyen öriztem a karavánját. Maga kért fel és szeretném ha ki is fizetne. És örüljön, hogy nem számolom hozzá az elsősegély nyujtást, mivel nem gondoskodott herbalistáról sem.
*Mondja fenyegető hangon, közben fél szemmel a lányra sandít, hogy el tünt e már. Megkapva a pénzét önelégült mosollyal rakja el a belső erszényébe, ahol a pénze java van. Nyújtózikl egy hatalmasat*
<Na végre! Nem kell már állandóan Haszif-on ülnöm//tevéje//. Na ,ha itt vagyok szétnézhetnék a városban, merre találok egy fogadót. Meg egy fürdő sem ártana. Úgy bűzlök mint egy byzon.>
*Szagolgatja magát Habar. Majd tevéje kantárját a kezében tartva elindul a Vörös Úton fogadót keresni.*
"Programming today is a race between software engineers striving to build bigger and better idiot-proof programs, and the Universe trying to produce bigger and better idiots. So far, the Universe is winning. (Rich Cook)"
A kis magánszámod eredményeként Azbeth lelépett, viszont mintha Te sem kaptál volna annyi pénzt mint ami járt volna.//1a 5e// Csodálkozó arcod látva a most már mogorva Refath csak annyit mond. -Örü’jön hogy ennyi jut. Rablók ezek itten mind, meg a lány is bekavarta. Nem érdekli, ha neked ez nem teszik, otthagy és a lány nyomába ered. Úgy néz ki ez nem lesz hosszú munka Azbeth számára. A vásár meglehetössen zsúfolt és a koldusok meg a kis rohangáló „gyerekek” sem hiányoznak. Mire átverekszed magad a téren, szinte a kínálat minden portékáját megpróbálták eladni neked. Lassan kezeded érteni hogy miért eset rosszul az öregnek a ráadás vám. Nem nagyon látni az árúsoknál igazán jó szöttes vagy selyem anyagot, így a kár ami érte mégsem olyan csekély összeg. Jó áron lehetett volna a selymen túladni. A Manifesztáció óta az Ibarai selyem ára az eget verdesi. Ahogy kiérsz a vásártérröl a Vörös út íve keresztezi utad, erre merölegessen épültek a városka útja a partvonalat követve körökörössen bövülve. Úgy nézhet ki a város térképe, mint egy nagy hagyma félbevágva. Itt sem a pontos mérnöki munka, hanem az évtizedek alatt gyarapodó lakosság tervezete a várost. Az épületekre rányomta bélyegét a betelepült dzsadok stílusa, itt-ott tűnik csak fel a tengermelléki építészet, egy egy remeke. Utad során elhaladsz több üres, omladozó mecset mellett is. A háború a dzsadok isteneit is porba sújtotta, a Rászil keze pedig a sivatagot igyekszik igazgatni. Több teázóz és kifözdét találsz nyitva, és a tenger felöl hűsítö sós levegöt hoz feléd a feltámadó szél. A vendégvárók álatlában széles terasszal nyújtóznak az utak felé, így csalogatva a vendégeket. A házak többsége, miket így belátsz, egy de legfeljebb két szintes. Az alsó szinteken kivétel nélkül valamilyen műhely, kovács vagy kifözde működik. Park és zöld fű, szabad pázsit eddig nem nagyon került az utadba. A természet közelsége kimerült a teraszokon elhelyezett dézsás növényekben. A bajod igazából nem is a kínálattal van, hanem hogy a tevédet nem tudod igazán hova tenni. Mintha itt az emberek nem is használnának hátasállatokat. Bár már eddig is sok kocsit, fogatot láttál elrobogni magad mellett, de nem tulajdonítottál nekik sok jelentöséget. Rajtad áll csak hogy mit teszel, kutatsz tovább vagy próbálsz helyet találni egyre nyugtalanabb tevéd számára.
"A vágynál veszélyesebb dolog alig van nagyuram. Vigyázz nem tudhatod méreg vagy szeretet bújik egy kéz simításában."
*Odalép az egyik dzsad teaházoz, tevéjét kiköti a bejárathoz és belép.*
-Elnézést jóuram, megfáradt utazó vagyok. Kaphatnék egy csésze teát?[Dzsad]
*Amikor megkapja, ismét megkérdezi a tulajt.*
-Merre találok egy fogadót, ahol el tudnám szállásolni a hátasomat is? Mert láttam én idejövet, hogy az embrek járkálnak lóval és fogattal, de eddig nem láttam még olyan fogadót, aminek istállója lett volna.[dzsad]
"Programming today is a race between software engineers striving to build bigger and better idiot-proof programs, and the Universe trying to produce bigger and better idiots. So far, the Universe is winning. (Rich Cook)"
A teázó Az emír rózsakertje hangzatos nevet viseli, teraszán kínál hellyel egy pincér, nem jutsz el a tulajig. Mikor a rendelést hozza „honfitársad” láttod arcán hogy roppant zavarban van. -Itt a teája, ahogy kérte kedves Uram. –Letesz eléd egy tálcát, rajta egy kanna teával és két kis csuporral, amiben az édesítöszereket sejted. A csésze festése táncoló hurikat formáz, pár önfeledt dzsad társaságában. Nem túl drága hely, de nem lehet okod panaszra. -Ha nem haragszik meg az Úr –néz rád esdeklöen a pincér- a dromedárját, ha lenne szíves valahova máshova kötni … tudja ez szantálfa korlát a távoli –látod a korláton, hogy biztos nem látta a Sheral déli lankáit- El Qusarmából, még a háború elöttröl. Fogadót biztos, hogy talál valahol a város külsö kerületeiben. Ott találni az ilyen helyeket, ezen a jó hírű környéken soha nem engednének ilyen fogadófélét nyitni. Akkor, ha megtenné Uram…? Hátrapillantva a tevédre látod, hogy ha nem is a helyi aggodalmaskodás, de a jószág érdekében tényleg nem ártana valahova máshova kötnöd. Az úton robogó kocsik elöl, mint kecses rózsaszál a viharban, kénytelen tevéd arrébb táncolni. Már amennyire a rövid kötöfék amit hagyatál neki, ezt lehetövé teszi. Szó sincs ott nyugodt heverészésröl, percröl percre az életéért küzd szegény! -Ha gondolja, ajánlhatom a Kék Hold Fogadót. Az egyik unokatesvérem is ott dolgozik. Csak menjen feljebb vagy tíz keresztutat, és forduljon jobbra, ott megtalálja. Látszik szerencsétlenen, hogy bármit megtenne azért, csak hogy a korlát megmeneküljön a teve után lobogástól. Talán csak azért nem hallja meg, a halk reccsenést mert épp téged gyözköd, nem tudni de te határozottan úgy véled, hogy az a korlát már nem sokáig fog ellenállni a kötödésnek. Tevéd tigris módra küzd az élve eltapostatás ellen.
"A vágynál veszélyesebb dolog alig van nagyuram. Vigyázz nem tudhatod méreg vagy szeretet bújik egy kéz simításában."
(Habar) *Rögtön felpattan a helyről és eloldja tevéjének a kantárját. Nem akarja sem Haszifot holtan látni, sem pedig fizetni. Méregdrága egy ilyen. Kibogozva a kantárját, a teaház mellett egy fát vagy egyéb tárgyat keres, ahová kikötheti tevéjét én biztosnságban is lenne. Közben lopva a korlátra tekint, hogy merre törhetett meg. //ha a pincér megnézné mágiához folyamodik.köv. reagban irom// visszaérva, leül a helyére, kiönti magának a teáját, izesíti(kesernyésen szereti), majd apró kortyokban elfogyasztja. Közben a mintákat nézi a csészén és a kiöntőn. Itala elfogíasztása után, felkeresi a pincért.*
-Köszönöm a teát, nagyon ízlests volt. Adja át gratulációm a készítőjének. Mennyivel is tartozok? - nyul közben a pénze felé
-Mégegyszer merre is tarlálom a fogadót? Kék hold a neve ha jól emlékszem(bár miért ne emlékeznék jól, de azért tetetem a hülyét). Merre is találom?
*Az útbaigazítás után, kifizeti a teáját, elballlag a tevéjéhez és egyenesen a fogadó felé indul*
"Programming today is a race between software engineers striving to build bigger and better idiot-proof programs, and the Universe trying to produce bigger and better idiots. So far, the Universe is winning. (Rich Cook)"
Haszif hálásan néz rád, mikor az egyik dézsában álló pálmához kötöd. Mázlid van és a növény már kinötte azt a magasságot, mire a tevéd még veszélyes lenne. Bár nem erre vágyott, a semminél ez is jobb elvet vallhat, mert a pincér sűrű hajlongások közepette hátrál vissza a teázó belterébe. Úgy tűnik, tényleg nem vette észre, hogy a korlátban kár keletkezett. Miközben lépsz visza a teraszra, láthatod, hogy bár nem tört le, de az egyik oldalán a fa szálirányban behasadt. A teázásod a továbbiakban nem zavarja meg semmi, talán csak a viszonylag sűrű forgalom az úton mögötted. A pincér már akkor eléd toppan, mikor az elfüggönyzött részhez értél, valahol oldalt várakozhatott. -Miben lehetek az Úr szolgálatára? Kérdi töled majd a háta mögé nyúl és egy erszényt varázsol elö. -Már is megy az Úr?-Ez mondjuk nem sikerült túl öszintére, még a szeme is felcsillant. -Örölünk hogy vendégül láthattuk, legyen máskor is szerencsénk. A tea 5 réz lesz. A fogadó a Kék holdhoz innen elég messze van, de higgye el nem talál közelebb másikat, vagy csak olcsó lebujokat. Itt –mutat a töled jobbra esö sikátorra-azon a mellék utcán elindul, és addig megy keresztül rajtuk míg egy kis térbe nem ütközik. Ott balra elmegy vagy 4-5 utcát, ha jól emlékszem és megint megy, majd egy fertályórát csak egyenessen, keresztül a szélessebb utakon. Na ha már nem fog tudni tovább menni- itt valamiért elvigyorodik- akkor elérte a város szélét. Tudom nincs közel, de csak a szélsö körúton állhatnak fogadók. Egy kékre festett tetejű kétszintes épületet keressen. A del Veormasok valamiért nem állhatják öket. Pedig mindenki a kereskedökböl él. Részéröl ezzel lezártnak is tekinti az útba igazításodat és várakozva néz rád hogy vajon tényleg a távozás hímes mezejére lépsz-e az átkos tevéddel együtt. A kis mellékutca további ezer másikba vezetett, és csak elvétve sikerült találnod egy egy úgynevezett körutat. Talán a harmadik vagy a negyedik zsákutcába fordulnál be épp- tevédet magad mögött kell vezetned olyan szük ez a vacak kis sikátor- mikor dulakodás hangjiat hozza feléd a szél, majd egy folytott kiálltást hallasz elfúlni, gyanús hirtelenséggel.
"A vágynál veszélyesebb dolog alig van nagyuram. Vigyázz nem tudhatod méreg vagy szeretet bújik egy kéz simításában."
*Kifizeti az 5 rézt és elrakja az erszényét. ... Elindul a sikátoron, amit a pincér mutatott neki, de a 3. zsákutca után eléggé ideges már.*
<Az istenek rohaszák ki a nyelvedet! Még jó hogy nem idegen vezetőnek készült. Biztos felkoncolták volna az emberek. Meg ezek a sikátorok! Hogy lehet igy megépíteni valamit!>
*Dühöng magában, mire meghalja a dulakodás zajait, majd a kiáltást. Elgondolkodik*
<Hmm. Közbe kéne lépnem, de mi hasznom lesz vele? Végülis nem az én dolgom...de ha lesz túlélő legalább elvezet a fogadóhoz. Jobb mintha megkérdeznék bárkit, mert vagy megint elterelnének valahova, vagy ki akarnának rabolni esetleg még fizetnem is kéne neki.>
"Programming today is a race between software engineers striving to build bigger and better idiot-proof programs, and the Universe trying to produce bigger and better idiots. So far, the Universe is winning. (Rich Cook)"
Jobbra a második sikátorban halt el a sikoly, elindulsz hát felé. Sajnos kedves tevéd úgy véli, nem méltó hozzád ez a suttyomban lopakodós módi, vagy egyszerüen csak unja már a körengeteget, és hangos bögéssel hozza ország világ tudomására a véleményét. A vártnak megfelelöen a dulakodás zajai elülnek egy pillnatra, majd félhangos segélykiálltást hallasz. -Örség! Öörség erre! Bár még nem érted el a kis utca bejáratát, de hallod hogy fojtott hangon többen szitkozódnak, majd pár tompa puffanás után gyorsan távolodó lépteket erösítenek fel a sikátor falai. Végre eléred a célod, óvatossan bekémlelsz, de csak egy földön heverö kék színű ruhahalmot látsz, a jobbról balról felhamozott szemétkupacok között. A kétszintes házak hátsó oldalán lévö utcácska fölött, száradó ruhákat lenget a szél, már amennyi bejut erre a sűrűn lakott környékre, és nem vész el a házak falai között teljessen. A falakon omladozó vakolat van, néhol még az sem. Pár perc várakozás után, a ruhakupac és a környék sem mozdul, úgy véled érdemes lenne közelebröl is szemügyre venni, azt a rakás rongyot. Szemed nem elf szülöktöl való, de mintha még aprókat emelkedne és sülyedne, bár meglehtössen rapszodikussan, a valószínüsíthetö áldozat oldala. Közelebb érve egy negyvenes évei végén járó, erös testalkatú világos börü férfit látsz a földön heverni. Szalmasárga haja, és semmibe révedö égszínkék tekintete alapján pyarnak gondolod, de nem vagy te az embernem historikusa. Mikor közelebb hajolsz , hogy megyözödj róla él-e, eddig dermedt tekintetében fanatikus láng gyúl és… megragadja grabancodat. Szavai a jobb oldalát áztató ömlö vérmenyiség ellenére jól érthetöek. -Dertaemes Gustavson Atya, Ifin, Kyel- templom. Fogd –nyújtja feléd szabad kezét-és vidd a zekém is! Darton legyen veled. Azzal újra a sokk hatása alá kerülö ember a földre hanyatlik. Szemétre hulló kezéböl egy sárgás színű karikagyűrű bukik ki. Még pár pillanat, és béke költözik a lassan üvegessé váló tekintetbe.
"A vágynál veszélyesebb dolog alig van nagyuram. Vigyázz nem tudhatod méreg vagy szeretet bújik egy kéz simításában."
*Meglepödik egy kicsit a látottak után, majd odasétál a "rongydarabhoz". A hirtelen mozdulatra már félig megfogalmazta varázsigéjét, de szerencsére hamar észrevette, hogy a pyaronita nem aakr ártani neki. Miután elmondta, hogy hova kell mennie és meghalt, Habar lecsukta a férfi szemhéjait.*
<Na, utbaigazítás helyett egy halottat találtam. Jobb lesz sietnem, mielött visszajönnének az előbbi támadók többen.>
-Az istenek vezessenek egy jobb világba. Halálod biztos <remélem...> nem lesz értelmetle. Távozz békében istened oldalára.
*Azzal leszedi a férfi zekéjét, a gyűrűt majd felfogja a tárgyat//mit is? kell elvinnem // és sietősen távozik a helyszínről.*
<Hmm. Lassan esteledik már. Jól elhúzódott a fogadó keresése. Most meg ez. Mejd holnap útnak indulok Ifinbe mekgereseni ezt a Dertaemes Gustavson Atyát.Hjaaaj. Hosszú lesz ez az éjszaka...> *Mondja bajsejtő hangon és teljes erejével próbálja megkeresni a kék Hold fogadót.*
"Programming today is a race between software engineers striving to build bigger and better idiot-proof programs, and the Universe trying to produce bigger and better idiots. So far, the Universe is winning. (Rich Cook)"
__________________________________________ /Habar/ Helyszín: Tadzeh sikátor Esemény: A Kék hold fogadó keresése Idö: du. 5 körül(mediterrán éghajlat, nyár vége) ___________________________________________
//Ki mondta, hogy este van?, Azt viszel el, amit gondolsz, egy haldoklótól mit vársz? Térképet nevekkel, címekkel? //
A férfit meglehetössen hosszadalamas munkával kiforgatod zekéjéböl és a gyűrűjét is elraktad. Bár figyelmed nem lankadt és a sikátort pásztázta tekinteted, de nem zavartak meg. Arra amerröl jöttél gond nélkül el tudod hagyni a szűk hátsó utcát. Nagyjából fertályórás tévelygés után melléd szegödik a szerencse és az egyik kis utva kivételessen köfal helyett az egyik sugárútra nyílik. Itt megállítva egy járókelöt kapod az útbaigazítást, két háztömbnyire vagy a hön kívánt puha ágytól. Most már hogy tudod merre is keresd neked is feltűnik a rikító kék kupola mely a szállásod-reményeid szerint- fedi. A cégér megfakult ragyogású félhold, valaha tán kék is lehetett. Falazata napszítta homokkö. Bejáratát az úgy látszik divatját élö dézsás pálma féle öleli közre, a nyílást vörös szövet takarja el. Bár a nap még nem bukott a látóhatár széle alá, de heve már csillapodni tűnik, és mintha a tenger felöl érkezö légáramlat is erösödne. A fogadó bal oldalán nagy boltív mögött karámokat, és más a jószág ellátását szolgálni hivatott eszközöket és legényeket pillantasz meg. Tevéd a friss széna illatát érezve, határozottan arra invitál, hogy az Ö szállást intézd el elébb. A függöny lebben és két jó kedélyű dzsad lép ki rajta, vetnek rád egy futó pillantást, de szóra nem méltatnak. A karámokhoz lépnek, és a lovaikat kérik. Két istállófiú azonnal ugrik, és nemsoká elövezetnek egy-egy kis termetű, ám de mokány lovat. A hátasok meglehetössen szilajan ugrándoznak a kötöféken, ám gazdáik nyeregbe pattanása után, mint a kezes bárányok, könnyű ügetésben távolodnak töled. Az úton jórészt terményeket, és a földekröl hazatérö jobbágyokat szállító szekereket látsz. A túloldalon végeláthatatlan sorokban húzódó tengeri és gabona táblák terítik a hegyek lábáig belátható síkságot és kisebb dombokat. A hegyoldal a várttal ellentétben nem ad othont hűs erdöknek, a város áldásos hatására már csak bozót és gyom szegélyezheti. Ebböl a távolságból a zöldelö rengetegnek nyomát sem látod. Az Onpor két vonulata között az elöbb látott folyó a Vadvíz kékje csillan néha. Rajta bárkák haladnak az árral szemben, csigalassúsággal.
"A vágynál veszélyesebb dolog alig van nagyuram. Vigyázz nem tudhatod méreg vagy szeretet bújik egy kéz simításában."
//nem,csak azt irtad:"Dertaemes Gustavson Atya, Ifin, Kyel- templom. Fogd –nyújtja feléd szabad kezét-és vidd a zekém is" erre a "fogd"-ra irtam//
*A fertályórás keresgélés és az útbaigazítás során nagy kő esett le a szívéről. Végre megtalálta azt az átkozott fogadót. Magában még szidja a teaházi pincért a "pontos" utbaigazításáért. Na, de végülis megtalálta a fogadót, mielőtt még beesteledett volna, különben nagyon nehéz dolga lett volna. Nem is beszélve az utonállóktól. A kilépő két dzadot ő is végigméri, de nem feltünően, majd Haszif unszolására először az róla gondoskodik. Az előbbi istállóinast leszólitva, aki a két dzsad lovát kihozta odaszól:*
-Hé kölyök, vidd már hátra az istábbóba a tevémet és adj neki friss szénát. És csutakold is már le.[közös]
*Majd erszényéből odapöcköl neki 5 rezet. Ezt elintézve belép az épületbe. Legelőször is körülnéz majd tekintetével a fogadóst keresi majd odalép hozzá.*
-Jó napot. Egy szobát szeretnék kibérelni, lehetőleg olyat, ami az utcára néz és vacsorát is kérnék. Egy éjszakát maradnék-kis szünet után- Fürdő van a fogadóban, mert azt is igénybe szeretném venni.[dzsad//feltéve ha dzsad a faszi//]
"Programming today is a race between software engineers striving to build bigger and better idiot-proof programs, and the Universe trying to produce bigger and better idiots. So far, the Universe is winning. (Rich Cook)"
A két gyerek gyanakodva néz rád, vagy nem is rád inkább a kezedre. Még a közeledbe sem mennek, nemhogy a tevédet átvennék. Pusmognak pár szót majd az egyik egy szénahordásra használatos villát vesz a kezébe a másik pedig berohan egy oldalajtón ami a jobb oldalon látható sárgás falból nyílik. Minden valószínűség szerint a fogadóba. Az az inas aki kintmaradt úgy helyezkedik hogy ne tudj elmenni mellette anélkül, hogy a villa fenyegetését elkerüld. Múlnaka percek a gyerek feszültsége szinte tapintható. Látod hogy veríték csorog a homlokán de nem mozdul árgus szemekkel néz rád, mintha az élete múlna rajta. A megoldást talán az ajtón kilépö három férfitöl várja, mert az ajtó kicsapódásakor megkönnyebbülten ereszti le a villát, és enged utat a handzsáros dzsadoknak. Vezetöjuk egy jó súlyban lévö ám nem kifejezetten kövér, holdas mellényt viselö középkorú férfi, két oldalán fiatalabb társai követik. Az egész jelenet hirtelenségéböl fakadóan talán az új érkezök kilépésekor szakítasz rá idöt, hogy végignézz magadon vajon mi a ménkű üthetett ezekbe. Aztán meglátod hogy mi a gond. Mikor kivetközetted a halottat ruhájából, kezed és ruhád ujja is véres lett. Ez most megszáradva bár de jól láthatóan borít, egy kezdö mészároshoz hasonlatossá téve külsöd.
"A vágynál veszélyesebb dolog alig van nagyuram. Vigyázz nem tudhatod méreg vagy szeretet bújik egy kéz simításában."
* A kis társaság Erion városát maguk mögött hagyva. Elkerülve az Elátkozott vidéket, hajóval mennek Abseron városáig, majd csatlakoznak egy Abasziszba tartó konvojhoz, mint kísérők. A férfi és a két nő egyre jobban megismerik egymást a hosszú út során. Az amazon kezdeti távolságtartása kissé enyhül, de kiérződik azért, hogy egy teljesen más „típusú” kultúrából érkezett. A férfiakhoz való hozzáállása, természetszeretete megfogja az északit, de szíve már másé. A heves természetű Sheenaé, kivel az út során egyre jobban összemelegednek, s az eddig csapongó életet élő Barlon megváltozik. Ezt hívják talán szerelemnek?! Abseronból elindulva Tinolok földjén haladtak át, s a végtelen pusztaságok látványa teljesen átszellemítette a kis csapatot. A szabadság érzet hatalmasodott el rajtuk. Szerencsésen, gond nélkül áthaladtak az egyáltalán nem veszélytelen területen, majd a Hammuni – Magasföldet is maguk után hagyva elérték Abaszisz határát. Barlon jól tudja, hogy apjának volt, és nővérének valószínűleg jelenleg is van kereskedelmi lerakata az országban. Pontosabban Tadzeh városában. A konvojt elkísérték a megadott helyre, majd teljes gőzerővel nekilátnak, hogy nyomára bukkanjanak a gaz latroknak. Sven Jorgennek, ki Erion egyik hírhedt kereskedője. Foglalkozik az mindennel. Drog, nők, ember csempészet, rablás, gyilkosság, rabszolgaszerző küldetések. Egy ilyen rabszolga kereskedő bandának ő adott utasítást, hogy Pagan nemzetségét fogják el, s fűzzék rabláncra. Sok amazon áldozatul esett az öldöklő küzdelemben, s sokakat Erionba, s más vidékekre hurcoltak. A férfi testőreivel együtt az abbit országába távozott, midőn túl forró lett a talaj számára a kalandozók városában. Sven Abasziszban akarja kivárni, hogy kissé csendesedjen a helyzet, stabilizálódik pozíciója. A másik delikvens, egy Ragyás becenévre hallgató, gorviki bérgyilkos, ki Barlon apját tette el láb alól, jó pár hónapja Új- Pyarronban. A férfit Erionig követte, de ott nyomát vesztette a mindig jó kedélyű, de célratörő harcos. Később kiderült, hogy a gyilkos is Abasziszba távozott. Sheena, Pagannak tett ígéretétől hajtva jött velük, valamint valószínűleg Barlon az északi születésű végett, aki megdobogtatta ifjonti „ tűzben égő” szívét. Mivel a tűzvarázslók nem valami közkedveltek eme helyen, Sheena csukjával fedett köpönyegben érkezett Tadzeh városába. Mindhárman lovon ülve, kíváncsiságtól hajtva érkeztek eme földre. Egy új kultúrát, annak szokásait, megismerni, valmint a gyilkosok nyomára bukkanni. Barlon első útja családja itt lévő lerakatához vezet …*
/ Ismeretlen tollforgató tollából, ki a trió konvojához csapódva, papírra vetette eme érdekes történetet /
// Na, most már átadom a szót Otlokírnak, Abaszisz urának. Örülök, hogy az abit országába érkezhettem társaim üdvözletét is átadva!!! //
__________________________________________________ Szereplök: Barlon Ergwont, Yarradic Pagan Helyszín:Tadzeh Esemény:Megérkezés, a lerakat keresése Idö: du. 3 óra (Mediterrán klíma) ________________________________________________ //A Tinolok az Elátkozott Vidéket körülölelö hegylánc, szóval akkor most átkeltetek rajta vagy elkerültétek? //
Abaszisz földjét Dorianon át, értétek el. Az elsö nagyobb város a határt ellenörzö csapatok kérdezösködései után Salk volt. A karaván amit kísértetek csak eddig jött veletek. A vezetöje tapasztalt vén róka létére úgy döntött, hogy a déli úton megy Ifinbe. A hegyeken és az orkokon át. Ti pár nap pihenö után a tengerparti úton az Onpor oldalában haladtatok Tadzeh felé. Bár arról fogalmad sincs Barlon, hogy a lerakat hol is van a városban, de bízol benne, hogy a helyiek készségessek lesznek. Az út folyamán arra a következtetésre jutottatok, hogy Sheenát nem fenyegeti komoly veszély, hisz Tharr hitét gyakorlatilag tiltották Salkban. Az út a hegy oldalábaban békéssen telt. A kereskedöket és kíséreteiket leszámítva, nem találkoztatok senkivel. A hegyen az elsö hét után már láttátok a Quiron kékjét is. Az út során úgy jött ki a lépés, hogy az éjszakákat egy-egy karaván társaságában töltöttéket. Bár igyekeztetek nem kirekeszteni Pagant és Sheena napközben sokat beszélgetett a papnövel, de az éjszakák számára magányossan teltek. Ellenben Barlon és a varázslónö szorosabra fűzték kapcsolatukat az út során, mint azt a férfi valaha is gondolta volna. Na meg ott volt az a csúnya példa, a lány elözö kapcsolata végén is. Ez elég meggyözö erö volt a fiatal kereskedö számára hogy amúgy csélcsap szokásait mellözze. Mikor a látóhatáron reggel feltűntek a városka tornyai és kikötöje a tenger felöl már erös szél fújt felétek. A horizonton komor fellegek gyülekeztek, nagyon úgy nézett ki, hogy komoly zuhi elé néztek. A várost egy folyó, mint késöbb kiderült a Vadvíz, választotta el tölletek rajta egy híd mögötte, egy torony lábánál falanxszal. A túlsó hídfönél álló strázsa elétek lépett feltartott tenyérrel, egyértelművé téve feltartóztatási szándékát. Mivel gyorsabban haladtatok, mint a csapat akivel éjszakáztatok és elöttetek nem járt senki így nem volt kétséges, hogy a már többször tapasztalt utivám fog következni. Még egy ilyen hülye szokást, hogy minden város és átkelö elött vámot szednek. Ez már intézményesített rablás. Yarradic ezt egy helyen, még Salk után a hegyeknél egy szorosban, szóvá is tette. A szerencsétek az volt, hogy nem beszélte tisztán a nyelvet, és így sikerült pár érmével elsimítanotok a félreértést. Mindenesetre az amazonnak ez az állandó ellenörzés és vigyorogva elkövetett rablás nagyon bökte a csörét. Sajnos úgy néz ki ez a szokás elterjedt formája a kereskedelem érvágására. -Álljanak meg! A felszóltás hatására még hárman lépnek ki a toronyból, és indulnak felétek. Barlon és Sheena is vet pár aggódó pillantást Yarradicra, és a férfi elöreugrattja lovát, hogy rendezze a várható költségeket. A három újonnan jött, és az elsö tag is valamilyen ismeretlen ezüstszínű madarat ábrázoló, zöld színű tabardot viselt, kezükben lándzsa, oldalukon rövid pengék. A legidösebb szól hozzátok. -Redsat parancsnok vagyok. Mi járatban erre idegenek? Elvámolni valójuk van-e? Válaszodra Barlon, megcsóválja a fejét. -Nincs elvámolnivalójuk? Na nézzük csak! Körbejárja a társaságot és a nöket is alpossan megnézi. Sheenán látod, hogy a pimasz kivagyiság nem nagyon fekszik neki, de nem akarja felfedni magát. Yarradic már nem ennyire megfontolt, és mikor visszafelé indul a parancsnok, hallkan mormol valamit az orra alatt. -Nos úgy néz ki, tényleg nem hoztak semmi jót Tadzehnek. Ez esetben fejenként egy ezüst az úthasználati díj. A poszton- int a torony felé- az írnoknál befizethetik. Azzal csalódottan visszasétál a szállására. Pár perc múlva egy fiatal kis suhanc igyekszik kifelé egy fatáblával, és felírja nevetek uticélotok, vallásotok, majd a kifizettet összegeket. Azzel hogy Sheena Sogront jelöli meg senki sem foglalkozik, Yarradictól viszont kéri a (kyr) Földanya szó betűzését és csóválja a fejét. -Hölgyem az Ön vallása nem tartozik a tiltott vallások közé,de nem is gyakorolható, kérem tartózkodjon minden nemű alkalmazásától, és a térítéstöl! A városfal és a kapu alig 150 lépésnyire ásítozik tölletek. A tengeri vihar is a kikötö lábainál jár már, érezhetöen lehült a levegö, és a szél is kezd viharos erejüvé duzzadni. A távolban már láthattok pár cikkázó villámot, és a dörrenések hangjai is elérnek hozzátok. Végül az írnok a papírokal végezvén ad nektek egy egy kitöltött papírost melyen szerepel az hogy ki hol sé miért szedte be tölettek az egy ezüst dénárt. Érdekes ilyet még eddig sehol nem kaptatok. A papírok átvétele után intene, hogy mehettek ám Barlon még egy szóra feltartja. -Nos Uram, nem hallotam még arról a lerakatról, de valószínüleg a kikötö keleti oldalán lesz, a többi raktár között valahol. Ha adhatok egy jótanácsot – néz közben a tenger felé- ma már ne fáradjon ezzel. Antoh ma is megleckézteti a halászokat. Azzal besiet Ö is a toronyba. A hídfönél várakozó is elövette valahonnan a köppenyét és a nyakába teríti.
"A vágynál veszélyesebb dolog alig van nagyuram. Vigyázz nem tudhatod méreg vagy szeretet bújik egy kéz simításában."